Itt ugorhatnak most meg a lakásbérleti díjak

Miközben az egyetemvárosokban az elmúlt öt évben közel megduplázódtak a lakásárak, a családok számára egyre összetettebb kérdéssé válik, hogy egyetemre készülő gyermekük lakhatását bérléssel vagy vásárlással érdemes-e megoldani. Az Ingatlan 360 sajtóeseményen az MBH Elemzési Centrum, az MBH Jelzálogbank, az Otthon Centrum és a Fundamenta szakértői közösen értékelték az ingatlanpiac legfontosabb folyamatait.

A szakértők szerint bár a lakáspiac növekedési üteme mérséklődik, az egyetemvárosokban továbbra is erős bérleti kereslet és emelkedő árszintek jellemzik a piacot.

Budapesten ma már 1,2-1,6 millió forint közötti négyzetméterárak sem számítanak ritkaságnak, miközben a havi albérleti díjak 200-300 ezer forint között alakulnak. 

A magyar lakásárak növekedése továbbra is az egyik legmagasabb Európában: 2015 óta négyszeresére emelkedtek, miközben az Európai Unió átlaga mindössze 65 százalék volt. Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője kiemelte:

Az előrejelzések szerint a korábbi évek rendkívüli drágulása után mérsékeltebb időszak következhet, 2026-ban országosan 8-13% közötti lakásár-emelkedés várható. A piac fokozatos normalizálódása mellett a lakásépítési aktivitás is élénkül: az építési engedélyek száma egy év alatt 64 százalékkal nőtt, Budapesten pedig tízéves csúcsra emelkedett az új lakások kínálata.

A vásárlás megtérülése a bérléssel szemben akár 10 évig is húzódhat

A nyitóelőadást követő kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy az egyetemvárosok továbbra is a hazai ingatlanpiac meghatározó gócpontjai. Az MBH Index elemzése szerint az elmúlt évtizedben jelentős lakásár-emelkedés zajlott ezeken a piacokon:

A legnagyobb áremelkedés a budapesti Magdolnanegyedben történt, ahol az árak 2015 és 2025 között több mint ötszörösükre (+404%) emelkedtek.

A belvárosi városrészek közül a Palotanegyed (+312 százalék) és Külső-Erzsébetváros (+307 százalék) mutatta a legnagyobb növekedést.  A vidéki egyetemi városokban szintén jelentős drágulás volt megfigyelhető. 2024 és 2025 között Pécsen 28 százalékkal, Miskolcon közel 20 százalékkal, Debrecenben pedig 19 százalékkal nőttek az árak. A legdrágább vidéki egyetemi város Debrecen lett, ahol az átlagos négyzetméterár elérte a 946 ezer forintot, míg Győrben 850 ezer, Szegeden 824 ezer forint körül alakult.

Fontos, hogy a piaci hitellel finanszírozott vásárlások esetén a bérléssel szembeni megtérülés számos helyszínen csak hosszabb, akár tíz évet meghaladó időtávon jelentkezik, míg kedvezményes finanszírozás és részleges kiadás mellett ez az időszak 3-5 évre rövidülhet

– mondta Molnár Zsolt, az MBH Jelzálogbank területvezetője. Hangsúlyozta, hogy a kedvezményes hitelprogramok érdemben javíthatják a vásárlás megtérülését, ugyanakkor a döntésnél a családok hosszú távú tervei a meghatározók.

Egyetemek közelében az albérletárak is gyorsan emelkednek

Bár az Otthon Start indulása érdemben visszafogta a bérlakáspiacot, az egyetemek közelében így is jelentős áremelkedés volt megfigyelhető. Budapesten az egyetemi központok közelében havi 205-304 ezer forint közötti bérleti díjakkal lehet számolni:

a legolcsóbb a VIII. kerület (205 ezer forint), míg a legdrágább a XI. kerület (304 ezer forint). Öt év alatt a bérleti díjak legalább másfélszeresükre nőttek, több helyen pedig megduplázódtak.

A vidéki egyetemvárosok közül Debrecen emelkedik ki a 200 ezer forintos átlagos havi bérleti díjával, míg Szegeden és Pécsen nagyjából 150 ezer forint körül alakulnak az árak.

A nagy egyetemvárosok ma már nem csupán oktatási központok, hanem jelentős foglalkoztatási és gazdasági centrumok is. Ez tartós keresletet jelent a lakás- és bérlakáspiacon, ezért a ponthatárok kihirdetését követően idén is élénkülő albérletpiacra számítunk

– húzta alá Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Hozzátette, hogy a nyári időszakban az egyetemvárosokban akár további 1-5 százalékos bérletidíj-emelkedés is elképzelhető.

A Z-generáció 56 százaléka szerint nincs esélye saját ingatlanhoz jutni

Pásztor András, a Fundamenta Ingatlan vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy negyedévente készülő Inpulzus felmérésük 72 százaléka keresletcsökkenést mutat, miközben a kínálat több egyetemvárosban bővül.

Debrecenben, Szegeden és Miskolcon is jelentősen nőtt az elérhető lakások száma, ami miatt a bérlés, még a várható árnövekedés mellett is, sok család számára kedvezőbb lehet. Mindemellett a saját otthon megszerzésének vágya továbbra is erős a fiatalok körében: a Fundamenta Z generációs kutatása alapján a fiatalok 77 százaléka szeretne saját lakást, miközben 56 százalékuk nem lát erre reális lehetőséget. Ezért különösen fontos az önerő tudatos felépítése és a hosszú távú megtakarítás.

Várady Eszter, az MBH Bank Daily Banking és hitelkártya termék- és folyamatmenedzsment vezetője szintén a pénzügyi tudatosság szerepét hangsúlyozta.

Az egyetemre való felvétel ma már nemcsak tanulmányi, hanem pénzügyi mérföldkő is. A fiatalok tudatosabban tájékozódnak, ugyanakkor fontos, hogy a bankszámlától a megtakarításokon és a diákhitelen át egészen az első lakás megvásárlásáig egy összefüggő pénzügyi életút részeként tekintsenek döntéseikre.

Hozzátette:

a rendszeres megtakarítás, az önerő időbeni felépítése és a finanszírozási lehetőségek ismerete jelentősen bővítheti a fiatalok későbbi mozgásterét a lakhatási döntések során.