Az öt leggyakoribb hiba, amit fiatal vezetők elkövetnek

A vezetői tapasztalat nélkül kinevezett fiatal menedzserek sokszor esnek ugyanazokba a hibákba. A sok túlórával, vérrel-verejtékkel megszerzett előléptetés után gyorsan elpárologhat a győzelem felett érzett boldogságérzés, ha nem tudnak mit kezdeni az új szerepkörrel járó változásokkal. Lássuk a legjellemzőbb hibákat, melyek a ranglétrán gyorsan előrejutó fiataloknál előfordulhat.

1. Sokan érzik úgy, hogy az új pozíció miatt változtatni kell az addigi viselkedésükön, új személyiséget kell felépíteniük, ami közel áll egy megálmodott vezetői ideáljához. Ez azonban komoly gondokhoz vezethet, hiszen mindenki akkor fejlődik legjobban, ha önmagával békében él, és nem adja fel alapvető jellemvonásait. Ahhoz, hogy valaki jó vezetővé válhasson, nem kell az addigi személyiségét megváltoztatnia, csak a munkatempóján és -módszerein annyit, amennyit az új feladatkör megkövetel. Kétségkívül nehéz azonban a kettőt szétválasztani, és meghúzni a határvonalat.
2. Az emberek nem szeretik azokat a változásokat, amelyek okát és célját nem értik, ilyenkor felesleges követelményként érzékelik, nem azonosulnak velük. Ezért előremutató, ha egy új vezető bizonyos mértékig bevonja a beosztottait a döntési/munka-folyamatokba, és érezteti, mennyire fontos a munkájuk. Hasznos, ha kikéri véleményüket, és csak akkor módosít az addig jól bevált gyakorlaton, ha az tényleg szükséges.
3. Sokan kőbe vésett tényként kezelik, hogy csak egyféle módszer létezik a megfelelő vezetéshez. Minden cégnél, embernél azonban más-más módon kell megteremteni a vezető-beosztott közötti harmóniát. Ami ugyanis egyszer, egy vállalatnál működött, nem biztos, hogy másodszor is ugyanúgy sikerülhet.
4. Több új fiatal főnök azonnal rengeteg javító elképzeléssel áll elő, mert minél jobb benyomást kívánnak tenni, és szeretnék megerősíteni a beosztottakban a tudatot, miszerint ők az abszolút vezetők. Ám az új ötleteiket nem biztos, hogy a gyakorlatban is képesek majd megvalósítani, ami óhatatlanul is presztízsveszteséggel jár. Lépésenként, megfontoltan érdemes haladni, észben tartva, hogy nem mindig a legjobb ötlet győz, hanem a legcélravezetőbb.
5. Sokakban él a sztereotípia, hogy vezetőnek születni kell. Eszerint csak egy bizonyos ember típus létezik, amely képes megbirkózni a nehéz döntésekkel és vezetői kihívásokkal. Ennek az elméletnek azonban nagy valószínűséggel csak a félelem az alapja. Ha valaki megtalálja a számára testhez álló feladatot, támogató munkahelyi légkört és morált, könnyen válhat vezetővé, hiszen az igazi vezetők tapasztalatok árán születnek.