Varga Mihály: Tartós vita lesz

A magyar válságkezelés menetrendjével kapcsolatban Varga kiemelte, hogy 2020 tavaszán azonnali reakciókat kellett a kormánynak megtenni: munkahelyek megőrzése, létrehozása, kiemelt ágazatok újraindítása, támogatott hitelek biztosítása, családok és a nyugdíjasok védelme.

A második hullám intézkedéseit három pontban foglalta össze a miniszter: a munkahelyek megvédése, az adórendszer egyszerűsítése, illetve a vállalkozások megerősítése. Ebben az időszakban már arra törekedtek, hogy az azonnali hatásokon túl megpróbáljanak közép- és hosszútávú intézkedéseket is meghozni.

Varga Mihály szerint ma már az újraindításról lehet beszélni, ebben a körben döntött a kormány az 5%-os lakásáfáról, az otthonfelújítási támogatásról, a 13. havi nyugdíjról, a 25 éven aluliak szja-mentességéről, illetve a kamatmentes újraindítási gyorskölcsönről. A második ütemben a felsőoktatás támogatása, illetve a bértámogatások megtartása lesz lényeges, majd a következő ütem már a zöld átmenetről és a digitalizációról szólhat.

Most az egyik kérdés a gazdasággal kapcsolatban, hogy kitart-e az újraindítási lendület. A magyar gazdaság növekedése stabil makrogazdasági alapokon nyugszik.

Lassan el is dől, milyen alakú lesz a válság lefutása, egyértelműen látszik egy V-alak

- emelte ki a pénzügyminiszter.

A járvány mellett a másik veszélyt az infláció jelenti, kezd visszatérni az az időszak, amikor magasabb az infláció, amivel a hozamok is emelkednek – mondta Varga. A miniszter szerint a monetáris politika utóbbi fél évben látott változása teljes mértékben megalapozott és időszerű volt. A kérdés most az, hogy az infláció emelkedése mennyire lesz tartós, jól látható az energiaárak emelkedése, ami tovább fűtheti ezt, arra kell felkészülni, hogy nehezebb lesz a korábbi tartományba visszatuszkolni az inflációt.

A kormány arra számít, hogy 2022 elejétől a trend elkezd csökkenni és nyárra normalizálódik a helyzet, jó eséllyel a jövő év végére 3%-ra csökkenhet az infláció.

A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a költségvetési hiány 2024-re csökkenhet vissza 3%-ra, fontos a fokozatosság ebben.

2008 után megtanultuk, hogy ha túl gyorsan rendezünk vissza, akkor elindítunk egy újabb recessziós hullámot – emelte ki.

Van egy vitánk az Európai Bizottsággal, ez erősen politikailag motivált vita. A lengyelek és a magyarok esetében rengeteg kérdése van a Bizottságnak, úgyhogy ez a vita tartós lesz

- mondta Varga. Szerinte nem volt időnk megvárni a vita lezárását, ezért kellett szeptemberben devizakötvényt kibocsátania az országnak. A miniszter kiemelte: a kormány arra számít, hogy az év vége felé enyhülhet a feszültség és megszülethet a megállapodás Brüsszellel a helyreállítási alap forrásairól.

A jelenlegi magas inflációs környezetet elsősorban a kínálati oldal sokkja okozza, amely velünk marad még egy ideig

- mondta Giada Giani, a Citi szenior közgazdásza. A közgazdász ugyanakkor lát pozitív jeleket a kilábalás szempontjából.

Nagyon szokatlan recessziót látunk az előző 18 hónapban, amelyet egyszerre idézett elő a kereslet és a kínálat (előbbi a lakosság távolságtartása, másik az ellátási zavarok miatt) - mondta Út a koronavírus utáni helyreállításhoz az euróövezetben című előadásában Giani. Ehhez képest ma azt látjuk, hogy az eurózóna gazdaságában gyors és erős a helyreállás a keresletben, amely leginkább a magas átoltottságnak köszönhető a közgazdász szerint. Emiatt újra lehetett indítani a gazdaságot, és így megugrott a fogyasztás és a beruházás is. Az eurózóna gazdasága akár még ebben az évben visszatérhet a válság előtti szinthez, de ez még nem azt jelenti, hogy kilábaltunk a válságból. Ez csak akkor lesz, ha elérjük a válság előtti trendet, azaz azt a szintet, ahol a gazdaság válság nélkül lett volna. Ma viszont jelentős kínálati sokkot látunk, amely a Citi közgazdásza szerint nagyon komoly. Leginkább az energiaszektorban beszélünk erről, ennek a szektornak a válsága pedig hatása lehet a kilábalásra is. A gáz ára például nagyjából hatszorosára nőtt tavalyhoz képest, a lakossági energia pedig részét képezi a fogyasztói árindexeknek.

Eddig azt láttuk, hogy a gázárak emelkedésével nőttek az elektromos áramszolgáltatások árai is, ez pedig felhajtja a fogyasztói árindexet, azaz a lakossági energiaárak meglódulásával az infláció is megugrik.

Magyarországon két fontos esemény fogja dominálni a gazdasági közbeszédet: az egyik az EU-val zajló konfliktusok sora, a másik pedig az infláció

- mondta el Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza és befektetési igazgatója.

A forinttal kapcsolatban pesszimista, szerinte akár 380-ig is gyengülhet az árfolyam.

Jakobsen ezen kívül beszélt az energiaválság hatásairól is.

Jakobsen több témát is érintett az előadásában. Beszélt például a zöld átmenetről. Szerinte ugyan jövőben az ESG fogja dominálni a gazdasági közbeszédet, de egyelőre megjósolhatatlan, hogy ennek pontosan milyen hatásai lesznek. Ma viszont még mindenki az energiaválságról beszél, amelynek több oka is van, többek között a helytelen kormányzati politika is. A politikai reakció az energiaválságra többé-kevésbé ugyanaz. Szerinte a politikusok kizárólag az ESG-re és a megújulókra koncentrálnak, amely szerinte elhibázott megközelítés.

Az inflációról Jakobsen úgy gondolja, hogy erre is adhatnak a politikusok egy hibás megközelítést: a magas áremelkedésre magas béremelések ösztönzésével válaszolhatnak, ami szakmailag nem a legjobb megoldást jelentené.

Az áremelkedés ugyanakkor egyenlőtlenségeket és a lakóingatlanok elérését is nehezítette, ami társadalmi válságot okozhat.

Magyarországról is beszélt előadásában. Két fontos esemény fogja meghatározni a jövőt itthon: az egyik a magas infláció, a másik az EU-val való konfliktusok. Jakobsen szerint majdnem elkerülhetetlen, hogy itthon magas legyen az infláció. A magyar forintot is említette, és nem voltak jók a kilátásai: példaként a török lírát említette.

Jelenleg van egy divergencia a monetáris és a fiskális politika között, ez hosszútávon fenntarthatatlan

– mondta Nagy Márton. A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója szerint a jegybank csak "félig szigorít", az infláció pedig fennmaradhat a következő másfél évben.

Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy a válságból gyorsan kilábaló gazdaságok magas inflációval szembesülnek, kérdés, ez mennyire lesz tartós.

A tanácsadó szerint fenyeget ugyan a stagfláció veszélye, de az jelenleg a kevésbé valószínű forgatókönyv.

Magyarországon jelenleg átmeneti fiskális dominancia van a monetáris politika felett: miközben a költségvetés aktív és ösztönző, a monetáris politika passzív, segíti a fiskális politikát az alacsony kamatokkal. Ugyan már elindult a jegybank szigorítása, de az nem kellően aktív, csak félig. Van egy széttartás a monetáris és a fiskális politika között, aminek költsége egyelőre alacsony, hosszútávon viszont ennek jelentős költsége lesz. Ez nem fenntartható, visszafogja a beruházási rátát és explozív rezsimet alkot - mondta Nagy Márton.

A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója az idén 7% körüli gazdasági növekedésre számít, ami kicsit talán elmarad az optimista elemzői várakozásoktól, jövőre viszont 6%-kal bővülhet a gazdaság, ami magasabb a várakozásoknál.

Szerinte a piac egyelőre nem árazza be a következő hónapok komoly fiskális ösztönzését, a költségvetés még csak most fog elkezdeni költeni.

A gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú lehet a kormányzati beruházások teljesülési aránya, ami korábban 70% körül volt, mostanra 85%-ra emelkedett. Vagyis még mindig van 15 százaléknyi lemorzsolódás a tervezett beruházásokból, van még tér a javulásra ezen a téren.

Fontos kiemelni, hogy vége az alacsony kamatok, a pénzbőség korának. Vége annak, hogy a kamatkiadásaink 1000 milliárd forint körül vannak, a csökkenő trend szép lassan megfordul, már 2021-ben 1200 milliárd forint felett lehetnek a kamatkiadások

– emelte ki Nagy Márton.

A gazdaságpolitikai főtanácsadó szerint az infláció a következő másfél évben még 4-5% között ragadhat, utána viszont csökkenhet, vagyis hosszútávon valószínűleg nem marad fenn. Az infláció emelkedése a jegybankot visszatereli eredeti céljához. Ugyanakkor a szigorítás ellenére a reálkamat továbbra is negatív, nincs igazán szigorítás, csak a lazítást sikerült megállítani. Az MNB oldaláról a kamatpolitika mellett hiányzik a mérlegfordulat, el kellene kezdeni újra leépíteni a likviditást, ekkora forintlikviditás mellett ugyanis nagyon nehéz szigorítani.

A pandémia epidémiaként való lecsengésére számíthatunk, de ahol nem elég magas (80% feletti) az átoltottság, ott az embereknek el kell fogadniuk egy "B tervet": a közösségi maszkhasználat és a távolságtartás visszavezetésére, a védettségi igazolvány alkalmazására lehet szükség a vírus felügyelet alatt tartása érdekében.

Szeroepidemiológiai vizsgálatok igazolhatnák, mennyire védett a népesség, így melyik járványforgatókönyvnek mekkora az esélye – vélte a Portfolio mai Budapest Economic Forum konferenciáján Oroszi Beatrix járványszakértő, aki szerint a harmadik oltás akár az alapimmunizálás részévé is válhat.

Visszatért az optimizmus a kelet-közép-európai vállalatvezetők gondolkodásába, már nem látják olyan kedvezőtlenül a gazdasági kilátásokat

- mondta Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója. Egyre fontosabb szempont a digitalizáció, de ami ennél is érdekesebb, hogy a KPMG tanulmánya szerint az ESG-re a vállalatok vezetői egyre kevésbé szükséges rosszként tekintenek, hanem már a rövid távú megtérülési szempontokat is felülírhatja. Maga a kapitalizmus is átalakul, az érintetteknek egyre nagyobb hatása van a vállalat működésére, és az érintettek is fenntarthatóbb működést várnak el. Az előadás utáni panelbeszélgetésben pedig a magyar vállalatvezetők átalakuló szemléletéből is ízelítőt kaptunk.

Egy mondatban összefoglalva a lényeg az, hogy az optimizmus visszaköltözött a vállalatvezetésekbe. A felmérés 2021 nyarán készült, amelyet már megelőzött egy január-februári felmérés is.

A vállalatvezetők fókusza újra a fenntartható növekedés irányába fordult, és előtérbe kerültek a hosszú távú kockázatok, amelyek hosszú távú válaszokat igényelnek.

Ez fontos változás, 2020-ban még a vállalatvezetők rövid távú válaszokat kerestek. 2020 nyarán még elsősorban a munkavállalók rendelkezésre állása miatt kellett leginkább aggódni, illetve az is kérdéses volt, hogy az elszigeteltségben dolgozó munkavállalók elérik-e ugyanazt az aktivitást és motivációt.

Három fontos momentumot azonosítani a KPMG, amelyek a következő időszakokban meghatározza majd a vállalatvezetők munkáját: a megújulás, a bizalomra épített jövőkép, az agilitás szerepe a digitalizációban.

A vállalatvezetők 60%-a újra bízik a világgazdaság növekedési kilátásaiban - ez pontosan akkora bizalom, mint amelyet a válság előtt láthattunk.

Egy éve ez a szám még 32% volt, de még az ide januári-februári felmérés során is csak 40% körüli volt az optimizmus.

Emellett előtérbe került a felelősségteljes vezetésre való törekvés, az ESG szerepe gyorsan felértékelődött. Ennek az oka elsősorban az Rózsai szerint, mert az érintettek azt várják a vállalatvezetőktől, hogy a hosszú távon fenntartható működés felé fordítsák a figyelmüket. Rózsai elmondása szerint az ESG-re egyre kevésbé tekintenek úgy, mint egy marketingtényezőre, valós a szemlélet, hogy a vállalatoknak fenntarthatóbb működésre kell átállniuk, és ez néha a profitszempontokkal szembe megy, de már nem egyértelmű, hogy a vállalatok a rövid távú megtérülést tartják szem előtt.

A harmadik fontos szempont a digitalizáció, amely az ESG-hez is kapcsolódik, mert digitális stratégia nélkül nincs ESG-stratégia. A vállalatvezetők is tudják ezt: 78%-uk úgy gondolja, hogy a korábbi digitális stratégiát felül kell vizsgálni, és ezt várják el a partnerek is. Itt természetesen figyelni kell a kiberbiztonsági szempontokra is: az előző évek gyors digitális fejlődést nem követte a kiberbiztonsági fejlődés - mondta Rózsai. A digitalizáció kapcsán a munkahelyeken felmerült az irodai visszatérés is: Rózsai szerint a vállalatvezetők a járvány korábbi szakaszához képest nem gondolják úgy, hogy feladják az irodáikat, inkább csak átalakítják azt.