Ez lehet a kulcsszó egy állásinterjún

Mi az a fogódzó, amiből következtetni lehet arra, hogy megleltük azt a munkatársat, akire a piaci helytállás kihívásai közepette építhetünk? Holtbiztos receptet az ideális munkaerő alkalmazására nem találunk, ugyanakkor a jelöltek megítélését tekintve számos jó tanács és ajánlott módszer létezik. A legtöbb ismeretet munkáltatóként az állásinterjúk során szerezhetünk, ezért ezekre a meghallgatásokra érdemes a legtöbbet készülnünk. A kulcsszó a nyitottság, senkiről sem szabad idejekorán ítéletet mondanunk. A cégünknek is ezzel tesszük a legjobbat, hiszen szinte mindenkiben rejtőzhet valamilyen lehetőség. Attól még, hogy egy jelöltről kiderül: a meghirdetett állásra van nála alkalmasabb, személye egy más jellegű megbízatásnál később még szóba jöhet. De végső soron az sem kizárt, hogy akivel az interjú során kapcsolatba léptünk, idővel a vevőnk, vagy éppen a beszállítónk lehet. Ezért minden állásinterjút lehetőségnek kell tekintenünk, és ha nem is vezetett elsőre közös munkához a beszélgetés, úgy kell elválnunk a jelöltektől, hogy a kapcsolat felvételére máskor is alkalom kerülhessen. Ahhoz viszont, hogy egy állásinterjúra érkező kedvező benyomásokkal távozzon sikertelenség esetén is, elsősorban az egyenesség és a biztonság adja meg a szükséges hátteret. A célunk az, hogy a jelentkezőről a lehető legtöbb, számunkra fontos információval rendelkezzünk. Ennek érdekében olyan környezetet kell teremtenünk, ami oldja a jelölt feszültségét, és éreznie kell azt is, hogy minden mondatát figyelemmel kísérik és komolyan veszik. Feladatunk az is, hogy határozottan és a lehető legnagyobb pontossággal tudassuk az elvárt munkakör tartalmát és követelményeit. A döntéshez a legtöbb „muníciót” az erre adott reakciókból meríthetjük. Vonjuk be konkrét szituációkba a jelöltet, kérjünk tőle megoldási javaslatokat: itt derülhet ki, hogy mennyire sablonos vagy kreatív ötleteket kapunk. Mindezek mellett természetesen meghatározó az előélet, a szakmai önéletrajz és a tapasztalat. Bár a kutatások szerint azonban ezek önmagukban nem elégségesek, az biztos, hogy a nem kellő alapossággal elvégzett állásinterjúk után általában a jelöltek mindössze egyötödéről derül ki az, hogy beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.