Hol és mekkora lakásban élnek a magyarok?

A KSH adatai jól mutatják, hogyan is oszlik el hazánk lakossága, az ország területén, milyen jellegű településeken él a lakosság, hol dolgoznak honfitársaink, hol mekkora a népsűrűség és mekkora alapterületű lakásokban élnek az emberek itthon átlagosan. 

A magyar közigazgatás legfontosabb alapegysége történelmi idők óta a megye, napjainkban az országban 19 van belőlük, ez kisebb változtatásokkal az ’50-es évek megyerendezése óta van így. Budapest a megyerendszer mellett Pest megyétől függetlenül önálló közigazgatási egység.

Megyéink közül a legnagyobb Bács-Kiskun a maga 8444,9 km²-ével. Vele szemben a legkisebb Komárom-Esztergom megye (2264 km²). A legtöbben (1,2 millióan) Pest megyében laknak, ellenben Nógrádban élnek a legkevesebben (189 ezren). A népsűrűség is Pest megyében a legnagyobb, 196 fő/km², a legritkábban lakott megye pedig Somogy (49 fő/km²).

Érdekes módon azonban, a megyéink közül hiába Pest megyében a legkoncentráltabb a lakosság, mégis ott a legnagyobb az átlagos lakásalapterület (87,2 m²).Tehát összeségében ott élnek a legnagyobb lakásokban/házakban az emberek. A rangsorban Pest megyét követve Tolna (84,7 m²), Szabolcs-Szatmár-Bereg (84,1 m²) és Győr-Moson-Sopron (83,6 m²) megyék következnek szorosan egymás után.

A legkisebb alapterületű ingatlanokban Budapesten kénytelenek élni, nekik átlagosan 64,5 m² jut, bár természetesen ezekben a számokban mindig nagy a szórás, hiszen a garzon lakásoktól, a hatalmas villákig mindenféle lakóépületet számba vesznek az átlag kiszámításakor. A lakásállomány alapterületének átlagos nagysága egyébként egyértelműen úgy tűnik, nem függ a népsűrűségtől,hiszen mint látható, nem a legritkábban lakott megyéinkben a legnagyobb az átlagos lakásterület, sőt, nem is az adott megye gazdasági ereje számít, mert majd mint a következő cikkben látható lesz, pont az egyik legszegényebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és az egyik leggazdagabb Győr-Moson-Sopron megye valamint két átlagos jövedelmű megye (Pest és Tolna) állnak az átlagos lakásterületet vizsgáló lista élén. A válasz valószínűleg így máshol keresendő és több összetevős.

Pest megyében biztosan közrejátszik, hogy sok család Budapestről kiköltözve tágasabb házakat épít/vásárol az agglomerációs településeken, éppígy Győr-Moson-Sopron megyében is hasonló lehet a helyzet. Sokan járnak át határmenti falvakból dolgozni Ausztriába és mint az majd egy későbbi ábrán látható Győr körül is tekintélyes agglomeráció alakult ki, és valószínűleg ezeken a területeken élők is nagyobb családi házakban élnek, hiszen a viszonylag magas jövedelmük találkozik egy nagyvárosokéhoz mérten viszonylag alacsony négyzetméterárral.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Tolnában a válasz azonban feltehetőleg másban keresendő.

Mindkettő az Alföld területén fekszik és mindkettőben sok kistelepülés található, ahol jellemzően családi házakban élnek az emberek. Más alföldi megyékben a lakosság nagyobb aránya él városokban, a domborzati viszonyok tekintetében pedig elmondható, hogy azon megyékben ahol dombságok, hegységek találhatók álltalában a lakóingatlanok átlagos területe is kisebb.

Tovább lépve egy szintet lefelé, a megyéket járásokra osztjuk, belőlük 197 darab van, ebből 23 a fővárosban (minden kerület egy járást jelent), ezek az egységek 2013-ban alakultak ki. A járások alatt helyezkednek el a közigazgatási rendszer tulajdonképpeni alapegységei a települések, melyekből ma öt féle létezik: község, nagyközség, város, megyei jogú város, főváros.

Ma összesen 3155 település található hazánkban, ebből 346 város van, amelyből csupán 23 megyei jogú város. Községből összesen 2809-van (ebből 128 nagyközség).Mint látható rengeteg a kistelepülés, településeink egyharmada 500 fő alatti falu, mégis csupán a lakosság 3 százalékának adnak otthont. Köztük is a két legkisebb fej-fej mellett 10-10 fős lakosággal a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Debréte és Tornabarakony. Érdekes viszont, hogy kiterjedésre nem e két falu tekinthető a legkisebbnek, hanem Remeteszőlős Pest megyéből, a maga 1 km²-ével. Ellenben a legtöbb ilyen kistelepülés nem az előbbi két megyében, hanem Zalában, Vas megyében és Baranyában található.

Hogy a legkisebbek után a legnagyobbat is megemlítsük, mind méret (525 km²), mind lakosságszám (1,7 millió fő), mind népsűrűség (3332 fő/km2) tekintetében Budapest áll a képzeletbeli dobogó első helyén.

Ha a teljes ország település szerkezetét nézzük, a Dunántúlon és Északmagyarországon van a legtöbb kistelepülés. Velük szemben a Dél-Alföldön az emberek nagy része városokban él. Ennek okai, egyrészt a  domborzati adottságok közt (a dombságok, hegységek tagolta vidék kedvez a kis falvak létrejöttének), másrészt a történelemben keresendőek. Az Alföldön is volt egy ősi aprófalvas településszerkezet, csakhogy az a török kor folyamán elpusztult és a helyüket mezővárosok – óriásfalvak ritkás hálózata vette át.

A fenti beosztásokat azonban napjainkban muszáj kiegészíteni még három kategóriával, melyek a következők: agglomerációk, agglomerálódó térségek és a nagyvárosi településegyüttesek. Logikusan az első kategória esetében már kialakult agglomerációról beszélünk ez esetben az agglomerációs települések egy nagyváros köré erősen centralizáltan csoportosulnak.

Értelemszerűen a második kategória esetében kialakulófélben van az agglomeráció. A nagyvárosi településegyüttes nem jelent ilyen szoros köteléket, hiszen ott önállóbb települések fejlődnek együtt egy nagyvárossal és szintén megfigyelhető egyfajta csoportosulás a fő település köré, de ez esetben kevésbé intenzív a centralizáltság.

Itthon négy városnak van valódi agglomerációja, Budapestnek, Miskolcnak, Pécsnek és GyőrnekJelentőségéből adódóan Debrecennek is lehetne, de Debrecen azoknak a településeknek a nagy részét, melyek az agglomerációját képezhetnék, például Józsát, Ondódot, vagy Kismacsot már rég magába olvasztotta és azok közigazgatásilag Debrecen részei.

Persze a hazai nagyobb városok munkaerőpiaci vonzáskörzete messze túlmutat az agglomerációkon és a nagyvárosi településegyütteseken, ezt jól mutatja a KSH munkaerőpiaci körzeteket ábrázoló térképe. Itt látható, hogy Budapest vonzáskörzete szinte egész Pest megyére és még azon túl is kiterjed. Megfigyelhető, hogy több város vonzáskörzete is megyehatárokon túl nyúlik. Jól kivehető, hogy azokban a megyékben, ahol a megyeszékhely egy kisebb kevésbé jelentős település, jobban ’’lélegzethez jut’’ a többi település, így például Veszprém megyében, vagy Somogyban egészen kiegyenlítődik a nagyobb városok közt a munkaerőpiaci körzetek megoszlása, azonban vannak vidéki nagyvárosok, mint Debrecen vagy Miskolc amelyek teljesen leuralják saját megyéiket. (A térképek és az adatok forrása a KSH.)