A SPORTBAN AZ IRÁNY JÓ, FOLYTATNI KELL AZ ÉPÍTKEZÉST

A sportban az irány jó, folytatni kell az építkezést. A futballban pedig nem csak a játék minőségén múlik a nézőszám, hanem sok múlik a marketingen is. Profi sportközgazdászok új generációja segíti majd a magyar sportot - hangsúlyozta a növekedés.hu-nak Borbély Attila, a Magyar Közgazdasági Társaság Sportközgazdasági Szakosztályának elnöke, a Debreceni Egyetem professzora. A rendszerváltás után a magyar sport egyik hívószava a profizmus volt. A sportszakma abban bízott, hogy a gazdasági átalakulással párhuzamosan a sport is átalakul, megjelenik a profi szemlélet, a nyereségérdekeltségen alapuló gazdálkodás. Hol tartunk ma ebben a folyamatban? Magyarországon ez a folyamat először az ökölvívásban indult el. Szereplés a profik között, egyéni sportmenedzsment. A csapatsportok esetében azt mondanám, hogy fejlődési periódusban vagyunk. Létrejöttek az akadémiák különböző sportágakban, így a labdarúgásban, a kézilabdában, a jégkorongban, a kosárlabdában. Ezzel megtettük az alaplépéseket, az akadémiák vezetése szakmailag megalapozott. Ebből nőhet ki az a profi menedzsment- és játékosgarnitúra egyaránt, amely nemzetközi szinten is versenyképes lehet. Milyen nemzetközi minták alapján ment végbe ez a folyamat? A közelmúltban tartottak Budapesten egy nemzetközi sport innovációs konferenciát. Itt megjelentek többek között a Barcelona képviselői is. Magyar részről több mint ezer szakember vett részt, nem szégyen azoktól tanulni, akik évtizedekkel előttünk járnak. Ha átvesszük a nemzetközi legjobb gyakorlatot, az eredmények is megjönnek majd - ahogy ez a Barcelona szereplésén is meglátszik. Hasonlóan jó iránynak tartom a Mocsai Lajos kezdeményezésére elinduló kézilabda akadémiákat. A közelmúltban lezajlott divízió I./A - csoportos jégkorong világbajnokság pedig azt mutatta, hogy ebben a sportágban is nagyon tudatos az építkezés. Ez meglátszott a nézőszámon is. Ugyancsak említésre méltó a kosárlabdában és a vízilabdában megkezdődött folyamat. Ez várható a látványsportok közé nemrégen bekerült röplabdában is. Ön szerint mennyire választható szét a nézőszám és a sportszakmai színvonal? A sport, a sportolás funkciók szerteágazóak. Az amatőr sportolás legfontosabb funkciója az egészség megőrzése. A profi sportokban ugyanakkor a szórakoztatás szerepe kiemelten fontos. A sport lényegében szolgáltatás is. A sportoló, a csapat szolgáltat, a néző pedig fizet. Kétségtelen, hogy a fociban le vagyunk maradva az európai és a nemzetközi élvonaltól, de ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy egy 20 ezres stadiont nehezebb megtölteni, mint egy 5 ezres sportcsarnokot, ahol mondjuk vízilabda vagy kosár meccseket rendeznek. A budapesti jégkorong világbajnokság erre is jó példa: zsúfolt lelátókon tomboltak a nézők a magyar csapat meccsei során. Visszatérve a focihoz: a nézőszám nem csak a játék minőségén múlik, nagy mértékben marketing kérdése is. Említette, hogy a profi sport szolgáltatás is egyben. Nálunk mikor jelennek meg az olyan típusú komplexumok, amelyekben a sportpályák mellet szállodák, konferencia központok, szórakoztatóipari létesítmények találhatók? Ez a folyamat már nálunk is elkezdődött, a Groupama aréna, vagy a 2014-ben megépült debreceni Nagyerdei stadion jó példa erre. Ezek a létesítmények a komplex szolgáltatások irányába mozdultak el, szempont lett a fiatalok és az idősebb generáció szórakoztatása. Nagyon fontos továbbá a merchandising, az adott klubhoz, sportághoz köthető ajándéktárgyak forgalmazása is. Az ilyen típusú létesítményeknek kulturális, hagyományőrző funkciója is van. Barcelonában például a klub múzeumában végig lehet követni a csapat fejlődéstörténetét, ugyanakkor mindent lehet kapni, amire a szurkolóknak igénye van. Ez kiváló bevételi forrás. Gyakori kritika a magyar sporttal szemben, hogy kevés a megfelelően képzett sportmenedzser. Ön, mint ezen a területen oktató szakember hogy látja ezt? Célszerű néhány dolgot megkülönböztetni. A sportszervező az, aki a sporttal összefüggő tevékenységeket, rendezvényeket szervezi és irányítja. A sportmenedzser nem csak a szervezést irányítja, hanem például a versenyzőket is menedzseli, foglalkozik a kapcsolattartással, a külső- és belső kommunikációval, a pr. folyamatokkal, valamint a merchandisinggal is. A sportközgazdász mindezeken túl komplex gazdasági megközelítésben vizsgálja ezeket a kérdéseket. Tisztában kell lennie a nemzetközi ágazati szabályozással, a marketing és a média trendekkel és piacokkal. Ismernie kell a nemzetközi szervezeteket, a sportági szakszövetségeket, a licence díjak mértékét és rájuk vonatkozó szabályozást. Ezen felül pénzügyi-számviteli, gazdálkodási ismeretekkel is kell rendelkeznie. Tanulnak létesítményüzemeltetést, nemzetközi diplomáciát, eseményszervezést, biztosítási ismereteket. Milyen magyarországi képzések vannak? A sportközgazdász képzést régiónkban először a Debreceni Egyetemen akkreditálta. Az első évfolyam hamarosan végez. A Budapesti Corvinus Egyetem – ezzel párhuzamosan - Székesfehérváron indított képzést. Az első évfolyam tapasztalatai kifejezetten kedvezőek. A végzett hallgatók jól képzett, felkészült szakemberek lesznek. A debreceni képzés évi mintegy 50, a székesfehérvári évi hozzávetőlegesen 20 végzett diákot ad majd a magyar sportgazdaságnak. A képzések egyébként 2 éves mesterképzést jelentenek, a felvételi feltétele egy alapszintű közgazdász diploma, vagy egy sportszervező alapszak elvégzése. Pontosan milyen diplomát kapnak a végzettek? Közgazdászok lesznek, ezt fontos hangsúlyozni. Ők lesznek az első olyan szakemberek Magyarországon, akik a gazdaságtudományokban szereznek mesterfokozatot, mint sportközgazdászok. Szerepet vállalhatnak a sportirányításban, de természetesen vállalatvezetők is lehetnek. A sport olyan szinten épült be a gazdaságba és a gazdasági szemlélet olyan szinten nélkülözhetetlen a sportban, hogy közgazdasági szemlélet nélkül ma már lehetetlen ezt az ágazatot irányítani. A magyar gazdaságban a GDP egy százalékát termeli a sport, nemzetközi átlagban ez két-három százalék. Nagy vita van Magyarországon, és gondolom külföldön is arról, hogy az államnak milyen szerepet kell vinnie a sportban. Általánosságban elmondható, hogy a sportba a GDP 1-3 százalékának megfelelő összeget fektetnek be. Magyarországon a sport nemzeti üggyé emelkedett. A kormány szándékai szerint nem csupán a hat TAO-s sportágba, de a 15 kiemelt sportágba is komoly összegek áramlanak. Ezek nagyon nagy összegek, így elvárható, hogy felhasználásukban kiemelten jó gazdasági ismeretekkel rendelkező közgazdászok vegyenek részt. Az állami támogatás mértéke országonként eltérő. Nálunk például viszonylag magas. De magas mondjuk Nagy-Britanniában is, ahol a londoni olimpia előtt nagy mértékben megemelték az állami támogatásokat. Ezek eredményeképp megnövekedett a sportban részt vevők száma. Az eredményesség az olimpiai érmek számában is megmutatkozott. Ön szerint a magyar sport utánpótlásbázisában lesz valamikor olyan szervezettség, mint például a nagy amerikai ligákban, a baseballban, az amerikai fociban, a kosárlabdában, vagy a jégkorongban? Amelyekben már a középiskolában is figyelemmel kísérik a tehetségeket, majd az egyetemi bajnokság eredményei alapján lehet bejutni a profi ligákba? Magyarországon az utánpótlás nevelés nagyon fontos eszköze a TAO. Ezzel az edzők motiválása is megteremthető. Természetesen nálunk is jó lenne elmozdulni az amerikai minta irányába. Az egyetemi és főiskolai sportszövetségnek vannak is ilyen irányú törekvései - a felsőoktatási bajnokságokat magasabb szintre kellene emelni, hogy az élsportnak meglegyen a kellő utánpótlásbázisa. Idővel be lehetne vezetni a draft és a play-off, a rájátszási rendszert is. Ehhez azonban idő kell. A jelenlegi irány azonban jó, folytatni kell az alulról felfelé történő építkezést.