A hazai gazdagok bár vesztettek befektetéseiken, mérsékelten rendezték át porfóliójukat

A koronavírus hogyan hat a gazdagok megtakarításaira? 

Bár kézenfekvő lenne, ha azt mondanánk, megremegtek a privátbanki portfoliók. De koránt sincs így.

Hazánkban hagyományosan állampapír és készpénz, betét túlsúlyosak a privátbanki megtakarítások. Ráadásul a MÁP+ tavaly ezt bőven 50 százalék fölé húzta. A tőzsdei megingás természetesen drámai hatású volt a részvényekre és a befektetési alapok túlnyomó részére is, de a teljes portfoliók a privátbanki megtakarítások esetében diverzifikáltak, azaz deviza-, eszközosztály, és kockázati szintek szerint is komplexen vannak megtervezve.

Ráadásul a privátbanki ügyfelek a megtakarításaikat jellemzően hosszútávra állítatják össze a szakemberekkel. Vagyis a tavaszi „mérleget” ősszel érdemes áttekinteni. Arról nem is beszélve, hogy még mindig nem látjuk milyen formában és milyen hosszan alakítja át a vírus a világgazdaság egészét és mik lesznek a társadalmi hatásai.

Hogy reagáltak a vagyonosok a járványra?

Erre senki nem volt felkészülve, s etekintetben a vagyonosok sem kivételek.

Azt látjuk, tapasztaljuk, halljuk, hogy a privátbanki ügyfelek támogatására soha nem volt még annyira szükség, mint most.

A privátbankárok előnyükre fordíthatják a kötelező távolságtartást, hiszen az ügyfelek ebben a bizonytalanságban még inkább hálásak a támogatásért és az elérhetőségért.

Ugyan az ügyfelek nagy része higgadtan kezelte portfolióját a márciusi hetekben, de elvárták a szoros támogatást, informálást. Mindenkit próbára tevő hetek voltak ezek. Most talán mélyebben elköteleződik az is, aki eddig nem eresztett gyökereket a banknál. Meg fogja jegyezni az ügyfél, hogy ebben az időszakban biztonságos, gyors, informatív kommunikációt kapott és megoldották a problémáját.

A közös válság erősíti a kapcsolatokat, és ha a privátbankár képes fix támpont lenni, akkor ez később még inkább igaz lesz. Most nem csak a pénzügyeket kell kezelni, hanem lelki támogatást is kell adni a vagyonosoknak.

Mennyire foglalkoznak most a gazdagok a megtakarításaik értékvesztésével? Aggódnak miatta vagy úgy gondolják, most el kell ezt engedni, és később, amikor rendeződnek a viszonyok visszajöhetnek az elveszett befektetések értéke? 

Válsághelyzet idején mindenki átértékeli kiadásait, változtat életstílusán, esetleg élethelyzetén is.

A víruskrízis első hulláma alatt látottak alapján a magyar vagyonosok egyértelműen markáns portfolió rezisztenciát mutattak, befektetéseiken elszenvedett első veszteségeik ellenére csak mérsékelt átrendezéssel reagáltak.

Összességében befektetéseiket nem féltik tehát, de azt látjuk, kezdenek nyitni a válságnak várhatóan ellenálló eszközosztályok, illetve cégek részvényei felé.

Első hatásként ilyen krízisben a kockázatvállalási kedv rendre csökken, de biztosan átalakul, bár még nem a likvid portfolióelemek terhére. Vagyis nem veszik ki a pénzt.

Az biztos, az ügyfelek most éheznek az olyan tanácsadásra, ahol megmondják nekik hogyan lehet befektetéseiket úgy kezelni, hogy azok egyszerre hozzák a kívánt hozamot, miközben a kockázat nem elviselhetetlenül nagy. Előbb–utóbb elindul a portfóliók átalakítása, de nagy változás inkább hosszú távon lesz jellemző. Mindenki érzi, hogy egy új időszak jön, mi azt mondjuk, a válság után az ESG és SRI szemlélet, vagyis a befektetések pozitív célja és hatása még sokkal jobban számít majd az ügyfeleknek.

Fontos részt foglal majd el a portfólióban a klímaváltozás, az edukáció, diverzitás és az egészségügyi jellegű befektetés. Nem lehet és nem is fogunk visszatérni a régi kerékvágásba.

A vagyonosokat akkor elsősorban nem is a portfoliójuk teljesítménye izgatja?

Hogy ez érthető legyen, ismerni kell az itthoni privátbanki ügyfélkorfát.

Magyarországon kiemelkedően öreg, 60 év feletti túlsúly jellemzi a gazdag réteget, s természetesen minél feljebb megyünk a vagyon piramison, annál korosabb ügyfeleket találunk.

Azt látjuk, hogy ezeket az ügyfeleket most nem a vagyonuk esetleges néhány százalékos átértékelődése foglalkoztatja, hanem elsősorban az egészségi állapotuk és az életvitelük átalakulása.

Egyébként a többszörös számlavezetéstől megtisztított, csak magát a 20 000 körüli ügyfelet monitorozó exkluzív felmérésünk adatsorai szerint a hazai privátbanki ügyfélkorfa legnagyobb „hibája”, hogy a 40-55 közötti korcsoport vagyoni ereje messze elmarad a domináns 65+ korcsoportétól.

Ráadásul az utánuk következő fiatal felnőtt generáció is nehéz helyzetbe került. Hiszen a 2008-as után a 2020-as válság elképesztő hatással lesz megtakarítási képességükre. Gondoljunk csak bele, ez a generáció elképesztő ütemben fogyasztott, keveset takarított meg, ám most az átalakuló gazdaságban sokkal nehezebb lesz elhelyezkedniük, megtakarítaniuk.

Egy világszerte öregedő nyugati társadalmi modellben a nyugdíjkérdéstől a vállalkozásokig széles hatása lesz, hogy ezek a tízmilliók mérsékelt gazdasági erőt tudnak majd  felmutatni.

Igaz közben vagyonkezelési szempontból van egy figyelemre méltó szűk csoportja is ennek a generációnak. Ők luxus-orientált fogyasztók, még nem gazdagok, de már úgy akarnak élni, és ezt a kiszolgálást a pénzügyek területén is elvárják. A szolgáltatóknak ez a feladvány a következő évekre. Fel kell készülniük, hogy ez a generáció a bizalmat és a lojalitást gyökeresen más keretrendszerben várja el, mint a korábbiak. 

Mi kell ehhez?

Például digitalizáció. A fiatalok digitálisan érintkeznek és ezt elvárják a privátbankáruktól is. Ezt a koronavírus felgyorsította.

Az ügyféltalálkozók, banki meetingek minimalizálódtak, igyekszik mindenki online videókonferencián vagy telefonon megoldani a feladatait, megbízásait, és az ügyfelek kiszolgálását.

Azok a szereplők, ahol eddig csak napirenden volt az applikációk és honlapok fejlesztése, advisory tools elérhetőségek bevezetése, most lenyűgöző innovációs vágtába kezdtek.

Kijelenthetjük, hogy 2020-ra végérvényesen megváltozott a vagyonkezelési szakma korábban ismert szerkezete, ráadásul a koronavírus nem csak befektetési szemléletében, de eszközrendszerében is átalakítja a bankok és az ügyfelek kapcsolatát.

Hazánkban magas, jellemzően 80-150 nagyságrendű a szolgáltatóknál az egy privátbankárra jutó ügyfelek száma, azaz komoly munka egy ilyen időszakban egyszerre kiszolgálni őket.

Más kérdések számítanak most fontosnak, mint akár csak néhány héttel ezelőtt. A koronavírus okozta social distancing jó gyakorlat és teszt az ügyfeleknek, hogy eldöntsék jó szolgáltatónál vannak-e.

Ha a privátbankárok is home officeban vannak miként kezelik az érzékeny adatokat?

Az adatvédelem nyilván nem szűnik meg az iroda elhagyásával. A telefonok, laptopok, elemzések mind olyan eszközök és információk, amiknek a védelme minden helyszínen fontos, és már természetesen elvárt is. A privátbankárok és az ügyfelek kapcsolata ugyanúgy alapul a bizalmon, ahogyan a szolgáltatók és az ügyfelek kapcsolata. Adatvédelmi szempontból pedig ügyfeleik bizalmi kérdéseit, információt mind munkaidőn belül, mind munkaidőn kívül, és helyszíntől függetlenül is őrizniük kell.

Ön folyamatosan tartja a kapcsolatot a különböző bankok privátbankáraival, milyen a hangulatuk? Van -e nagy aggodalom?

Azt gondoljuk, látjuk, hogy aggodalom jelenleg minden szektorban, vállalkozásban van, pozíciótól függetlenül. Azt nem szabad azonban elfelejteni, hogy ilyen időkben különösen fontos, hogy azok az emberek, szolgáltatók, akiknek munkája a bizalmon, a támogatáson és a szakmai segítségen alapul most is higgadtan, és a lehetőségek teljes feltérképezése után adjanak számot véleményükről.

Most kincs a szenioritás, egészen biztosan sokkal komplexebben tudták kezelni az elmúlt heteket azok a kollégák, akik megélték az 1998-as orosz válságot, 9/11-et, 2008 összeomlását vagy a 2012-es turbulenciát. Az ügyfeleknek most még inkább szükségük van a támogatásra, a tényekre, a konkrétumokra.

Az aggodalmak és a sokk, a rapid „home officeba költözés” logisztikai kihívásai mindenkit megviseltek az első hetekben. Most már alkalmazkodva az új helyzethez a megoldási javaslatok, az új stratégiák, az új lehetőségek ideje van, bármi is vár még ránk a vírus terén. Aktuális PB&WM Évkönyvünk, friss ténytáraival továbbra is erős alap számukra a tervezéshez, az erőviszonyok felméréséhez, azt vizsgálva kit, milyen működési, épülési fázisában ért a víruskrízis.

Van ilyenkor jó lépés vagy biztos stratégia?

Egy dolog biztos, a szolgáltatók nem követhetnek vakon egy olyan stratégiát, ami tegnap még aktuális volt, de ma már nem az. Megfelelő alapokra kell helyezni a célok újra fogalmazását. Nagyon tanulságos hetek vannak mögöttünk. A jelenlegi képlékeny helyzetben a kommunikáció és a szakértelem a legfontosabb. A mostani helyzet megmutatta, hogy

a lehetőségeket különböző időhorizontonként kell vizsgálni, vagyis egyszerre sokféle forgatókönyvet kell modellezni az ügyfélnek, miközben a szolgáltatói működést a stratégia tervezésnél az alkalmazkodóképesség kell dominálja.

Azaz ügyfélközpontú úgy lehet a szolgáltató, ha képes igazodni az új lehetőségekhez és veszélyekhez.

De ezt előre senki sem látta, hogy lehet a jövőben ilyen helyzetekre felkészülni?

Kotta nincs rá, de tudás az van. Ezt kell a változás szolgálatába állítani, hiszen nagyon szorosan érezhető: a szakmának szüksége van itthon is a komplex, lokális tudásfelvételre. Rendkívül közelről látjuk a szektor vagyonkezelési szolgáltatóinak az igényváltozásait ezekben a hetekben is abból, hogy milyen konzultációs vagy workshop elvárásokkal keresnek meg bennünket. Miután a beszélgetéseink révén megismerhetjük a piaci igényeket, a felmerülő problémákat és az azokra adott legjobb üzletági válaszokat, unikális lehetőségünk nyílik arra, hogy már nyáron és ősszel Stratégiai Workshopjaink vagy Privátbankári Képzéseink során az érintett privátbanki kollégáknak és vezetőknek hasznos „best practice" étlapot tudjunk átnyújtani.

Mi a helyzet külföldön, mi van Franciaországban, New Yorkban a megtakarításokkal, a gazdagokkal?

Folyamatosan, napi szinten monitorozzuk a teljes nemzetközi szakmai tanulmány piacot, hiszen ha nem látjuk tisztán a globális képet, nem érthetjük teljesen a lokális helyzetet sem. Nemzetközi szinten nálunk sokkal előrébb járnak a digitalizáció és a mesterséges intelligencia adaptálása terén, így a nemzetközi ügyfelek felkészültebbek a pénzügyi stratégiájukban.

Sok helyen már robottanácsadók, chatbotok segítenek az egyszerűbb adminisztrációban, az automata riportolás és személyre szabott ajánlattétel pedig nagy támaszt nyújt a gazdagok megtakarításainak kezelésében.

A válság azonban mindenkit érint, mindenhol a hazaihoz hasonlóak a munkaerő home office átszervezések és a gyakorlati lépések, igazi differenciát a technikai támogatottság mértéke jelent. Viszont az egyértelműen látszik a friss nemzetközi tanulmányokból, hogy azok fogják tudni megerősödve átvészelni ezeket a hónapokat, akik megfelelően kommunikálnak az ügyfeleikkel.

Egy biztos minden csapból az folyik: kommunikáció, kommunikáció.

Arra törekszenek a nemzetközi szolgáltatók, hogy intenzíven erősítsék a jelenlétüket a mindennapokban, megmutatva, hogy rájuk igazán számíthatnak a vagyonosok.

Mi történik a MÁP Plusszal? 

Jelentősen visszaesett a MÁP Plusz vásárlási kedv, de ez természetes is volt, ennek az értékesítési ívét már tavaly nyáron „felrajzoltuk” nagy pontossággal. A tavalyi forgalmat több, mint 40 százalékban a korábban már meglévő megtakarítói állampapír állományból átcsoportosított összegek adták, így idén az új forrásokra épülne az értékesítés, azonban valószínű, hogy az infláció és a gyenge forint egyaránt közrejátszik a visszaesésben.

Ha nem csökken még tovább a forint értéke, akkor szerintünk nem fogják tömegesen visszaváltani a már megvásárolt kötvényeiket.

Összességében nem jellemző a pénzek kivétele, sőt, a privátbanki szektor mondhatni jól járt a MÁP Plusz tavalyi megjelenésével és a feltöltésével a portfoliókban, mert így kisebb volt a részvénypiacok és a kötvények piacán látott óriási árzuhanások portfolió hatása. Igaz, akik eddig halogatták a MÁP Plusz befektetésüket, azok nagy eséllyel a mostani kiszámíthatatlanságban inkább behúzzák a kéziféket, és az 5 éves időintervallumot sem vállalják.

A felső középosztálynak most még fontosabb lett a likviditás és inkább őrzik a készpénz állományukat.

Mi lesz a privátbanki szektor idei évével, mik a várakozások? Mi lesz a hazai gazdagok vagyonával idén?

Ez is téma lesz az általunk szervezett Éves Privátbankári Konferencián, amelyet a koronavírus miatt mi is őszre halasztottunk. 

Egyrészt nyilván újra kell tervezni sok mindent, de őszintén szólva jövedelmezőségében valószínűleg minden szolgáltató kiemelkedő félévet fog produkálni, igaz a náluk kezelt vagyonokra mindenképpen több frontról érkezik alakító hatás, mint megszoktuk.

A hozamok szélesen fognak szóródni, de egészében a szektor állapotát tekintve optimista vagyok. Az előttünk álló időszakban meglátásaink szerint négy olyan elem lesz, amelyek a korábban megszokottól jelentősen eltérő szerkezetűvé alakítják az évek óta masszívan átalakulóban lévő privátbanki vagyonkezelést és szolgáltatásokat:

1. Az alacsony kamatkörnyezet, a volatilitás és a recesszió fogságában vergődő jövedelmezőségi kihívások kezelése

2. A víruskrízis felgyorsítja a társadalmi tudatosság kérdését, mint befektetési mérlegelési szempontot

3. Dinamizálódó digitalizációs fejlesztési és implementálási hullám

4. A privátbankárok fejlesztésére, alkalmazására fordított figyelem nő. Fontos lesz hogyan tudnak alkalmazkodni az új banki működési környezethez és az ügyfelek megváltozott igényeihez.

A szektor által kezelt vagyon állományát illető legnagyobb szakmai fájdalmam az, hogy idén várhatóan a víruskrízis elapasztja az utóbbi években végre masszív osztalék forrásokat és az új pénzek beáramlását. A hazai teljes vagyonnövekedés egyébként úgy maradt robosztus eddig, hogy folyamatosan csökkent a középosztály vagyoni ereje. A felső középosztály és a társadalom legfelső nagyjából 50 ezer tagja, kiegészülve a 6-8 éve folyamatosan gazdagodó agrárvállalkozókkal, láthatóan egyre erőteljesebb vagyonosodást tudott felmutatni.

Várakozásaink szerint 2018-2022 között évi 12 százalék feletti növekedés lesz, így a nemzetközi vagyonbővülést erősen meghaladó növekedést realizálunk majd. Függetlenül a koronívírus okozta pénzpiaci turbulenciáktól.