A körforgásos gazdaság mögött kőkemény piaci érdekek állnak

Pontosan mi a körforgásos gazdaság, illetve mi nem?

A körforgásos megközelítés az „elvesz-termel-eldob” elven alapuló lineáris gazdasági struktúra ellentétjét jelenti. Sokan máig az újrahasznosítással, hulladékgazdálkodással azonosítják, miközben a körforgásos hierarchiát végignézve ezek a sor végén találhatóak. A hangsúly a termékek életciklusának növelésén van, tulajdonlás helyett szolgáltatásként való igénybevételükön. Többen a világot megmentő rendszerként emlegetik, ám inkább egy gazdasági szemlélet, amely mögött kőkemény piaci érdekek állnak. Európa is felismerte, hogy a körforgásos gazdasági szemlélet alkalmazása elemi érdeke, hasznos befektetés a jövőbe.

A világon Kína élen jár az alapanyagok újrafelhasználásában

: az elmúlt 30 évben nemcsak elárasztotta a világot termékeivel, hanem hulladékként vissza is vásárolta azokat, hogy visszaszerezze az értékes nyersanyagokat. 2018-ig az ország a világ műanyag hulladékának nagyjából 70% -át szívta fel, amíg a szabályozás változása véget nem vetett ennek.

Miben más, mint a többi környezetpolitikai vezérelv?

A legtöbb környezetpolitikai intézkedés célja a gazdasági/emberi tevékenység negatív hatásainak enyhítése. Ez a gondolkodás hosszabb távon azonban zsákutcának bizonyul, mivel az ilyen céllal létrehozott rendszerek egy idő után megrekednek. A körforgásos gazdaság ezzel szemben ahelyett, hogy valami káros tevékenységen próbálna javítani, arra törekszik, hogy újszerű – és természetalapú – megoldások alkalmazásával pozitív környezeti mérleget teremtsen.

A természetben létezik ez a körforgás, miért ne alkalmazhatnánk az iparra is?

Ez persze nem jelenti azt, hogy az átállást elősegítő rendszereknek ne lenne létjogosultsága. Az energetikában jó példa erre a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS), mely az erőművek által kibocsátott CO₂-t hivatott csökkenteni. A körforgásos gazdaságban pedig a bioműanyagok (pl. PLA) szolgálhatnak ilyen célt. Ezeket a hagyományos műanyaggal ellentétben nem kőolajból állítják elő, és képesek lebomlani, bár lebontásukhoz ipari körülmények szükségesek. Túlzás azt állítani, hogy ezek a technológiák jelentik a jövőt, ám a segítségünkre lehetnek az oda vezető úton.

A körforgásos gazdaságra való áttérés egy hosszú folyamat lesz.

Hollandia ezen a területen ambiciózus országnak tekinthető, hiszen már stratégiával is rendelkezik a gazdasága körforgásos átalakítására. Azonban még ők is csak 2050-re képzelik el a teljes körforgás megvalósítását.

Hogy áll Magyarország a rendszer bevezetésével?

A hazai gazdaság felépítése, működésének alappillérei, valamint az emberek szemlélete ellenkezik a körforgásos gazdaság értékrendjével.

Itthon még mindig átfolynak az erőforrások a gazdaságon, és onnantól jelentenek értéket, amint pénzügyi hasznot termelnek.

Amíg nem látjuk be, hogy egy fa nemcsak kivágva és termékként felhasználva érték, hanem életében is – mivel a levegőt tisztítja –, addig nem várható előrelépés.

Az anyagias fogyasztást megreformáló sharing economy rendszereit (pl. Uber, Airbnb) sem megfelelően alkalmazzuk. A valós megosztás és a használat költségeinek csökkentése helyett profitszerzési lehetőséget látunk bennük. Ez persze nem hazai sajátosság, nemzetközileg is megfigyelhető. Mondhatni, a kapitalista sztereotípiáink áldozatai vagyunk.

Az emberek gondolkodásmódjának változnia kell:

le kell mondani a presztízsfogyasztásról, a termékek élethosszát – amennyire csak lehet – meg kell hosszabbítani.

Hollandiában működik már a körforgásos gazdaság elveire épülő magyar vállalkozás, a Palanta. A ruhakölcsönzéssel foglalkozó cég alapítója külföldi tanulmányai és utazásai alatt nem akart rengeteg ruhát vásárolni, innen származik az ötlet. Egyelőre azonban nem tervez hazatelepülni. Úgy véli, a hazai lakosság még nem lenne nyitott egy ilyen jellegű szolgáltatásra.

Itthon ígéretes kezdeményezés a MOL gumibitumen projektje, mely során a gumiabroncsból aszfalt-alapanyagot állítanak elő. Az ily módon készülő aszfalt használata előnyösebb, mivel kevésbé koptatja a gumit. Szintén hazai megoldás a Compocity beltéri okoskukája, amely lehetővé teszi a városi zöldhulladék fenntartható hasznosítását.

Milyen konkrét lépések történtek itthon a körforgásos gazdaság előmozdítására?

Három éve a Holland Királyság budapesti nagykövetsége, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozta a Körforgásos Gazdaság Platformot, amely célja a vállalkozások bevonása és oktatása a körforgásos gazdaság előnyeiről. Ennek az érdekében workshopokat, munkacsoport-üléseket tartanak, valamint az ING Bank támogatásával minden évben megrendezésre kerül a hazai Körforgásos Gazdasági Csúcs. Idén a Platform kiemelt projektje a hazai vállalatok körforgásos képzése holland módszertan alapján.

Bár a körforgásos kezdeményezés előremutató, mindaddig, amíg a vállalkozások nem látják benne az üzleti rációt, nem lesznek jelentős változások. Zöld mozgalom szintjén foglalkoztak ezzel a témával már 30 éve is, csak akkor üzleti szempontból nem volt releváns.

Mára sok cég kezdi látni, hol és hogyan kellene változtatnia, de nem lépi meg, mert a lineáris módszerek még mindig kifizetődőbbek. Ők láthatóan arra várnak, hogy olcsóbb legyen a körforgásos megoldások alkalmazása.