Mentoráljak, de minek?

HR2020. jan. 18.Szepessy Deborah

Amilyen gyorsan divatossá vált a mentoring fogalma a business érában, olyan gyorsan került negatív kontextusba a közbeszédben.

Sokan azt gondolják – főleg Budapesten -, hogy az igazi támogatás egy diákszervezet részére csakis anyagiakban mérhető. Ezzel a pénzbeli juttatással a szervezetek pedig visszaélnek, nem feltétlenül fordítják arra, amire azt kapták.

Ez azonban nincs feltétlenül így.

A legtöbb egyetemi diákszervezet éhezik a tudásra, és a legnagyobb tőkének a kapcsolatokat tekintik.

Megerősíti ezt Mike Ágota (a Female Management Network jelenlegi elnöke) is, aki mint mondja a tudás, mint olyan, mentoring eszközként rengeteget jelent. Az éppen 10 éves múltra visszatekintő FMN (korábban Effemine) kiváló példa arra, hogy a vállalkozói/vállalati mentoring program milyen sikeres lehet.

Magyarországon a külső vállalati mentoring még nem számít bevett szokásnak. Sokan keresnek fel diákszervezeteket, mert szükségük van arra a fajta szemléletmódra, problémamegoldó képességre, amellyel ők rendelkeznek. Ám ezen együttműködések csak kis számban eredményeznek hosszú távú, mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolatot.

Nagy kár, hiszen egy jól strukturált mentoring program egy egyértelmű win-win szituáció.

A programban résztvevő vállalkozó/vállalati vezető megannyi hasznos információhoz jut az egyetemről frissen kilépő pályakezdőktől. Kikerülve így a generációs szakadékokat, biztosítja ezzel a folyamatos munkaerő utánpótlást, illetve alkalmazkodni tud a fogyasztói igények változásához.

A mentor a mentorálttal kezdeményezett dialógusban (partneri viszonyban, rugalmas keretek között) olyan kommunikációs platformot nyithat, amelyre a cégnek hivatalosan nem lenne lehetősége. Ezáltal jutva praktikus meglátásokhozhoz, kreatív ötletekhez. Releváns visszacsatolásokkal, építő jellegű kérdésekkel a mentoráltak késztetik mentoraikat arra, hogy folyamatosan up-to-date-ek maradjanak.

Az FMN tagjainak fele tanulmányai mellett dolgozik, és ezeknek a diákoknak a 100%-a annál a vállalatnál tölt be gyakornoki pozíciót, illetve vált teljes értékű munkatárssá tanulmányai végeztével, amelyikkel a mentoring program alatt került kapcsolatba.

Az effektíven működő nagyvállalati kapcsolatokat igazolja az FMN történetében a P&G-vel, a K&H-val, vagy épp a Scitec Nutritionnal való közös munka, melyben a kapcsolatfelvétel a szervezet részéről kifejezetten az employer branding-re építve történt.

Tehát amiért mindenképpen megéri a cégeknek, az az elérés és annak hatékonysága. A tehetségek ilyen informális úton való bevonzása, nem csak a hiteles vállalati kép kialakítására ad esélyt, de növeli a cég iránti elköteleződés mértékét és fenntarthatóvá teszi azt.

Ahogyan Mike Ágota mondja:

Alapvetően egy olyan réteget érnek el, akik már többet csinálnak, mint “csak” egyetemre járnak. Ha lehet így fogalmazni, szakmai szempontból értékesebbek. Amelyik cég ráismer arra, hogy van érték abban, hogy a diákszervezetekkel foglalkozzon, akár mentorációban, akár pedig úgy, hogy támogatja őket valamilyen formában, azok nagyon sokat tudnak visszakapni utánpótlásban.