Míg nálunk elszálltak a lakásárak, van olyan uniós ország, ahol olcsóbbak, mint 10 éve

Válságtól válságig

Érdekes adatsort publikált az Eurostat az Unió ingatlanpiacának alakulásáról a 2010 utána időszakban. Az időszak kezdetén még többnyire az előző, 2008-2009-es válság hatása mutatkozott, amikor estek az árak, érthető módon, hisz az egész válságot az amerikai ingatlanpiaci lufi és az ingatlanhitelezéshez kapcsolódó anomáliák, sőt csalások hatása okozta.

Ingatlanárak (rózsaszín) és lakásbérleti díjak (kék) változása az EU-ban 2010 és 2020 között

A statisztika a 2010 harmadik negyedéve és 2020 harmadik negyedéve közti változást veszi figyelembe, kivéve Görögországot, ahol csak 2019-es adatok állnak rendelkezésre. Elsőként nézzük meg mindjárt a magyar adatot, hisz az itthoni helyzetet ismerjük leginkább, így ehhez viszonyítva látjuk talán a leginkább, milyen egyezése vagy eltérések vannak más országok esetében. A mostani, járvány okozta válság hatásait még nehéz felmérni az ingatlanpiacon, de jelentős esésről eddig nem tudunk kontinensünkön.

Hazai helyzet

Az adatok szerint Magyarországon az ingatlanáremelkedés kicsit több mint 90 százalék volt az adott időszakban, míg a bérleti díjak csak 45 százalékkal emelkedtek. Az eltérést több dolog magyarázhatja: egyrészt sokan vettek ingatlant befektetési célból, nem foglalkozva az árral, míg a bérleti piacon a fizetőképesség erős korlátokba ütközik. Emellett döntő lehet, hogy az időszakban sokat javultak a hitelre történő lakásvásárlás feltételei és sok kedvezmény is megjelent, így sokak számára reális alternatíva lett a lakásvásárlás még a magasabb árak mellett is, így ők nem jelennek már meg a bérleti piacon.

Visegrádi és Balti országok

Az ingatlan áremelkedés mértékében az EU-n belül másodikok vagyunk Észtország után, amit leginkább az magyarázhat, hogy igen nyomottak voltak nálunk az árak a válság után, Észtország pedig a felzárkózó országok közül gazdasági csoda lett, amivel óhatatlanul együtt jár az ingatlanárak felzárkózása is. A visegrádi országokban a hazainál lényegesen kisebb volt az emelkedés, azonban 2010-ben jellemzően eleve jóval magasabbak voltak az ingatlanárak a három országban.

Mediterrán térség

Ami érdekesség: a mediterrán országokban kifejezetten csökkentek az ingatlanárak. Ez annyiban nem meglepő, hogy egyrészt magas volt a bázis, volt honnan esni, de a legfontosabb tényező az, hogy ezek az országok sokkal erősebben szenvedték meg a 2008-as válságot, mint a többi uniós ország, ami óhatatlanul a vásárlóerő mérséklődését vonta maga után. A legnagyobb esés Görögországban volt 30 százalékos mértékkel, de közismert, hogy a válság is ott volt a legsúlyosabb: 2015-ig húzódott, és az ország alig úszta meg az eurózónából való kizuhanást és a teljes összeomlást.

Bérleti díjak

Ami a bérleti díjakat illeti: alig mutatnak korrelációt az ingatlanárakkal, vagyis nagyon eltérő mértékben változtak. Ez annyiban érthető, hogy a bérleti piac keresleti oldalát kizárólag a szükség határozza meg, az ingatlanvásárlás pedig több okból történhet, melyek között lényeges a befektetési szempont is, és ahogy nálunk is, máshol is meghatározó, hogy mennyire alternatívája a vásárlás a bérlésnek, emellett nem kis szerepet játszott az utóbbi években a turizmus, amely az Airbnb által befolyásolta a piacot.

Két véglet

Viszonylag kevés ország van, ahol a bérleti díjak nagyobbat nőttek, mint az ingatlanárak, közülük ugyancsak Észtország van az első helyen, majd a tavalyi évben gazdasági csodát megvalósító Litvánia következik, melyet Írország követ. A másik véglet Görögország és Ciprus, ahol a bérleti díjak is csökkentek, Spanyolországban és Olaszországban viszont nőttek annak ellenére, hogy az ingatlanárak csökkentek.