180 millió fős piac a tét: Mennyit nyerhetünk a türk térség felé nyitáson?

Budapesten szervezték a Türk Tanács Üzleti Fórumát, itt van a Tanács tagállamainak európai képviselete, a keleti nyitás kapcsán is sokszor hallunk róluk. Miért olyan fontos ez a térség Magyarországnak? 

Magyarországnak arra van szüksége, hogy bővítse exportját, megtalálja azokat a nagy régiókat, ahol növekedést lehet elérni. Jellemzően azokat a területeket érdemes keresni, ahol most kezdődik meg az innovatív gazdaságok kialakítása.

A türk világ éppen egy ilyen térség száznyolcvanmillió lakossal, hatalmas területen. Ráadásul ezekben az országokban Magyarországnak és a magyarságnak hagyományosan jó híre van. Persze egy dolog a jó hírnév, más kérdés, hogy mennyire tudja hazánk ezt a lehetőséget kiaknázni. Nekünk ezen sokat kell még dolgoznunk.  

Honnan ered ez a hagyományos jó kapcsolat? 

Magyarország a 19. század óta jelen van Törökországban. A kereskedelmi kapcsolatok csúcspontja ugyan az 1930-as években volt, de a kétezres években is elérte a 2,5-3 milliárd dolláros szintet.

Magyarországnak Közép-Ázsiában még a szovjet rendszer idején is voltak kapcsolatai, ezek azonban a kilencvenes években megakadtak - főleg a térségbe irányuló magyar kereskedelmi hitelezés elakadása miatt -, és csak 2010-után, a keleti nyitás politikája indította ezeket újra.

Ennek köszönhetően lendültek mozgásba a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok is. Jelentős eredmény, hogy a pandémiás helyzet dacára, a türk térségbe irányuló exportunk 44 százalékkal növekedett.

Az a tény, hogy Magyarország exportja jóval felülmúlja az importot, egyre nagyobb részben köszönhető ennek a térségnek.  

Milyen területeken érdemes erősíteni a kapcsolatokat? 

Innovációs technológiák területén már most is jó az együttműködés, például a magyar és a török autóipar területén – ez itthon kevésbé köztudott.

Bizonyos alkatrészeket nálunk gyártanak a török autóiparnak, másokat Törökországban nekünk. A magas hozzáadott értékkel rendelkező különféle berendezések szintén kelendők lehetnek a türk térségben.  

A legnagyobb áttörés ugyanakkor az agráriparban várható, főleg Közép-Ázsiában, ahol a klímaváltozás és a rossz földhasználat hihetetlen károkat okozott.

A Magyarországon felhalmozott tudás és tapasztalat segíthet abban, hogy ezen a hatalmas területen kellő mennyiségű élelmiszert tudjanak termelni.   

Az, hogy ma Üzbegisztán egyik legnagyobb területén magyar krumplit vetnek, és nem hollandot, Magyarország agrár-indusztrializációban betöltött szerepét erősíti. Ezen a téren már beértük Hollandiát, és a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz annak is, hogy a türk országokból a fiatalok hozzánk jönnek tanulni, és hogy elindultak az együttműködések az agrárszektorban – ezáltal később jó eséllyel inkább a mi technológiánkat, a magyar cégeket választják majd mások helyett. Így tudunk előre haladni lépésről lépésre.       

Hasonló a helyzet az állattenyésztés területén is, amelyben Magyarország egy fontos tényező lehet. Törökország és Azerbajdzsán esetében például nagy lehetőségek állnak a borjúexport előtt, ehhez azonban kellenének olyan tehenészetek, amelyek lépést tudnak tartani a hatalmas kereslettel. Ez befektetéseket igényel, valamint azt, hogy az exportpolitikában legyenek közép- és hosszútávú tervek.

Ön szerint ezek a tervek már elkészültek?  

Úgy látom, igen. Ez a konferencia is arról szólt, hogy miként lehet a terveket a gyakorlatba átvinni. „No contact, no contract” („ha nincs találkozás, nincs szerződés”) - fogalmazott az üzbég kereskedelmi kamara elnöke, és igaza van.

A törökök ismerik Európát és Magyarországot, a közép-ázsiaiak viszont más világban nőttek fel, nem ismernek minket eléggé. Ezért van óriási jelentősége annak, hogy ezt a konferenciát mi rendezhettük meg.

Így azok a döntéshozók, akik ezeknek az országoknak az üzleti életét meghatározzák, reális képet kaphattak Magyarországról, arról, hogy itt erős a gazdaság, érdemes velünk együttműködni, illetve, hogy képesek vagyunk áthidalni mindazokat a nehézségek, amiket a távolság, vagy a nyelvismeret hiánya okoz.

A Wizzair légikapcsolatokat teremt a térséggel, a magyar egyetemekre évente közel kilencszáz diák érkezik tanulni a türk országokból, mindez a jövőt építi, azt üzeni nekik, hogy a magyarokra lehet számítani.   

Született valamilyen eredmény a konferencián?  

Sok fontos kérdésről volt szó, itt volt a Türk Tanács főtitkára is. Különféle megállapodások vannak kialakulóban, ez azonban az üzleti tárgyalófelekre tartozik. A rendezvény mindenesetre hasznos találkozók helyszíne lett.

A legfontosabb, hogy kapcsolatban legyünk egymással, elhangzott például, hogy a Wizzair bővíti járatait, és hamarosan Kirgizisztánba, Biskekbe is szállít majd utasokat. A másik fontos kérdés, hogy hogyan lehetne például egyszerűsíteni a vámeljárásokat.    

 Hamarosan a vasúti közlekedés kérdését is megvitatják a döntéshozók, hiszen ez év október 14-én szintén Budapesten kerül sor a Türk Tanács közlekedési minisztereinek tanácskozására.

Egy új vasúti szállítási struktúra építése zajlik Nyugat-Kínából Közép-Ázsián át Észak-Törökországon a Boszporusz alatt, majd a Balkánon át Magyarország felé, amely négy-öt éven belül olyan keresztmetszetet teremt az Európa és Ázsia közti kereskedelemben, amelyre a Selyemút 11-14. századi, és a levantei kereskedelem 14-15 századi virágkora óta nem volt példa. 

Egy új világ van kialakulóban, amiből a felületes szemlélő csak annyit lát, hogy a kínaiak fognak árukat szállítani. Ez a keresztmetszet azonban nemcsak Kínának jó, hanem azoknak is, akiken áthalad. A közép-ázsiaiak és a törökök is növelhetik szállítási kapacitásukat Közép-Európa felé, illetve mi is olcsóbban, gyorsabban és többet szállíthatunk nekik.   

Hogyan tudja ezt a lehetőséget Magyarország jobban kihasználni? 

 Az exporttöbbletünk a türk országokkal körülbelül egymilliárd amerikai dollár, ez azonban lehetne akár kettő, vagy három is: csak rajtunk múlik.

Először is, a kis- és közepes vállalkozók közötti kapcsolatokat kell megteremteni, ismerjék egymást a vállalkozók, alakuljon ki közöttük bizalom.

Ehhez jó pilot-projektek kellenek, amelyeknek meglesz a hatásuk. A lehetőségek tárháza kifogyhatatlan. Azerbajdzsán, azon túl, hogy a magyar HELL energiaital elképesztő sikert fut be náluk, más magyar termékek piaca is lehet.

Üzbegisztánban jelenleg egy hatalmas gazdasági rendszerváltozás zajlik. Karimov elnök alatt a kilencvenes évek óta minden stagnált, utódja, Shavkat Mirziyoyev viszont megkezdte a gazdaság liberalizálását - ők most vannak abban a helyzetben, amiben mi voltunk a rendszerváltáskor.

Megjelent a haszonelvűség, a hatékonyság iránti igény, a különböző munkahelyteremtő vállalkozások prioritások az üzbég vezetés számára. Kirgizisztánban csodálatos erdők vannak, egyelőre azonban nincs lehetőség innen fát Európába szállítani.

Nagy érték ugyanakkor, hogy mind ebben az országban, mind Kazahsztánban megtalálhatók a földben azok a ritkaföldfémek, amelyek nélkülözhetetlenek a 21. századi technológiához. Magyarországon sokan egyfajta fantazmagóriaként állítják be a türk országok felé való gazdasági nyitást, valójában azonban ez igazi reálpolitika.