A bliccelést szinte felszámolták a magyar utakon - Viszont a vezetési stílusok romlottak a járvány alatt

A járvány hogyan befolyásolta az üzletüket? Az e-matrica értékesítések idén miként alakultak?

Az éves országos és megyei matricák eladása tavaly és idén is nőtt. Ez azért is nagy szó, mert az éves matricák nagy részét januárban adjuk el, márpedig 2021 elején az oltások még nem voltak széleskörben elérhetőek, a vásárlóink mégis tudtak előre tervezni, és már látták, hogy az éves matrica meg fogja érni nekik.

A tavalyi visszaesés után a heti és a havi matricák értékesítése is növekedésnek indult az idei évben.

Mivel itthon gyarapodott az alkalmi utazók száma, ezért a havi matricák forgalma is látványosan, körülbelül 40 százalékkal nőtt.

Azt viszont mi is látjuk, hogy a nemzetközi turizmus még mindig gyengélkedik. A járványelőtti időkhöz képest kevesen jönnek az országba, ezért a külföldiek körében roppant népszerű heti matricáknál a kereslet lassabban rendeződik vissza.

Jellemzően hol veszik az emberek a matricákat?

A magyarok hozzászoktak a benzinkutas vásárláshoz. Szlovákiában például már a vásárlók több mint 80 százaléka online veszi az e-matricákat. Mi ettől elég messze vagyunk. A pandémia hatására ugyan a netes vásárlás népszerűsége nőtt,

de a magyarok több mint 70 százaléka így is a benzinkutaknál szerzi be az e-matricát.

Még 2018 januárjában vezették be a 60 perces szabályt. Vagyis, aki úgy hajt fel egy fizetős útra, hogy nincs rá érvényes matricája, az egy órán belül pótolhatja az elmaradását. Ez a lehetőség mennyire népszerű?

Roppant mód népszerű. Évente nagyjából egymillióan élnek ezzel a lehetőséggel. Közülük körülbelül 150 ezren pedig ugyanarra a rendszámra évente többször is így veszik meg a matricát.

A külföldi vásárlók jellemzően milyen országból érkeznek?

A főbb külföldi vásárlóink a németek, a románok és az osztrákok. De sejthető, már csak a megtett útvonalakból is, hogy a német és az osztrák rendszámmal járó gépkocsik jelentős részét román vendégmunkások vezetik.

A saját felmérésük alapján romlott itthon a vezetési morál a pandémia alatt. Mi lehet ennek az oka?

A felmérésünkből az derült ki, hogy az emberek több mint 60 százaléka szerint romlott a morál az utakon,

viszont amikor arról kérdeztük őket, hogy a saját moráljuk változott-e, akkor ugyanezek az emberek többségében azt mondták, hogy ezen a téren ők nem változtak.

Úgy tűnik, sokan nem ismerik be, hogy a bezárások vagy a járvány miatt kialakult bizonytalanság az ő vezetési stílusukra is hatással van, és emiatt feszültebbek vagy figyelmetlenebbek, amikor a volán mögé ülnek.

A bliccelés mennyire jelent problémát?

Egyáltalán nem jelent problémát. Közel százszázalékos a jogkövető magatartás. A bliccelők aránya közel van a statisztikai hibahatárhoz. A helyzet ráadásul folyamatosan javul mind a belföldi, mind a külföldi autósok körében.

Ez részben annak köszönhető, hogy nagy hangsúlyt helyeztünk az ellenőrzések kommunikációjára.

A kamionoknál már a menetközbeni ellenőrzést is bevezettük, a technológiát pedig hamarosan a személyautóknál is használni fogjuk.

Külföldön is segítettek már útdíjrendszerek kiépítésében. Meséljen erről bővebben!

Részt veszünk az indonéz e-útdíj rendszer kialakításában, de emellett például a dél-amerikai Ecuadorban is igyekszünk beindítani egy hasonló projektet. Tavaly egy megvalósíthatósági tanulmányt tettünk le az ottani kormány elé, és bár azóta volt egy kormányváltás, ősszel kiderült, hogy az új országvezetés is lát fantáziát abban az új útdíjrendszerben, amelyet korábban felvázoltunk.

Jelenleg Ecuadorban fizetős kapukat használnak, amelyek óriási, többórás dugókat okoznak.

Dél-Amerikában egyébként is előfordul, hogy a rossz közlekedési viszonyok miatt egyik nap csak a páros, másnap pedig csak a páratlan számra végződő rendszámú kocsik közlekedhetnek az utakon.

A térségben komoly közlekedési reformokra lenne szükség. Ha itt sikerül kiépíteni egy új útdíjrendszert, akkor a jövőben Ecuador lehet a többi ország előtt a követendő példa.

A másik nagy ígéretes projekt, amelyben komoly szerepünk lehet, a Nyugat-Balkánt érinti.

A tervek szerint a volt jugoszláv országokban a helyi gazdasági kamarák segítségével létrejönne egy zöldfolyosó, vagyis egy egységes vámterület. Magyarán, aki ide belép, annak nem kellene minden határon vámoltatnia.

Ahhoz, hogy ez az elképzelés működjön,egyebek mellett azt is biztosítani kell, hogy a zöldfolyosóra rálépő kamionokat a vámolás után senki ne nyissa ki. Mi technológiai oldalról segítenénk az ellenőrző rendszerek kiépítésében. Persze, sok a megválaszolatlan kérdés az elképzelés körül, hisz minderre az EU-nak is rá kell bólintania.

Mindenesetre, a Balkánon a következő két-három évnek ez lehet az egyik legfontosabb közlekedési projektje.

Hányan dolgoznak a NÚSZ-nál?

Körülbelül 700-an. Ez a szám évek óta változatlan.

Önöket érinti a munkaerőhiány?

Nálunk nincs munkaerőhiány. Annyit érzékelünk csak, hogy az IT szakembereknél kicsit nagyobb az átfutási idő mikor új embert veszünk fel, mert az informatikusokra most nagy az igény. De a működésben ez nem jelent semmiféle problémát.