A stabilitási és növekedési fordulat megtörtént, most hatékonysági fordulatra van szükség
InterjúFenntarthatóan elérhető a 4-4,3 százalék körüli gazdasági növekedés. Ez stabil, sőt javuló költségvetést hoz magával. Fontos hazánk versenyképességének növelése is, amelyet beruházásokkal, cégmegtartásokkal, innovációval, oktatási reformokkal érhetünk el, csökkenő világgazdasági kockázati rendszerben – nyilatkozta Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke a növekedés.hu-nak.
A gazdasági stabilitás még erőteljesebb eléréséhez a Költségvetési Tanács milyen ajánlásokat fogalmaz meg, ha legközelebb ülésezik?
Szerencsére azonnali tanácskozásra nincs okunk, minden rendben halad a maga útján. Tehát sürgősséggel nem kell összeülnünk, csupán a rendes menetrendünk szerint pár hónap múlva. A stabilitási és növekedési fordulat megtörtént, ezt követően a fenntarthatóság megteremtésén kell dolgozni és hatékonysági fordulatra van szükség.Magam is megdöbbentem azon, hogy a gazdaság teljesítményével kapcsolatban az én előrejelzésem volt a legpesszimistább és sikerült túlszárnyalni a várakozásaimat.Lényegében az eurózóna szintjén teljesítünk, így a kormány részéről teljesen indokolt, hogy a költségvetés besegít a gazdaságba. Az államadósságnak a GDP 60 százalékában meghatározott maastrichti kritériuma Magyarországon az elkövetkező tíz éves periódusban teljesülhet és egyre kisebb az adósságszolgálati teher, egyre jobb pozícióba kerülünk. A tavalyi év mindenkinek megmutatta, hogy közösségi források nélkül is két százalék felett gyarapszik a gazdaság teljesítménye. Tehát hamisak azok a kritikák, miszerint az EU pénzek nélkül nem is léteznénk. Az viszont – ha úgy tetszik ajánlásként is felfogható – saját erőből, uniós források nélkül nagyjából akár 2,5 százalékkal képes bővülni a magyar gazdaság, ezt kell felvinni legalább 3,5 százalékra. Sőt az államadósság aránya a GDP jó teljesítménye miatt fokozatosan csökken.
Ha már említette a gazdasági bővülést, továbbra is ennyire pesszimista?
Még évekig fenntartható módon elérhető az előrejelzések szerint 4-4,3 százalék körüli gazdasági növekedés. Ez stabil, fenntartható és javuló költségvetést hoz magával. Ez a növekedés még tovább javítható a jelenleg még meglévő hatékonysági rés javításával.Hol kell ennek a résnek a lyukait betömködni?
A mezőgazdaság teljesítményét ajánlatos növelni, de optimista vagyok. Ha a tavalyi év gyengébben sikerült, az ide csak jobb lehet. Ezen kívül elengedhetetlen a társadalmi mobilitás további javítása, hiszen egyes területeken és szakmákban egyre nagyobb munkaerőhiány keletkezik. Erre is megoldást kell találni, például a képzési rendszerek javításával. Ám ez a tempót tekintve lassú, idejét nézve pedig hosszú folyamat. A munkaerőhiány megoldására Európában egyébként három módszert alkalmaznak: az egyik a robotizáció, vagyis az emberi munkaerő gépekkel történő kiváltása, a másik a migráció, a harmadik pedig a népesség növekedése.Nem fél, hogy pont a robotizáció miatt nem kellenek majd a képzett dolgozók?
Ezt kell egy egészséges egyensúllyal megteremteni. Mondom, nem öt perces folyamatról beszélünk. Növelni kell az emberi munka hatékonyságát, így arra mindig is szükség lesz. De hogy átalakítások kellenek, az biztos.A hatékonysági fordulathoz tartozik a versenyképesség javítása is, amely kiemelt kormányzati feladat. Hogyan lehet magasabb fokozatba kapcsolni?
Nem véletlenül áll ez is a kormány fókuszában, ugyanis hazánk e téren némileg rosszabb teljesítményt mutat fel, mint a V4-ek többi állama. Ellenben a szomszédos országok és hazánk eladósodottsága tekintetében látni kell, hogy a velünk, határos országokkal együttmozgás van. De azt is látni kell, hogy teljesen más eladósodottsági pályán indulnak a V4-ek.Jól látni, hogy azok, akik versenyképességben megelőztek minket, azok nulla közeli szintről indultak el az eladósodottsági pályán.Ők a pénzeiket ezért olyan beruházásokra tudták fordítani, mint iparfejlesztés, innováció, vagy a már említett oktatási rendszer hatékonyságnövelése. Óriási cselekvési kényszerek vannak például az innovációban vagy az intézményekben. Tulajdonképpen olyan területeken kéne fejlődnünk, amelyek nem feltétlen mennyiségi mutatókban fejezhetőek ki, hanem inkább minőségi mutatókban. Bőven van mozgásterünk az ipar, az IT, a termelékenység és a beruházások területén is – ezek mind versenyképességet növelő tényezők. Az államigazgatásban és cégmagatartásban is a minőség felé kell elmozdulnunk, amely a mostani évek egyik nagyon fontos feladata. Tehát fontosnak tartom, hogy ne csak a jelenben gondolkodjunk, hiszen most már látszik a beruházási kedv élénkülése, főleg a szolgáltató szektorban. Így ha élénkülnek a vállalati beruházások, akkor hosszabb ideig is kitarthat az egyre dinamikusabb növekedési ciklus, pozitív folyamatokat vetíthet előre.
Folyton a V4 többi országával hasonlítgatnak minket.
A befektetők egyre inkább nem tesznek különbséget a különböző országok között, azaz térségszemléletről beszélhetünk. Tudomásul kell venni, hogy például a V4-ek csoport, tehát Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország, Ausztriával és Romániával együtt egy gazdasági övezetnek számít, amely „az európai uniós növekedés kétszeresét tudja hozni”. A régióban javul hazánk megítélése és ez örvendetes.Ha már elhagytuk az országhatárt, meg kell vizsgálnunk a világgazdasági kockázatokat is, hiszen ezek is hatással lehetne hazánk fejlődésére. Mit tapasztal most?
Ide sorolhatóak az alacsonyabb szintű világgazdasági növekedés, az alacsony kamatkörnyezet, a magas államadósságok és a törékeny bankrendszerek, illetve a Brexit okozta felfordulás. Szerencsére mindebben enyhülést látok, és a helyzet az év elejére némileg javult.Kína sem olyan rosszul teljesít, mint ahogyan korábban látszott és kedvezőbbek az amerikai mutatók is. Úgy gondolom a korábbi magas szintről alacsonyabbra változtak ezek a kockázatok.
