Sittes zsák és rendőrségi jegyzőkönyv – Kár trükközni az ingatlanbiztosításnál

Fontos rendszeresen átvizsgálni az ingatlanbiztosítási szerződést, jöhetnek változások, ezért az elavulást vagy az esetleges kellemetlenséget így könnyebb megakadályozni – ez az első lényeges szempont, hogy ha megtörténik a kár, zökkenőmentes legyen a kifizetés.
Második lényeges pont, hogy megfelelő fedezet legyen a szerződésbe bevonva, hiszen a spórolás nem mindig célravezető. A harmadik ok a nem megfelelő kárbejelentés – ebből rengeteg a félreértés. Éppen ezért ajánlatos arra figyelni, hogy a károsult tegyen bejelentést olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehetséges – hívta fel figyelmünket Cseh Anett, a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője. Mint mondta, a kárbejelentés alapszabálya, hogy legkésőbb az észleléstől számított két napon belül be kell jelenteni a kárt. Ennek legfontosabb oka az, hogy meg lehessen állapítani a kár körülményeit.

A biztosító szakembere a helyszíni szemlén fotót készít, akár vihar, akár tűz, akár víz pusztított, pontosabb az ábrázolás, ha a helyszín is friss. 

Mindent meg kell tenni a kár enyhítéséért! Ez mindig a szerződő, vagyis az ügyfél kötelessége.

Ez annyit jelent, hogy csőtörés esetén zárja el a víz főelzáró csapját, tűz esetén oltsa vagy oltassa el a tüzet, vagy egy beázás esetén a károsodott vagyontárgyakat igyekezzen megszárítani, megmenteni. Azaz fontos, hogy a végleges kárösszeg minél alacsonyabb legyen. Ez persze akkor lehetséges, ha a bejelentő nem sérült meg, és cselekvőképes maradt.

Ne kezdjen azonnal a javításhoz, mindenképpen várja meg a biztosító szakemberét, ugyanis gyakori hiba, hogy mire a kárszakértő megérkezik, már nem megállapíthatóak a kár körülményei.

Ha például egy beázásnál mindent megjavíttat, akkor pont olyan, mintha egy bűnügyi helyszínt takarítana tisztára, minden nyomot eltüntetve. Ez esetben a kárszakértővel vita kerekedhet. A teendő: a kárenyhítést elvégezni, a kicserélt tárgyakat, tapétát, álmennyezetet félretenni egy sittes zsákba addig, amíg megérkezik a szakértő. Éppen ezért fontos minden bizonyíték összegyűjtése: érdemes abból kiindulni, hogy a kárszakértő akkor látja először az ingatlant, és az alapján kell meghatároznia a kifizetésre kerülő kár összegét, amivel akkor találkozik. Tehát szükséges lesz akár a már említett sittre, betörés esetén az eltűnt vagyontárgyak listájára, a rendőrségi jegyzőkönyvre, a javítási tételes számlákra, fényképekre és minden egyéb bizonyítékra.

Amennyiben az ügyfél nem biztos abban, hogy van-e biztosítása az adott kárra, kérdezzen a biztosítójától.

Ugyanis sokan hiszik azt, hogy bármi is történik, a biztosító fizet majd, így előzetes tájékozottság nélkül, biztos, ami biztos, bejelentik a kárt. Ezért mindenekelőtt érdemes megnézni a kötvényt, mert a kárigény bizony szakértői költséggel járhat. Ezt a biztosító kifizeti, de a kárhányad számításakor figyelembe veszi, így a következő évfordulókor indoka lehet egy díjemelésnek vagy emiatt nem fog tudni díjat csökkenteni. Ezért kell körültekintően eljárni.

Szakértők szerint gyakran előfordul trükközés, nem valós kár bejelentése – erre a szakemberek akár már az irodában, de a helyszíni szemlén mindenképp rájönnek, így mindkét fél érdeke a korrektség.

Arról nem is beszélve, hogy a biztosítási csalást a törvény bünteti. Csábító lehet egy betörésnél kicsit „túltolni” a vagyontárgy listát, vagy a szerelővel túlszámláztatni a javítási költségeket. Felesleges! Kellemetlen az utólagos bizonygatás.

Lényeges, hogy az ügyfél az adatait a lehető legpontosabban adja meg. A kárügyintézés akkor lesz a legolajozottabb, ha minden adat a biztosító rendelkezésére áll. Inkább érdemes több adatot közölni, elkerülve a hiánypótlást.
Szintén fontos, mielőtt az ügyfél megkötné ingatlanbiztosítását, járjon utána, hogy az milyen – esetleg a szokásostól eltérő – kockázatoknak van kitéve – tanácsolja szakértőnk. Ebben bátran számítson a biztosítóra is, amely a korábbi statisztikák révén simán meg tudja mondani például, hogy milyen balesetek, főbb káresemények szoktak történni a környéken.