A GKI-konjunktúraindex mellett beruházási és munkaerőpiaci adatok érkeznek idehaza a héten.
- A GKI-konjunktúraindex nyitja a jövő hetet
A GKI november 23-án, hétfőn publikálja az aktuális konjunktúraindexét.
Az üzleti bizalmi indexből és fogyasztói bizalmi indexből álló mutató az idén áprilisi történelmi mélységéből (-33,1) fokozatosan, júliusra -18,2-re emelkedett, tükrözve a koronavírus-járvány első hulláma utáni gazdasági helyreállást.
Ezt követően kismértékű hullámzást tapasztalhattunk a mutató alakulásában. A legutóbbi, októberi közlés szerint -18,8-as, júliusihoz közeli szinten állt az index, így a GKI konjunktúraindexe áprilisi esésének szinte pontosan a felét dolgozta le októberre.
Az üzleti várakozások két hónap stagnálás után októberben szerény emelkedést mutattak. A fogyasztói várakozások ugyanakkor három hónapon keresztül (augusztus-október) csökkentek.
Bizakodásra adhat okot, hogy a fogyasztói bizalmi index értékét már publikálta a GKI, a mutató novemberben minimálisan emelkedett (-34,1-ről -33 pontra), de így sem érte el a szeptemberi szintjét (31,1 pont). Fontos kérdés, mennyire ingatja meg a járvány második hulláma, illetve a korlátozások újbóli bevezetése a fogyasztói bizalmat az év végéig, és milyen mértékben fejti ki hatását jövőre.
A Danube Capital októberi előrejelzése szerint 2020-ban 6,2%-os visszaesésre, 2021-ben pedig 4,6%-os éves átlagos gazdasági növekedésre lehet számítani idehaza.
- 2020 harmadik negyedévének beruházási adatait ismerhetjük meg csütörtökön
A koronavírus-járvány idén márciusi megjelenése, második negyedévben látott erősödése, az ellene hozott korlátozó intézkedések, illetve a járvány nyomában járó bizonytalan gazdasági környezet a nemzetgazdasági beruházásokra is rányomta a bélyegét.
2020 I. negyedévében még kismértékben, 1,3%-kal csökkentek a hazai beruházások, ezt követően viszont a második negyedévében tovább estek, a fejlesztések volumene 9,9%-kal maradt el az előző év azonos időszakától.
A csökkenés a legtöbb nemzetgazdasági ágban tapasztalható volt, de elmondható, hogy a költségvetési szervek beruházásai jobban mérséklődtek (-19%, év/év), mint a vállalkozások fejlesztései (-12%). Előbbi esetében leginkább az uniós projektek csökkenő teljesítményértéke, utóbbinál elsősorban a kedvezőtlenné váló gazdasági környezet okozta az alacsonyabb aktivitást. Az első félévben összességében 6,3%-kal csökkent éves alapon a hazai beruházások volumene.
A járvány első hullámát követő, harmadik negyedéves gazdasági helyreállás a november 26-án megjelenő beruházási adatokban is megmutatkozhat. Ugyanakkor fontos látni, hogy a járvány őszi, második szakasza és az új korlátozó intézkedések az év utolsó negyedévében ismét negatív hatást fejthetnek ki a beruházási aktivitásra úgy, hogy a bizonytalanság globálisan is fokozódik.
Előretekintve, októberi előrejelzési pályánk szerint a nemzetgazdasági beruházások dinamikája az idei évben visszaesést mutathat mindegyik fő szegmensben (a vállalati, a lakossági és a kormányzati beruházások terén is); összességében 8,3%-os csökkenést várunk éves alapon.
A gazdaság helyreállásával párhuzamosan 2021-től a privát beruházások (vállalati és lakossági beruházások együttesen), illetve a kormányzati beruházások is növekedést mutathatnak. Összteljesítményt tekintve a nemzetgazdasági szintű beruházások jövőre 5,4%-kal nőhetnek éves alapon.
- Pénteken foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat közöl a KSH
A KSH november 27-én, pénteken közli a 2020. augusztus-októberi időszakra vonatkozó munkaerőpiaci (foglalkoztatottság, munkanélküliség) adatokat. A KSH tájékoztatása szerint az áprilisi mélypont óta látott növekedés a foglalkoztatottak számában szeptemberben megtorpant és csökkenni kezdett (rész- és teljes munkaidős együttesen).
Augusztushoz képest – az ilyenkor szokásos szezonális hatások mellett – 32 ezer fővel (0,7%-kal) dolgoztak kevesebben szeptemberben, míg tavaly szeptemberhez képest 24 ezer fővel (0,5%-kal) kevesebben.
Az idén szeptemberi csökkenő foglalkoztatási adatokon már látszik a koronavírus-járvány második hullámának, a bizonytalanság fokozódásának negatív hatása, amely a következő hónapokban is folytatódhat, így jelenleg egy W-alakú válságot vetít előre.
Október közepén publikált előrejelzési pályánkon a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatottságra vonatkozóan megközelítőleg 80 ezer fős csökkenést várunk az idei évben (-1,7%). 2021-ben ennél kisebb mértékű bővülésre, közel 53 ezer fő új foglalkoztatottra számítunk (1,2%).
A foglalkoztatottak számának alakulásán felül a KSH a friss (augusztus-októberi időszakra vonatkozó) munkanélküliségi adatokat is publikálja pénteken.
2020 szeptemberében – a július-augusztusi csökkenést követően – 37 ezerrel, 222 ezer főre nőtt a munkanélküliek száma augusztushoz képest (második legmagasabb az idei évben a júniusi 240,4 ezer munkanélküli után), ezzel megtört a nyári hónapok javuló trendje a munkaerőpiacon.
Így 2020 szeptemberében 57 ezer fővel többen kerestek munkát, mint egy évvel korábban (2019. szeptember: 164,9 ezer fő munkanélküli). Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta az augusztusi 3,9%-ról újra a júliusinak megfelelő 4,7%-ra nőtt szeptemberben (éves rekord a júniusi 5,1% volt).
A Danube Capital a 2020. októberi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintőjében a 2019-es 3,4%-os érték után 2020-ban átmenetileg emelkedő munkanélküliségi rátára számít (4,3%), 2021-től a munkanélküliségi ráta azonban ismét csökkenő pályára állhat (2021: 3,9%, 2022: 3,5%). A Danube Capital csapata negyedévente vizsgálja felül a makrogazdasági előrejelzéseket, a következő helyzetértékelés és a prognózisok december közepén várhatóak.
