A klímavédelemben is segítenek a vizes élőhelyek, mutatjuk, hogyan

Egy évvel ezelőtt világszerte az egyik legjobban pörgő téma volt a környezetvédelem, a járványhelyzet miatt viszont háttérbe szorult. Az Önök munkája is leállt?

A pandémiás helyzet számos programunkat átírta, a múlt héten volt a vizes élőhelyek világnapja, amit a korábbi években nagyszabású programok kísérték, a hagyományosnak tekinthető országos rendezvényt, és szakmai konferenciát az idei évben nem tudta megrendezni az Agrárminisztérium. De a munkánk nem állt meg, tavaly szeptemberben átadtuk a Kis-Balaton Látogatóközpontot. Ez egy mintegy ezer négyzetméter nagyságú bemutatóhely, melynek elsődleges célja a fokozottan védett Kis-Balaton természeti értékeinek bemutatása. Folyamatosan zajlanak a vizes élőhelyek helyreállítását célzó fejlesztések is.

Valamikor a Kárpát-medence egésze a középhegységeket leszámítva összefüggő ártéri vizes élőhely volt, ami az emberi tevékenységnek köszönhetően feldarabolódott, mozaikos szerkezetűvé vált, ezért megőrzése állandó odafigyelést igényel. Ez mindannyiunk jól felfogott érdeke, ugyanis a vizes élőhelyekre már nem csak az emberi tevékenység jelent veszélyt, hanem az éghajlatváltozás is, viszont éppen ezek a területek segítenek nekünk a klímaváltozás elleni védekezésben.

Hogyan?

Hazánk agrárország, ezért a térség medence-jellege különösen nagy kihívást jelent, emiatt sokkal szélsőségesebb időjárásra kell felkészülnünk, az éghajlatváltozás számos hatása fokozottabban érvényesül. A vizes élőhelyek egyrészt segítenek a légkörbe került szén-dioxid megkötésében, ezen felül pufferelik az időjárási szélsőségek okozta problémákat, enyhítik az aszályokat, és segítenek tárolni az árhullámokkal érkező víztömeget, csökkentik a hőhullámokat, nem is beszélve a talajvízháztartás utánpótlásáról. A biodiverzitás védelme szempontjából is fontos, hogy ezek a vizes élőhelyek minél nagyobb kiterjedésben legyenek jelen Magyarországon, és ezért jár élen hazánk a Ramsari egyezmény végrehajtásában.

Miről szól ez az egyezmény?

Ötven évvel ezelőtt, 1971. február 2-án írták alá az iráni Ramsar városában a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt. Ez a legrégebbi, ma is működő államközi természetvédelmi megállapodás, amely az elmúlt évtizedekben dinamikusan fejlődött. 171 ország csatlakozott hozzá, 2414 ramsari-területet jelöltek ki világszerte, melynek kiterjedése meghaladja a 2,5 km2-ert. Ez huszonhét Magyarországnyi terület a világon.

Mivel jár az élen hazánk?

Magyarország 1979-es csatlakozása óta 29 vizes élőhelyet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, 260.667 hektár kiterjedéssel, ami az ország területének csaknem 3 százaléka. Magyar részvétellel jött létre az első határon átnyúló Ramsari terület isszintén magyar javaslatra kerültek a nemzetközi figyelem fókuszába a felszín alatti vizek, a Baradla-barlang volt az első, amely ebben a kategóriában felkerült a listára. Az elmúlt tíz év nagy erőfeszítésekkel telt, a nemzeti park igazgatóságok 76 milliárd forintból 272 beruházást hajtottak végre, 232.355 hektáron javították a természeti környezet állapotát. A fejlesztések 35 százaléka vizes élőhelyeket érintett. Most indul az új uniós pénzügyi ciklus, már tervezés alatt állnak az operatív programjaink, szeretnénk további százezer hektárnyi területen folytatni az elkezdett munkát.

Ha már vizes élőhelyekről beszélünk, meg kell említeni az elmúlt évek talán legnagyobb környezetszennyezését, a szigetszentmiklósi olajszennyezést…

Így van, az elmúlt ötven évben nem érte ekkora csapás ezt a Duna-szakaszt. Csak a vízügyes kollégák gyors és szakszerű reagálásának köszönhető, hogy nem lett még nagyobb a baj, és az olaj végül nem került be az élővízbe. Egy különleges természeti értékkel bíró úszólápot részben így is tönkretett a szennyező anyag, az itt honos, különösen védett páfrány és mocsári teknősök állománya is megsínylette. A rendőrség nagy erőkkel keresi a tettest - úgy tudom, már 12 millió forintnál tart a nyomravezetői díj.

Mennyire gyakori az ilyen jellegű szennyezés?

Több mint 600 tonna veszélyes hulladékot szállított el a helyszínről a vízügyi igazgatóság, ebből 50 ezer liter volt az olajos víz. Érthetetlen cselekedet az elkövető részéről. Aki szeretne legálisan megszabadulni a hulladéktól, megteheti akár magánszemély, akár vállalkozó. A fáradt olajat ma már számos helyen le lehet adni. A szennyezést okozó olaj is leadható lett volna anélkül, hogy különösebb anyagi megrendelést jelentett volna a tulajdonosnak.

Mindezek dacára sokan a mai napig nem szoktak le a szemetelésről, a vonatablakból kinézve, vagy a települések határában sétálva használt TV-től a szakadt kanapéig mindent fellelhetünk…

- Ezért indította el a kormány a Tisztítsuk meg az országot! elnevezésű programot, ennek az első üteme tavaly év végén zárult le. Első körben állami szereplők és önkormányzatok kaptak pénzt arra, hogy összegyűjtsék a területükön felhalmozódott illegális hulladékot. A MÁV, a közutasok, állami erdészetek, a vízügyi igazgatóságok és a nemzeti parkok területén indult meg a munka. Csak a nemzeti parkok területén 196 helyszínen 5258 köbméter hulladékot szedtünk össze. Azt is el akarjuk kerülni, hogy később újratermelődjön a szemét, ezért kamerarendszerek és sorompók kerülnek azokra az illegális hulladéklerakó pontokra, ahol a legtöbb kárt okozzák.

Sokan hangoztatják, hogy a természetvédelem ügyét a kormány háttérbe szorítja, nincs környezetvédelmi minisztérium, elsorvadnak a nemzeti parkok…

A suttogó propaganda helyett érdemesebb a számokat megnézni. A nemzeti parkoknál dolgozó munkatársak létszáma az elmúlt tíz évben megduplázódott, 693-ról 1372 főre nőtt.. Költségvetésük megnégyszereződött, a 2010-es 4,5 milliárd forintról mára megközelítőleg 20 milliárdra nőtt. 45 százalékkal gyarapodott a génmegőrzés szempontjából is fontos őshonos haszonállatokból álló legelő állatállományunk, mellyel a védett természeti területeket kezeljük. A látogatók száma is fokozott érdeklődést mutat, tíz év alatt 23 százalékkal nőtt, ma már 1,6 millió regisztrált látogatónk van évente a nemzeti parkokban. Tíz év alatt mi váltunk a hazai ökoturizmus legnagyobb letéteményeseivé, a hazánkban nyilván tartott mintegy 800 ökoturisztikai létesítmény felét üzemeltetjük. Tíz év alatt 82 darab új országos jelentőségű védett természeti területet hoztunk létre 4107 hektár kiterjedéssel. Ezek után elmondhatjuk, hogy szó sincs elsorvasztásról vagy háttérbe szorításról, sokkal inkább egy felfelé ívelő időszakról beszélhetünk. Persze ezt nehéz elfogadni azoknak, akik a hazai természetvédelem ügyéből is politikai tőkét akarnak kovácsolni.