Tavaly a külföldiek előretörtek a magyar lakáspiacon

Tavaly ugyan a külföldiek érdeklődése is csökkent, de kevésbé, mit a hazai vásárlóké, így tovább nőtt az előbbiek súlya a magyar lakáspiacon.

A KSH legfrissebb adatai szerint a 2023-as hazai tranzakciók 5,9 százaléka kötődött nem magyar állampolgárságú vevőhöz, s ez az elmúlt hat esztendőben regisztrált legmagasabb arány.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint nyilvánvalóan segítette ezt a folyamatot a nemzeti valutánk gyengélkedése is, ami a külföldiek számára olcsóbbá tette a magyar ingatlanokat. Túl ezen az is viszonylag kedvező beszállási pontot kínálhatott számukra, hogy a korábbi dinamikus hazai árnövekedés éppen megtorpant.Bár a külföldiek továbbra is csak egyes szűkebb hazai területeket tüntetnek ki az érdeklődésükkel, van, ahol így is komoly tényezővé váltak. Például a fővárosban tavaly már 9,1% volt a piaci részesedésük, ami ismét a Covid előtti időszakot idézi.

A pesti belső kerületekben a tranzakciók 22 százalékában volt külföldi a vevő, s ezek adták a vásárlások összértékének 28 százalékát.Budapesten kívül is vannak olyan területek, ahol tavaly kiemelkedő volt a külföldi vásárlók részaránya.

Így például Somogyban elérte a 14 százalékot, s mivel itt ők inkább a drágább ingatlanok iránt érdeklődtek, a forgalmi érték 18 százaléka kötődött hozzájuk. Ezzel szemben Zalában az olcsóbb ingatlanokat keresték, így az adásvételek 22 százalékával a forgalom 17 százalékát adták.

A külhoni érdeklődők legnagyobb része hagyományosan Németországból érkezik. Tavaly ők – mintegy másfél ezren – adták a külföldiek lakásvásárlásainak 24 százalékát. Őket követték tíz százalék körüli részesedéssel Szlovákia, Románia, valamint – Kína helyét a Covid-járvány, illetve az unióból való kiválása után átvéve – az Egyesült Királyság polgárai. Ez utóbbi országból tavaly-tavalyelőtt mintegy háromszor annyi vásárló jött, mint 2018-19-ben.

A külföldiek részvételével zajlott tranzakciók száma tavaly 22 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit. A legnagyobb visszaesést a szlovákoknál (-37%), az osztrákoknál (-32%), valamint a németeknél (-31%) regisztrálták. Ugyanakkor volt két olyan ország, ahonnan több vevő érkezett, mint 2022-ben: Vietnám (+38%) és Oroszország (+24%).

Ezek mellett figyelemre méltó, hogy az általános és nagy arányú visszaesés ellenére alig csökkent (-3%) a KSH statisztikájában az „egyéb EU-n kívülinek” nevezett ingatlanvásárlók száma.

Ez utóbbi csoportba tartozók ma már közel 90 százaléka Budapesten keres lakást, míg a Covid előtt még csak körülbelül a felük preferálta a fővárost.

Hasonló változást mutat az Oroszországból érkezők érdeklődése: a budapesti vásárlásaik aránya tavaly szökött fel 54 százalékról 86 százalékra. Vannak más főváros-függő nációk is, ám azoknál a budapesti vételek dominanciája az elmúlt hat évben mindvégig markáns volt: a Vietnámból érkezőknél 90-98%, a kínaiaknál 88-94%, az izraelieknél 83-92%.Ugyanakkor vannak országok, melyek polgárai hagyományosan a vidéki Magyarországon keresik az új életük lehetőségét.

Például tavaly a németeknek mindössze 6 százaléka vásárolt Budapesten lakást, s az elmúlt hat évben is csupán 6-14 százalékuk.

Hasonló érdeklődést mutattak a hollandok a tavalyi 6 százalékukkal, illetve a korábbi évek 6-9 százalékával.Néhány további nemzeti vevőcsoportnál viszont számottevő változást hozott a múlt év. Így például az ukránok látványosan elfordultak Budapesttől: az előző évi 43% után csak a vásárlásaik 30 százaléka jutott ide, ám ez valójában csupán visszatérést jelent a korábbi évek megszokott arányaihoz.

Míg 2022-ben az osztrák vevők 14%-a vett a fővárosban lakást, tavaly már csak 9 százalékuk törekedett ide, ami Budapest szempontjából az elmúlt hat esztendő leggyengébb eredménye.

Ezzel szemben impozánsnak tűnhet az olaszok fokozottabb – a vásárlásaik 51 százalékáról 68 százalékra megugró – érdeklődése a magyar főváros iránt, ám a visszaeső piacon ehhez elég volt egy tucatnyival több lakás adásvétele is.A KSH azt is nyilvántartja, hogy az egyes csoportok milyen árszínvonalon vásároltak tavaly. Az oroszok átlagosan 1,1 millió forintot adtak egy négyzetméterért. Alig maradtak el ettől az ugyancsak jellemzően a fővárosban vásárló kínaiak, izraeliek, vietnámiak és „egyéb EU-n kívüliek”, a maguk 0,9-1 milliós fajlagos költésével.

Ennek kapcsán arra emlékeztet az elemző, hogy ez az a piaci szegmens, ahol várhatóan tovább növelheti a keresletet a jövő év elejétől befektetéssel elnyerhető „aranyvízum” is.

Az unión belüli szabad mozgást is biztosító magyar tartózkodási engedélyt ugyanis 2025. januárjától már mintegy 200 millió forintnyi lakóingatlan-vásárlással is meg lehet szerezni.

A statisztika szerint az uniós polgárok közül tavaly az olaszok és a franciák költöttek legkönnyebb kézzel lakásra, átlagosan 0,8 milliót adtak egy négyzetméterért.

Ezzel szemben a főleg magyar vidékbe beleszerető németek, osztrákok, svájciak és belgák jóval kevesebbet, 0,3 milliót. Náluk is olcsóbb házakat kerestek/találtak a hollandok, négyzetméterét mintegy 200 ezerért. Hasonló árakon vásároltak jellemzően a keleti határszélen a romának, s északon – ugyan kicsit drágábban, négyzetméterenként átlag 0,4 millióért – a szlovákok.