Varga Mihály: A lakossági megtakarítások fele már MÁP Pluszban van
HírekEgy évvel az indulását követően ma már 4407 milliárd forint, a lakossági megtakarítások mintegy fele ma már a MÁP Pluszban van - jelentette be ma Varga Mihály pénzügyminiszter. A nyugdíjkötvények kibocsátására idén várhatóan már nem kerül sor.
Válságállónak bizonyult az egy éve elindult MÁP plusz, amely mára a legkeresettebb állampapír lett. Ennek egyik alapja, hogy a járvány okozta veszélyhelyzet előtti gazdasági növekedésünk erős volt, a költségvetési hiány alacsony, az államadósság aránya pedig csökkent - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter mai sajtótájékoztatóján.
Egy évvel az indulást követően 4407 milliárd forint, a lakossági megtakarítások mintegy fele ma már a MÁP Pluszban van - tette hozzá.A vásárlásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a járvány miatt volt megtorpanás az eladásokban, és összességében Budapesten vásároltak a legtöbben, egy főre jutó 700 ezer forint értékben.
A főváros után a második legmagasabb vásárlási mértéket Veszprém megyében regisztrálták, ahol az egy főre jutó költés 380 ezer forintot tett ki.
Emlékeztetett, hogy a MÁP Plusz előnye, hogy ötéves lejáratú, sávosan kamatozó, bármikor visszaváltható, azok számára is jó, hogy akár fél év után, vagy minden évfordulókor vissza tudják váltani a kamatok megtartásával, és nem kell személyi adót fizetni utána.
Varga Mihály kiemelte: cél, hogy csökkenjen az államadósság, és azon belül a devizaadósság, és ezzel párhuzamosan emelkedjen a lakosság kezében
Az államadósság GDP-hez mért aránya tavaly év végén 66,2 százalék volt, jövőre év végére pedig 70 százalék alatti szintre csökken - tette hozzá.
Az államadósságon belül tíz év alatt 53-ról 21-re csökkent a devizaarány, 65-ről 34 százalékra csökkent a külföldi befektetők aránya, eközben a lakosság egyre nagyobb mértékben, jelenleg 23 százalékban finanszíroza az államadósságot.
Jelenleg 8241 milliárd forint a lakosság kezében lévő állampapírok állománya, és már három év a lakossági állampapírok átlagos futamideje.
A devizakötvény kibocsátásokkal kapcsolatban elmondta: április végén 2 milliárd eurót jegyeztek le, májusban pedig a 2017-es kamatszinteken tudtak
másfél milliárd euró értékben másfél milliárd euró értékben zöld kötvényt bocsátottak ki, ami a devizafinanszírozási szükségletet összességében fedezni tudja.
Hozzátette: a lakosság fogyasztása és megtakarítása egyaránt fontos a munkahelyek megtartása és a beruházások miatt: az áprilisi mélypont és a májusi gyengébb hetek után most már javulnak a mutatók a fogyasztás és a megtakarítás terén.
A cél, hogy 2023 végére a lakossági megtakarítások álloménya elérje a 11 ezer milliárd forintot, most tartunk 8200 forintnál, ez tehát tarthatónak tűnik - fűzte hozzá a pénzügyminiszter.
Egyelőre a nyugdíjkötvénnyel várunk, és úgy tűnik, hogy idén nem lépünk ki a piacra új termékkel - mondta Varga Mihály.Kérdésekre válaszolva a zöld kötvénnyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a legtöbb külföldi befektető Nagy-Britanniából, Írországból érkezett, de jelentős vásárlói kör jött Németországból is.
A növekedési kilátásokkal kapcsolatban hangsúlyozta: idén három százalékos éves visszaeséssel, jövőre 4,8 százalékos növekedéssel kaplkulálnak, sokminden függ azonban attól azonban, hogy lesz-e második járványhullám. Ha nagyobb visszaesés lesz idén, akkor viszont jövőre nagyobb lehet a visszapattanás - fűzte hozzá.
Ha az április volt a gazdasági mélypont, akkor van rá esély, hogy a három százalékos éves recessziós forgatókönyv valósuljon meg - mondta a pénzügyminiszter.