Varga Mihály: Nagyon nehéz egy-másfél év áll előttünk

Nem könnyű évtized előtt állunk, veszélyes vizeken vagyunk. A koronavírus-járvány után újabb komoly nehézségekkel szembesülnek a gazdaságok - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a "Merre néznek a 2020-as évek?" című előadásában a Magyar Közgazdasági Társaság 60. Közgazdász-vándorgyűlésének plenáris ülésén tartott előadásában.

A pénzügyminiszter kiemelte:

olyan finanszírozási válság állhat elő, amivel korábban nem szembesülhettünk. 

- Felzárkózási pályán vagyunk, erős a munkaerőpiacunk, de a külső finanszírozási képességben láthatóak a különbségek. Tavaly a legtöbb országban magasabb volt a hiány a szokásosnál a laza költségvetési és monetáris politikák miatt - fogalmazott.

Jövőre nulla és egy közötti szerény növekedés várható az euróövezetben, az amerikai és a német konjunktúra indexek éles fordulatot vettek és lefelé indultak el, ami a gazdasági kilátások romlását mutatja.

Kiemelte: mind a fiskális, mind a monetáris mozgástér erősen korlátozott, mert a fejlett gazdaságokban nőtt az államadósság és a jegybankok mérlegfőösszege.

A nehezebb külső környezethez nálunk három vitás ügy is hozzátartozik:

- a globális minimumadó kérdése

- az uniós támogatásokkal kapcsolatban a fennálló viták rendezése

- a V4-ek körében a közös pontokra összpontosítás, ilyen például a gazdaságfejlesztés területe. 

Bízik az uniós források lehívásában

Az uniós támogatásokról több területen is zajlanak a tárgyalások. 37,26 milliárd euró a teljes keretünk a 2021-27-es költségvetésből, ebből 7,55 milliárd a kockázatokkal terhelt forrás.

A helyreállítási alapnál 5,81 miliárd euró a keret, melynek teljes egésze kockázatokkal terhelt.

Erkölcsileg ez azért is kifogásolható, mert Magyarország is megszavazta a közös uniós hitelfelvételt, amely az alap mögötti fedezetet adja

- mondta Varga Mihály.

Abnormális helyzet az energiapiacon

Oroszország és Ukrajna is komoly globális részesedéssel bír néhány kulcsfontosságú nyersanyag területén.

Az energiakitettség tekintetében - gáz, olaj, villamosenergia - nagyon sebezhetőek vagyunk: itt abnormális helyzetről beszélhetünk. Egy vállalat nem készülhet fel 10-15-szörös energiaár emelkedésre.

Kiemelte: a fogyasztói árak a komfortzónán kívül esnek, rekordokat döntenek, így

eltűnt az olcsó pénz kora, mert a jegybankoknak reagálni kellett a magas inflációra.

Az energiaszámlák és a hozamok emelkedése áll a hazai fizetési mérleg romlása mögött. A folyó fizetési mérleg javítása elemi az ország elemi érdeke, ezért is kell spórolni az energiával.

Jól látható, hogy a lakosság már júliusban elkezdett reagálni a rezsiszámlák emelkedésére - fogalmazott.

A szigetelt családi házak aránya nálunk kifejezetten alacsony, mindössze 20 százalék, Csehországban 25, Szlovákiában 35, Lengyelországban 59, Ausztriában pedig 80 százalék, középtávon tehát a szigetelési kiadásokat emelni kell.

A kormány a megtakarításokra szeretne ösztönözni, így mérsékelhető a fogyasztói árak emelkedése, és a fizetési mérlegnek is kedvez a megtakarítások állományának emelkedése.

Az állami támogatás segít a vállalkozások működésében és energiahatékonysági beruházsáokra ösztönöz, a támogatás feltétele a munkahelyek megőrzése.

Az államháztartási hiány magasabb lesz

Újra csökkenő pályára állt a fiskális hiány, miután a járvány átmenetileg felborította az államháztartási hiányt. Egyensúlyi pályát találtunk, vissza kell mennie Magyarországnak a fiskális politika moderált pályájára a jövőben.

Idén 4,9 százalékos hiány terveztünk, de 770 milliárd értékben szerzünk be plusz gázt, ami növeli a hiányt, ezért 6,1 százalék lesz év végén a hiány - jelentette be Varga Mihály.

Mint mondta, ez csak elszámolási kérdés, továbbra is úgy tekintik, hogy tartható a 4,9 százalékos hiánycél.

Az idei kiigazító intézkedések a GDP 3,3 százalékát teszik ki, ennek legnagyobb része az állami beruházások egy részének elhalasztása.

A pénzügyminiszter előadásának fő üzenetei a következők:

• Az infláció az év végéig tetőzhet, majd lassan mérséklődhet.
• A jövő évi költségvetést  a megváltozott körümények miatt újratervezi a kormány.
• A külső egyensúly javulása nagyrészt a fiskális hiány mérséklődésével fog bekövetkezni.
• A GDP növekedés 2024-ben újra visszatérhet a 4 százalékos növekedési tartományba.
• Belátható közelségbe került az uniós megállapodás.
• A külső körülmények felerősítik a kockázatokat, amiknek porlasztása gazdaságpolitikai prioritás.
• A háború nyomás alá helyezi a költségvetést, de a deficit 2024-től 3% alá süllyed.
• Az energiahatékonyság kulcselem a középtávú gazdasági tervekben. Paks 2 elkészülésének csúszása komoly gondot okoz.
• A növekedés 2023-24 fordulóján éri el ismét a magasabb ütemet.
• Új adócsökkentésre csak ezen időszaktól nyílhat mozgástér.
• Továbbra is fontos a fiskális és monetáris politika szoros együttműködése, amely csökkenti a bizonytalanságot, horgonyszerepet tölt be.