Összeomlott a brit kereskedelmi ingatlanok piaca

A cég által idézett statisztikai becslések szerint 2020 végén - telekárak nélkül - 899 milliárd font volt a nem lakóingatlanként szolgáló épületek értéke, és ez 2022 közepére valószínűleg ezermilliárd font (hozzávetőleg 433 ezer milliárd forint) környékére emelkedett.

Azóta viszont a kereskedelmi ingatlanok piaca gyakorlatilag összeomlott, és ez 21 százalékos, vagyis a tavaly nyári szinthez mérve 210 milliárd fontos (91 ezer milliárd forint) árzuhanást okozott a szektorban - áll a CEBR tanulmányában.

A ház szerint ez a brit gazdaságtörténet legnagyobb ingatlanpiaci árzuhanása, és háromszorosan haladja meg a 2008 vége és 2010 vége között mért 71 milliárd fontos szektorszintű értékvesztést.

A CEBR elemzése szerint a mostani zuhanás fő okai közé tartozik a kamatok emelkedése, amely láthatóan váratlanul érte a szektort. Az emelkedő kamatok növelik a tulajdonosok költségeit, ugyanakkor csökkentik a hitelből végrehajtott ingatlanvásárlások vonzerejét - hangsúlyozza az elemzőház.

A CEBR tanulmánya szerint az árzuhanás legfőbb mögöttes, átgyűrűző oka azonban még mindig az a hatás, amelyet a koronavírus-járvány gyakorolt a kiskereskedelmi és irodaingatlanok kihasználtságára.

Az irodák értékét nyilvánvalóan csökkentette az a tény, hogy sok munkahelyen a korábbinál kevésbé jellemző az alkalmazottak heti ötnapos személyes jelenléte, emellett az online bevásárlás népszerűsége is jelentősen nőtt a járvány idején, és tavaly elérte a teljes kiskereskedelmi forgalom negyedét.

Mivel ezek a folyamatok a jelek szerint meggyökeresedtek, nem sok szakértő számol a kereskedelmi ingatlanok értékének ugrásszerű emelkedésével - áll a CEBR hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.

A ház szerint ugyanakkor ennek most nem lesznek olyan súlyos visszaható következményei például a bankrendszerre, mint a 2008-ban elhatalmasodott globális pénzügyi válság idején, mivel az azóta eltelt időszakban a pénzügyi szektor óvatosabb hitelezési gyakorlatot folytat, és az adósságállomány meg sem közelíti a pénzügyi válság idején mért szintet.

Mindemellett a 2008-as válságnak több összetevője volt, elsősorban az akkori helyzetből adódó túlértékeltség, valamint az a tény, hogy akkoriban a befektetők nem értették meg teljesen a nem elsőrendű (subprime) jelzálogadósság-tömegből eredő problémákat. Ilyen jellegű gondok most nem mutatkoznak - áll a CEBR elemzésében.

A ház közölte: jelenlegi várakozása az, hogy az ingatlanpiaci és a bankszektorbeli válságból egyidejűleg eredő rendszerszintű kockázatok kezelhetők lesznek, bár ennek további gazdasági stagnálás lesz az ára.