A világon a harmadik lett Magyarország a lakásárak emelkedésében, de van egy jó hír is
Ingatlan
A béremelkedés, az alacsony kamatkörnyezet, az otthonok iránti megnövekedett kereslet, majd az inflációs hullám miatt Izland és Portugália után Magyarországon lett a leggyorsabb a lakásárak drágulása 2015 óta - derül ki az OECD adataiból.
Az elmúlt évtizedben az OECD többnyire magas jövedelmű országaiban reálértéken 37 százalékkal emelkedett a lakásárak ára - derül ki a szervezet elemző lakásármutatóiból. A jövedelmekhez viszonyítva az árak átlagosan 16 százalékkal nőttek.Az emelkedő lakásárak nehezítik a generációk közötti kapcsolatokat, a fiatalabbak, akinek még nincs önálló otthonuk jobban aggódnak, mint szüleik - hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Valutaalap cikke.
Az OECD adatai a tagállamokban az ingatlanárak változását mutatják 2015-höz képest: Izlandon, Portugáliában és Magyarországon közel megháromszorozódtak az árak, míg Dél-Koreában, Olaszországban és Finnországban árcsökkenés következett be.
Ingatlanárak változása 2015-höz képest (forrás: OECD)
Budapesten még mindig kétszámjegyű túlárazottságról írt az MNB a legutóbbi Lakáspiaci Jelentésében, Magyarországon ugyanakkor jóval magasabb a lakástulajdonosok aránya, és a bérleti díjak is kifizethetőbbek az OECD drágább országaihoz képest, illetve a lakosság GDP-arányosan kevésbé eladósodott.
A 18-39 éves OECD-felmérésben részt vevők 60 százaléka mondta, hogy aggódik a lakhatás megfizethetősége miatt, míg az 55-64 évesek 38 százaléka. A generációs szakadék Írországban, Kanadában és az Egyesült Államokban volt a legnagyobb.A megfizethetőségben mutatkozó különbségek részben magyarázzák a lakástulajdonnal rendelkezők arányában mutatkozó éles ellentéteket, bár a történelem, a kultúra és más tényezők is számítanak.A lakástulajdonlás Kelet-Európa volt szocialista országaiban a legmagasabb, a románok 94 százaléka rendelkezik saját lakással. A svájciaknak ez az arány mindössze 5 százalék.Az OECD által vizsgált országokban az emberek átlagosan 16 százaléka bérel lakást magánbérlőtől.
Az OECD ábrája a magánlakás-albérletben (szürke), az államilag támogatott bérlakásban élők arányát mutatja (fehér kör), illetve a fekete kör jelöli a jelzáloghitellel terhelt lakásban lakók arányát.
A legszegényebbek számára ez bénítóan drága lehet. Kolumbiában a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó bérlők 82 százaléka adja jövedelmének több mint 40 százalékát magánbérbeadóknak. A bérleti piac Kolumbiában az egyik legkevésbé szabályozott.
