VAN MÉG 2-3 JÓ ÉVÜNK? - MI LESZ VELÜNK UNIÓS PÉNZEK NÉLKÜL?

Hírek2018. máj 29.Szabó Anna

Jelentősen, harminc milliárd euróval csökkenti az EU a régiónk támogatását, a pénzeket inkább Dél-Európába irányítja. Az  uniós források visszaesése miatt "van még két-három jó évünk a mezőgazdaságban, amit okosan ki kell használni főként az innovációra és a termelékenység növelésére koncentrálva" - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság közös agrárpolitikáról szóló rendezvényén.

A következő költségvetésben a közép-kelet-európai országok - köztünk Magyarország - rovására 30 milliárd eurót csoportosít át a magas munkanélküliséggel és lassú növekedéssel küszködő dél-európai államok felé az Unió a következő költségvetésében, értesült a Financial Times. Hogyan hat mindez a magyar gazdaságra, különösen a mezőgazdaságra? A „Korlát vagy lehetőség az uniós Közös Agrárpolitika a magyar agrárium számára?„című vitaülésen a Magyar Közgazdasági Társaság az uniós források kihasználásának kérdését, és ezzel kapcsolatban az agrárium szerkezeti problémáit helyezte a fókuszba. Miközben a világ mezőgazdasági termelése a mai napig jelentős bővülést mutat 1990-hez képest, nálunk közel 20 százalékos visszaesés zajlott le az ágazatban, a globális piacokon sokat vesztettünk korábbi pozíciónkból, hangzott el a fórumon, ahol az előadók kiemelték: az uniós támogatások ellenére a termelékenység és a versenyképesség továbbra is alacsony, ezért a jövőben

kiemelt célként kell tekinteni az innovációra és a kutatás-fejlesztésre.

Mi jártunk a legjobban 2014-2020 között

A 2021-ben kezdődő új uniós költségvetési ciklusban az eddigi számítások szerint akár 6 milliárd euró körüli forráscsökkenést szenvedhet el az ország,

melynek jelentős része a vidékfejlesztési támogatások megkurtításából fakadhat. Pontos részleteket május legvégén lehet csak megtudni, az azonban már most biztosnak látszik, hogy a jelenlegi, 2014-től 2020-ig tartó költségvetés 34,5 milliárd eurós támogatásánál kevesebbet kapunk majd. Ebből az összegből 12,5 milliárd euró jut közvetlen vagy közvetett módon mezőgazdasági és vidékfejlesztésre.

A növekedésünk negyedét adják az EU-s források

A csökkenéssel lényegében már számoltak a minisztériumok, annál is inkább, mert a jelenlegi ciklusnak a közép-kelet-európai országok között mi vagyunk a legnagyobb haszonélvezői, a britek kilépésével és újabb, közös uniós feladatok megjelenésével pedig mindenképp kisebb lesz a később felosztható pénzforrás. Az uniós támogatások az éves GDP növekedésünk több mint egy százalékpontját adják, a brüsszeli pénzek kifizetésének ciklikussága főleg a beruházások ingadozásán látható. A támogatások egy része most is veszteséget finanszíroz – szögezte le előadásában Kapronczai István, az OTP Bank agrárszakértője, aki a mezőgazdasági vállalatok jelenlegi fejlesztési lehetőségeit vette górcső alá. Mint mondta, 

az agrárcégek jelenleg mintegy 700 milliárd forintot bankbetétben tartanak, a saját források tehát rendelkezésre állnak, a hitelezési feltételek pedig kedvezőek.

A beruházásokhoz az innovációt serkentő hosszú távú gazdasági stratégiára van szükség, amely a társadalmi, a gazdasági és az ökológiai szempontokat együttesen veszi figyelembe. Ambiciózus irány lehet 10-15 éven belül elérni az EU 15-ök színvonalát.

A magyar mezőgazdaság akár húsz millió főt is képes ellátni, az agrárexport jelentős többletet mutat.

Magunk építettünk akadályokat a pályára

Hangsúlyozta: az elmúlt közel 50 évben csak ott fejlődött dinamikusan a mezőgazdaság, ahol áldoztak az innovációra, a kutatásra és a fejlesztésre, valamint a szakmai tudás színvonalának emelésére. Volcz László, az OTP Hungaro Projekt Kft. ügyvezető igazgatója előadásában kiemelte, hogy

a 2014-2020-as költségvetésben 12 ezer milliárd forint uniós forrás jut Magyarországnak, ennek lekötése jól áll, körülbelül 90 százalékos szintű.

Az agrárszektorban a pénzek lehívását az nehezíti, hogy „saját magunk építettünk akadályokat a pályára”, erre példaként említette az elektronikus közbeszerzés előírását. Fazakas Szabolcs, az MKT Európai Unió szakosztályának vezetője kiemelte, hogy 2021-től a kohéziós alapok csökkennek, és az agráriumnak is kevesebb támogatás jut majd. A volt ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter meglátása szerint

egy-másfél éves tárgyalási folyamatra kell felkészülnünk,

amelyben nem csak az összegek, hanem a hozzájuk tartozó feltételrendszer is sokat számít.