Kétszeresére nőttek a lakásárak az elmúlt hét év alatt

• A használt lakások előzetes hivatalos árindexe a múlt év utolsó negyedévében országos szinten 20 százalékos áremelkedést mutatott, ami leginkább az olcsóbb lokációkban lévő lakóingatlanok drágulásával magyarázható.
• A KSH és Eurostat adatai szerint 2015-höz árszinthez képest képest Magyarországon 2,1-szeres árat kellett fizetni a lakásokért tavaly év végén, ami az uniós országok között a legmagasabb érték.
• Az idei adatokból pedig az látszik, hogy a lakáspiaci keresletet visszafogja a lakáshitel kamatok emelkedése. Az idei első negyedévben kevesebb érdeklődés érkezett az eladó lakásokra, mint két évvel ezelőtt. Pedig 2020 első negyedéve már a koronavírus-járvánnyal érintett időszak volt.
• Valószínűsíthető, hogy kettéválik a piac: a használt lakásoknál tempósabban drágulhatnak az új lakóingatlanok, részben a munkaerő-hiány és az építőanyagok drágulása miatt.
• A legfrissebb, áprilisi kínálati piaci árakból kiderül, hogy a budapesti kínálati piacon április elején az új lakások átlagos négyzetméterára 1,1 millió forintot tett ki, a használtaké pedig 873 ezer forint volt. A Budapesten kívüli nagyvárosokban 736 ezer forintos ár jellemezte az új lakásokat, a használtaknál pedig 523 ezer forint volt ez az összeg.

Mitől függ a drágulás?

Magyarországon a múlt év utolsó negyedében az új és használt lakások összességében 19,5 százalékkal drágultak, hasonlóan magas áremelkedésre a járvány előtt, 2019 második negyedévében volt példa. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat értékelve azt mondta:

Az úgynevezett összetételhatás alapján az alacsonyabb lakásárakkal rendelkező településeken található lakóingatlanok áremelkedése volt a drágulás motorja. Ez lényegében kézenfekvő folyamat, a drágább területekről az olcsóbbak felé mozdultak el a vásárlók.

Hozzátette:

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legújabb, múlt év utolsó negyedévére vonatkozó adatai szerint az EU-ban Magyarországon nőttek a lakásárak a legnagyobb mértékben az elmúlt 7 évben.

A tavalyi utolsó negyedévben itthon átlagosan 2,1-szeres árat kellett fizetni a lakásokért 2015-höz képest, a második helyen pedig Csehország áll 2-szeres árnövekedéssel. A dobogó harmadik fokán Luxemburg áll, ahol 1,8-szor annyit kellett fizetni az eladó ingatlanokért mint 2015-ben.

Szétválhat a használt és újlakás-piac

Balogh László az ingatlan.com elemzésében szereplő legfrissebb, idei adatokat ismertetve azt mondta: “Átalakulóban van a lakáspiac. Erre utal, hogy az idén a kereslet jelentősen csökkent az eladó lakások iránt, ami pedig elsősorban az infláció miatt emelkedő kamatkörnyezettel, vagyis a lakáshitelek drágulásával magyarázható. Az idei első negyedévben kevesebb érdeklődés érkezett az eladó ingatlanokra, mint két éve. Pedig 2020 első negyedéve már a koronavírus-járvánnyal érintett időszak volt.

A szakember úgy látja, hogy a következő időszakban az új és használt lakások piaca elválhat egymástól.

Az új lakóingatlanoknál ugyanis olyan keresletfüggetlen külső tényezők, mint a munkaerőhiány és az építőanyag-drágulás fűtik az áremelkedést.

Az újlakás-piacon tehát nem az áremelkedés mértéke lesz a kérdés, hanem az, hogy hajlandóak lesznek-e a vevők megvásárolni ezeken a mindenkor aktuális árszinteken a lakásokat. Ha nem lesz elégséges a kereslet, akkor a beruházók inkább meg sem építik ezeket az ingatlanokat.

Az ingatlan.com körképéből kiderül, hogy a fővárosban április első napjaiban az új lakások átlagos négyzetméterára a kínálati piacon közel 1,1 millió forint volt, ami 21 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A budapesti használt lakásoknál 17 százalékos volt a növekedés, így 873 ezer forintot tett ki. A Budapesten kívüli nagyvárosokban az új lakások esetében az átlagos négyzetméterár 736 ezer forint volt, ez 26 százalékos éves áremelkedést takar, a használt lakóingatlanoknál a kínálati ár 28 százalékkal 522 ezer forintra nőtt.