Nyaralót lakáshitelből? Egyáltalán nem lehetetlen!

A nyaralópiac hagyományosan ősszel és tavasszal pörög fel igazán, ami nem véletlen. A lehetséges vásárlók vagy a nyárra, vagy pedig a nyáron szerzett remek élmények hatására kezdenek nyaralót keresni. Nem árt azonban jó néhány dologra odafigyelni, hiszen egy nyaraló finanszírozása és fenntartása több ponton eltér a lakóingatlanokétól. Az OTP Bank összegyűjtötte, mit érdemes szem előtt tartani a nyaraló besorolású ingatlan vásárlása során.

Mi van a tulajdoni lapon?

Mindig fokozattan figyelni kell, hogy a kiszemelt ingatlan milyen övezeti besorolással, rendeltetés szerinti jelleggel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Ha ugyanis a besorolás alapján nem lakóházról, hanem nyaralóról, hétvégi házról, vagy esetleg gazdasági épületről van szó, az alaposan leszűkítheti a mozgásteret akár bővítés, akár hitelfelvétel esetén.

„Fontos szem előtt tartani, hogy a nyaralókra vagy gazdasági épületként bejegyzett üdülőkre sem CSOK, sem semmilyen más államilag támogatott lakáshitel nem igényelhető. Ez alól kivétel lehet például a lakásként bejegyzett társasüdülő, de a két állami támogatású konstrukció igénylésének egyik feltétele, hogy életvitelszerűen a hitelezett ingatlanban kell laknia a tulajdonosnak. Ha ez nem teljesíthető feltétel, akkor érdemes a piaci kamatozású jelzáloghitelek közül választani, hiszen ez esetben nincs bentlakási kötelezettség. Ahogy a fenti példa is mutatja, számtalan szempont és kérdés merül fel az ingatlanvásárlás során, ezért is érdemes olyan pénzügyi partnerhez fordulni, amely szakértő segítséget nyújt a legmegfelelőbb hitelkonstrukció kiválasztásában” – hívta fel a figyelmet Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője.

Van, aki rendszeresen gondozza?

Egy nyaralóban – éppen jellegénél fogva – csak a szezonban tartózkodunk, miközben az ingatlannal kapcsolatos teendők szinte folyamatosak. Hacsak nem akarunk rendszeresen lejárni, érdemes helyben megállapodni valakivel, aki gondját viseli a nyaralónknak. Ha kell, levágja a füvet (nehogy a parlagfű miatt begyűjtsünk egy kiadósabb büntetést), ha kell, intézkedik, vagy csak értesít bennünket, hogy teendőnk adódott. Társasüdülő esetén különösen fontos a jó viszony és a folyamatos kapcsolattartás a közös képviselővel.

Kiszámíthatóak a plusz költségek?

Saját nyaraló vagy üdülőház esetén jó előre érdemes körüljárni, hogy milyen állandó közmű- és egyéb szolgáltatási költségekkel kell számolnunk. Sőt, érdemes a váratlan kiadásokra is létrehozni egy keretet. Társas üdülőkben annyival könnyebb a helyzet, hogy a közös képviselő számol a tulajdonosok helyett. A közös kert, vagy partszakasz gondozása, a porta- és biztonsági szolgálat viszont jócskán megdrágíthatja egy ilyen ingatlan fenntartását, főleg úgy, hogy a szolgáltatásokat csak az év töredékében vesszük személyesen is igénybe.

Milyen biztosítás köthető?

Egy nyaralóban – főleg szezonon kívül – ritkábban fordulunk meg. Így, ha valami probléma adódik, például betörnek, az csak később derül ki. Egy csőtörés akár hetekig is áztathatja a falakat. Éppen ezért a legtöbb biztosítónál a sztenderd lakásbiztosításokétól eltérő, kedvezőtlenebb feltételekkel köthető csak biztosítás. Érdemes alaposan tájékozódni, több ajánlatot is megfontolni, és a részletekre is odafigyelve megkötni a biztosítási szerződést. 

Hosszabb-rövidebb ideig kiadnánk a nyaralót?

Ha eleve kiadásra szánjuk, vagy csak átmenetileg adnánk ki a nyaralót, célszerű felvenni a kapcsolatot egy helyi ingatlanügynökséggel. Ez a megoldás megkímél az ingázástól, és akár leveheti a vállunkról az üzemeltetéssel kapcsolatos terheket is. Jelenleg az ingatlan üdültetési célú bérbeadásából származó bevétel rendkívül kedvezően adózik, de azért érdemes figyelni a jogszabályok változását is. Ahogy arra is fel kell készülni, hogy az önkormányzat az idegenforgalmi adó beszedése miatt rendszeresen ellenőrzi, hogy valójában hányan is tartózkodnak éppen az ingatlanban.