Amikor a vihar lecsap, már késő

Ingatlan2019. júl 21.BGA
A rovat támogatója:

A szélsőséges időjárás miatt hatalmas károkat okoznak a viharok. Ennek ellenére csupán minden negyedik ingatlanra kötnek biztosítást, pedig a levert cserép, a betört ablak, a beázás, a villámcsapás valamint az épületre dőlt fa, óriási károkat okoz.

Az elmúlt időszak viharos, szélsőséges időjárása több százmillió forinttal növelte meg a biztosítók által már kifizetett, illetve kárrendezésre elkülönített összegek nagyságát. Továbbra is a viharokhoz, a felhőszakadáshoz, a beázáshoz, a villámcsapásokhoz és a jégveréshez kapcsolódik a legtöbb kárigény.

Az áramkimaradások nyomán a statisztikákban már kimutathatóan megjelentek a fagyasztott élelmiszerek megromlásához kapcsolódó bejelentések.

A Magyar Biztosítók Szövetsége adatsorából az derül ki, hogy a június 15-23 közötti időszakban a társaságok a lakásbiztosítások alapján már több mint 16,5 ezernyi bejelentésre 1,5 milliárd forintot meghaladó összeget különítettek el kárrendezésre, illetve fizettek ki. A biztosítók gyorsan haladnak a kárfeldolgozással.

Az elmúlt évben egyébként a társaságok a május-augusztus közötti, a tapasztalatok szerint kiemelten viharos időszakban összesen mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. 

Június nagy súllyal szerepelt a statisztikában. Tavaly például csak ebben a hónapban az első két hétben a biztosítókhoz 18,5 ezer bejelentés érkezett.

Ám számos veszélyt rejt egy-egy ingatlan alulbiztosítása, azaz a szerződéses összeg elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságok pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén – hívta fel a figyelmet Cseh Anett, a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője. Például, ha az épület kárkori újraépítési értéke 20 millió forint, de a biztosítási szerződésben az épületbiztosítási összeg csak 10 millió értékben került meghatározására, az 50 százalékos alulbiztosítottságot jelent.

Így egy egymillió forintos épületkár esetén a biztosító csak 500 ezer forintot fog megtéríteni.

Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a biztosítók az ingatlan elhelyezkedése, nagysága, típusa alapján meghatároznak egy olyan minimális biztosítási összeget épületre és ingóságra egyaránt, amely alatt a szerződés nem megköthető.

Éppen ezért az optimális biztosítási szerződés megtalálásához érdemes a portál lakásbiztosítási díjszámító kalkulátorát használni.

Mint szakértőnk kifejtette, az ennyire szélsőséges, viharokkal tarkított időjárás miatt érdemes felülvizsgálni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződést a megváltozott kockázati igény miatt.

Fontos, hogy a biztosítás állandóan lakott, illetve nem állandóan lakott (például nyaraló) épületekre is megköthető.
Néhány biztosító lehetővé teszi már az építés alatt álló épületek biztosítását is (általában pótdíjjal), de többségük kizárja a biztosítható vagyontárgyak köréből a még építés alatt álló épületeket és a bennük elhelyezett, technológiai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő, segéd- és kiegészítő anyagokat.

Építkezés idejére a külön köthető, úgynevezett „építés-szerelés” biztosítást javasolják, amely kiterjed az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületek és épületrészek teljes építési munkájára, beleértve az összes szükséges szerkezeti elemet, építőanyagokat, valamint az épületgépészeti- és villamos berendezéseket és szereléseket.

Az elmúlt évben egyébként a társaságok a május-augusztus közötti viharos időszakban összesen mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. 

Am a biztosítói adatoknál is jóval több kárt okozhattak a viharok a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, holott az erős piaci versenynek köszönhetően sok társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.