Vajon mit lép a Magyar Nemzeti Bank?

• Az augusztusi GKI-konjunktúraindex nyitja a hetet

Idén január óta – egy egyszeri kiugrást leszámítva – csökkenő dinamikát mutat a hazai gazdasági aktivitást tükröző mutató, a GKI-konjunktúraindex. Míg tavaly decemberben magas, 8,6-os szinten állt a mutató, addig idén júliusra 0,6-ra mérséklődött fokozatosan az hazai index. A júliusitól alacsonyabb szinten utoljára 2017 áprilisában járt a mutató (0,5). Az üzleti bizalmi index - a májusi kiugrást leszámítva - tovább folytatta év eleje óta tartó mérséklődését júliusban az előző hónaphoz viszonyítva, valamint a fogyasztói bizalmi index javulása is megakadt, júliusban az index csökkenését tapasztalhattuk júniushoz képest. A friss adatokat augusztus 26-án, hétfőn közli a GKI.

Az index és résztételeinek mérséklődése ellenére összességében a hazai üzleti és a fogyasztói várakozások továbbra is optimizmust tükröznek, vagyis a kedvező üzleti bizalom idén is pozitívan támogathatja a hazai gazdasági növekedést. 2019 egészében még kiemelkedő, 4,6%-os GDP-bővülést várunk, azonban 2020-ban már 2,9%-ra lassulhat a hazai gazdasági aktivitás növekedése.

• Kedden tartja kamatdöntő ülését az MNB Monetáris Tanácsa

Idén júliusban 3,3%-ra mérséklődött a hazai infláció értéke az előző havi 3,4%-os értékhez képest (év/év alapon mért adatok). Továbbá a maginfláció is lassulást mutatott a júniusi 3,8%-ról 3,7%-ra júliusban, sőt az indirekt adóktól szűrt maginfláció is csökkent júliusban 3,2%-ra (június: 3,5%, év/év adatok). A belső árnyomás kismértékben enyhült idehaza júniusban és júliusban (maginflációs értékek a korábbi magas szintekről mérséklődtek), és egy technikai tényező, az ún. bázishatás miatt az őszi hónapokban tovább lassulhat a hazai infláció. Ugyanakkor szintén a bázishatás miatt az év vége felé újból az inflációs dinamika emelkedésére lehet számítani. Összességében várakozásunk szerint a hazai gazdaságban tükröződő árnyomás továbbra is fennmaradhat az előttünk álló években, elsősorban a rendkívül feszes hazai munkaerőpiac miatt, azonban az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások és a szabályozott árú termékekben várható mérsékeltebb árszínvonal-romlás lassíthatják a hazai inflációs dinamikát (2019-re és 2020-ra egyaránt 3,4%-os, éves átlagos inflációt várunk).

Mind a belső, aktuális hazai árnyomás (mérséklődő maginfláció), mind a külső, nemzetközi folyamatok kivárásra ösztönözhetik az MNB-t. A külső kondíciókat tekintve az ECB legutóbbi kamatdöntése jelentős fordulatot hozott, a jegybank kommunikációja egyértelműen a monetáris lazítást tükrözte már. Többek között - korábbi jelzéseikkel ellentétben - már azt kommunikálták, hogy az irányadó kamatok 2020 első feléig a jelenlegi értéken vagy alacsonyabb szinteken lehetnek. Ezenkívül az övezet inflációja továbbra is alacsony szinten jár (július: 1%, év/év).

Következésképpen, az MNB adatvezérelt üzemmódban működhet, vagyis csak negyedévente, a friss jegybanki prognózisok ismeretében dönthet a monetáris kondíciókról, melyek várakozásunk szerint változatlan szinten maradhatnak az augusztus 27-i döntés alkalmával. A következő Inflációs jelentés szeptember végén jelenik meg, így a monetáris döntéshozók a szeptember 24-i kamatdöntés alkalmával már a friss előrejelzések birtokában lesznek, vagyis a szeptemberi döntéskor újra felmerülhet a monetáris kondíciók finomhangolása az MNB részéről.

• A jövő hét második felében munkaerőpiaci és kereseti adatokat is megismerhetünk

Az elmúlt években a hazai foglalkoztatás dinamikus növekedése következtében a munkanélküliségi ráta jelentős csökkenését tapasztalhattuk a válság során tapasztalt 10% feletti szintekről, az idei április–júniusi időszakban már történelmi mélységben, 3,3%-on állt a ráta. Következésképpen a hazai gazdaság által könnyen felszívható munkaerő-állomány gyakorlatilag eltűnt, középtávon a munkanélküliségi ráta mérsékelt csökkenése várható csak, a feszes munkaerő-piaci kondíciók az előttünk álló években is fennmaradhatnak. A legfrissebb, júliusi munkaerő-piaci adatokat szerdán ismerhetjük meg.

A hazai feszes munkaerő-piaci kondíciókat tükrözi, hogy májusban ismét kétszámjegyű béremelkedést regisztráltak idehaza: a hazai bruttó átlagkereset 11,2%-kal emelkedett 2018 májusához képest az áprilisi 9%-os bérnövekedést követően, így idén január–május közti időszakban 10,6%-os keresetbővülést tapasztalhattunk itthon (év/év alapon). Várakozásunk szerint az idei évben a 2018-as évhez hasonló kétszámjegyű bérnövekedés várható, azonban ezt követően kismértékben lassulhat a bérdinamika idehaza. A friss, júniusi kereseti adatokat pénteken közli a KSH.

• További részletek derülnek ki a második negyedéves hazai gazdasági aktivitásról a jövő hét vége felé

Egy nappal a részletes GDP-adatok megjelenése előtt, csütörtökön publikálja a KSH a második negyedéves beruházási adatokat. Az idei első negyedévben dinamikusan, 26,4%-kal emelkedtek a nemzetgazdasági beruházások a 2018-as év azonos időszakához viszonyítva, mely dinamika meghaladta a tavalyi év egészében tapasztalt 17%-os beruházás-növekedést (év/év alapon). Várakozásunk szerint az idei évben az EU-s források elköltésének felfutására lehet számítani, azonban 2020-ban már a beruházások bővülésének lassulását várjuk.

A beruházások bővülése is hozzájárulhatott az idei második negyedéves 4,9%-os GDP-növekedéshez idehaza (nyers adat, év/év alapon mérve), a részletes GDP-adatokat pénteken ismerhetjük meg, amikor is az első becsléshez képest nem várunk érdemi változást. A KSH az előzetes adatok publikálásával együtt kiemelte, hogy a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben. Ez összhangban van várakozásunkkal, miszerint a GDP bővüléséhez az ipar, az építőipar és a szolgáltatási szektor pozitívan járult hozzá. Emellett az elemzésünk szerint a mezőgazdaság kismértékben negatívan járulhatott hozzá a növekedéshez. Továbbá várakozásunk szerint a szektorok közül a szolgáltatások húzóereje lehetett a legjelentősebb.

Előretekintve, az idei évben még dinamikus, 4,6%-os GDP-növekedés várható, elsősorban a beruházások esetében prognosztizált EU-s forráselköltés felfutása miatt. Ugyanakkor 2020-ra már 2,9%-ra lassulhat a GDP-bővülés, melyet leginkább a fent említett beruházás-növekedés lassulása magyaráz. Ezek alapján a hazai üzleti ciklus 2019-ben a csúcsra érhet és 2020-tól már lefordulás várható.

MKB Elemzési Központ

További elemzések itt érhetőek el.