Egyre kevesebb az újlakás építés

Ingatlan2019. júl. 19.MTI
A rovat támogatója:

Visszaesett az újlakás-projektek száma az első fél évben, ami a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) szerint az 5 százalékos áfakulcs kivezetésével magyarázható.

Az Építőipari Szövetség ennek ellenére arra számít, hogy 2019 végéig kitart az ágazat növekedése.

A gyártók egy része azonban 2020-ra némi visszaeséssel számol, részben a magas lakásfejlesztői kínálati árak keresletcsökkentő hatása miatt.A szövetség közleményében úgy vélte, hogy az újlakásépítés volumenének megtartása érdekében a kormánynak a falvakban bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mellett érdemes lenne kialakítania egy speciális, megyeszékhelyekre vonatkozó lakásépítési, épületenergetikai korszerűsítési ösztönzőt is. Példaként említették erre a részleges áfa-visszatérítést számla ellenében.

Az építőanyagok részpiacairól megjegyezték, hogy az új lakások építésében tapasztalható visszaesés miatt az égetett tégla, a szálas hőszigetelők és a homlokzati nyílászárók gyártási volumene 2019 első hat hónapjában érdemben nem nőtt az előző év azonos időszakához képest. Azonban hozzátették, hogy

országszerte még számos befejezetlen projekt van, ezért a szálas hőszigetelő anyagot gyártó cégek a második fél évben már a kereslet élénkülésére számítanak. A szövetség úgy véli, hogy a homlokzati nyílászárók piacán tapasztalt stagnálás a lakossági korszerűsítések elmaradásával is magyarázható, amely összefügg a lakás takarékpénztári megtakarítások állami kamattámogatásának kivezetésével és azzal, hogy a lakosság számára elérhető nulla kamatú hitelek (visszatérítendő támogatások) népszerűsége továbbra is visszafogott.

Ugyanakkor közölték, hogy egyebek között az építőkémiai termékeknél (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói) , a műanyagalapú (EPS) hőszigetelőknél és az épületgépészeti termékeknél a gyártók többnyire kétszámjegyű növekedést értek el 2019 első felében, 2018 azonos időszakához viszonyítva.

A szövetség szerint a kényszerű béremelések következtében emelkedtek a szerelői vállalási árak, az igazán jó minőségű szakmunkát a beruházók nem mindig hajlandók megfizetni, ez pedig növeli a szürkegazdaság kockázatát.

Gyakori, hogy a beruházó olyan fővállalkozóval köt szerződést, aki nyomott áron ajánlja fel a munka teljesítését, amit úgy ér el, hogy végül nem szakképzett munkaerőhöz kerül a projekt tényleges végrehajtása.