Az ingatlanbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos jogviták

Ingatlan2019. okt 10.BGA
A rovat támogatója:

A következő 9-10 éven belül a biztosítási piac jelenlegi 1000 milliárd forintos díjbevétele 2000 milliárd forintra emelkedhet. Az egyik legjelentősebb terület az ingatlanbiztosítások piaca. A jogszabályokat a félreértések elkerülése érdekében érdemes tanulmányozni.

A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos jogvitáknál általános tapasztalat, hogy a fogyasztók jelentős része nincs tisztában azzal az alapvetéssel, hogy a biztosítási szerződés megkötésével nem kárkötelem, hanem szerződéses kötelem jön létre a felek között. Mindez az ingatlanbiztosítási szerződésekre is vonatkozik. Jellemző hivatkozás, hogy a biztosítási szerződést azért kötötte meg az ügyfél, hogy „a biztosító segítsen, ha baj van”.
Ezzel szemben a biztosító a felek szerződése alapján, a szerződésben meghatározott kockázatokra és feltételek mellett nyújt fedezetet, valamint a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíti.

A biztosítási szerződés megkötésével nem kárkötelem, hanem szerződéses kötelem jön létre a felek között.

A biztosítási szerződés tehát nem minden bekövetkező kárra terjed ki és nem feltétlenül nyújt teljes fedezetet a biztosítási eseményként szabályozott károkra sem – hívta fel a figyelmet Cseh Anett a Netrisk termékfejlesztési vezetője. A szakértők gyakran azt tapasztalják, hogy a fogyasztók a szerződéskötést megelőzően nem tanulmányozták át a biztosítási szerződés részévé váló általános szerződési feltételeket (biztosítási szabályzatot vagy biztosítási feltételeket), így csak később szembesültek azzal, hogy a biztosítás mely kockázatokra nyújt fedezetet és milyen feltételekkel.

Ajánlatos a biztosítók kínálatát, illetve a szerződéseket pontosan áttanulmányozni.

A szerződések és az ár mellett figyelni kell arra is, hogy pontosan mire terjed ki a biztosítás, hiszen a feltehetőleg a legnagyobb vagyoni értékéről van szó.

Olyan összegre érdemes az ingatlant biztosítani, ami fedezi az újjáépítést, ha megsemmisül. Lehet, hogy évi néhány ezer forintos különbség az árban több milliót jelent, amikor a biztosító kifizeti a kárt. A biztosítási díjon tehát nem érdemes spórolni, ugyanis a legtöbb probléma a szerződésben foglalt biztosítási összegek helytelen megválasztása, jellemzően alulbiztosítás miatt merül fel.

Fontos, hogy a biztosító fizetési kötelezettsége csak azokra az ingóságokra terjed ki, amelyet a biztosítónál előzetesen bejelentettek.

Szakértőnk szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni, érdemes időnként felülvizsgálni a meglévő biztosítását is, ha értékesebb dolgot vásárolt az otthonába, ezt jelente be a biztosítónál, kérve egyúttal arra a biztosítási fedezet kiterjesztését.
Ha (újabb) gyermek születik, azt is érdemes bejelenteni, hogy a későbbiekben általa esetlegesen okozott károkra is kiterjedjen biztosításunk felelősségbiztosítási eleme.

Lehetőség van lakásbiztosítás váltására is. Amennyiben rendelkezik lakásbiztosítással, de más szolgáltatónál kedvezőbb feltételekkel tudna új lakásbiztosítást kötni, a régi lakásbiztosítást a biztosítási évfordulót megelőzően legalább 30 nappal korábban fel kell mondania, az újat pedig az évfordulótól érdemes megkötni.

Szintén az ügyfelek érdekét szolgálja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azon dolgozik, hogyan lehetne ösztönözni a versenyt a lakásbiztosítások piacán, mivel ezen biztosítások 70 százalékát 5 nagy piaci szereplő adja el. Sőt, a kis és a közepes biztosítók versenyképességét is növeli kell. A helyzet megoldása érdekében az MNB a fogyasztóbarát lakáshitelek mintájára vagy kialakítaná a fogyasztóbarát lakásbiztosítást, vagy jegybanki szabályozó eszközöket vezetne be.

Az MNB egy teljes körű biztosítási garanciarendszer kialakításán is dolgozik, mert a jegybank számításai szerint a következő 9-10 éven belül a biztosítási piac jelenlegi 1000 milliárd forintos díjbevétele 2000 milliárd forintra emelkedhet.

Fontos, hogy egy lakásbiztosítási szerződés több évre szóló, tartós kapcsolatot jelent a szerződő felek – vagyis a biztosító és az ügyfél – között, amely az egyik fél (általában az ügyfél) ajánlatával indul és a másik fél (a biztosító) elfogadó nyilatkozatával vagy ráutaló magatartásával kerül véglegesen megkötésre. Ezt a szerződéses kapcsolatot a kölcsönös bizalmon alapuló, folyamatos együttműködés teheti még zökkenőmentesebbé. Lényeges, hogy a bizalmi viszony már a szerződés megkötése előtt létrejöjjön, vagyis az ügyfélnek (szerződőnek) már az ajánlat aláírása előtt tisztában kell lennie azzal, hogy pontosan milyen biztosítást és milyen feltételekkel vásárol.