A várandósok oltása túlbiztosítás miatt nem indult azonnal

Az idén jelentkező harmadik hullámnál indult el a terhes nők oltási kampánya. Izraelben és az USA-ban kezdték el, majd a WHO is azonnali ajánlásokat fogalmazott meg a terhesség alatti oltásról, így immár világszerte - nálunk is – oltják a kismamákat. Miért kellett erre majdnem egy évet várni?

A járvány első évében, vagyis az első két hullám alatt globális tapasztalat volt, hogy a kismamákra nem jelent fokozott veszélyt a COVID. Abban pedig, hogy a magzatok védettséget élveznek, szinte biztosak voltunk, hiszen úgy tűnt, a méhlepényen nem jut át a vírus. A világon csupán néhány helyen írtak le olyan esetet, ami a kismama súlyos szövődményeiről szólt. Az egyik ilyen egyébként éppen nálunk történt, szerencsére a kismama meggyógyult és jól van. A harmadik hullám azonban mindent megváltoztatott.

A magzatot hogyan védi az oltás?

Ha az édesanyánál az oltástól kialakul a védettség, akkor nincs, ami a méhlepényen áthatolva esetleg megfertőzné. Azt jelenleg nem tudjuk, hogy az újszülöttek esetében is megmarad-e a védettség, erre még nincs elég tapasztalat.

Az anyatejjel nem terjedhet a vírus?

Jelenlegi ismereteink szerint nem, de az igaz, hogy az Egyesült Államokban például a fertőzött édesanyákat elszeparálják az újszülöttektől. Európában a fertőzött édesanyák is szoptathattak – betartva a megfelelő higiénés előírásokat – , és nem volt ezzel kapcsolatban negatív tapasztalat.

A harmadik hullám kapcsán brit mutánsról beszélünk. Az indiai mutáns hatásáról a terhességre van már információjuk?

Még nincs. A britről sem tudtunk eleinte sokat. Az indiai mutáns a fejlett világban még nem terjedt el annyira. Hinni szeretném, hogy már nem is fogjuk megtapasztalni, hiszen hazánkban nagymértékű a lakosság átoltottsága.

Az oltási kampány kezdetekor az volt a kiindulópont, hogy várandós nőket, vagy azokat, akik gyereket szerettek volna a közeljövőben, nem oltották. Miért?

Túlbiztosították a dolgot. Utólag már mondhatjuk, hogy nem ez volt a legjobb döntés a WHO részéről. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a várandósság alatt mindig nagyon óvatosan adunk gyógyszert, nehogy a magzatnál sejtkárosodást okozzon. De most, hogy már ismerjük a COVID elleni vakcinákat, azt is tudjuk, hogy az mRNS-alapú oltások anyaga néhány nap alatt kiürül a szervezetből, éppen ezért teljesen biztonságos az oltás. Az első 12 hétben, amikor a babának kialakulnak a szervei, még nem adjuk be, utána azonban nem csupán megengedett, hanem kifejezetten javasolt.

A másik változtatás az oltások időpontja kapcsán alakult ki. Először úgy szólt az ajánlás, hogy a vakcina első adagját a terhesség 12. hetének elteltével, a másodikat a szülés után kell beadni.

Ezen is túlléptünk már. Én ugyan nem vagyok infektológus, de azt tudom, hogy ez az ötlet azért született meg, mert már az első oltás is igen komoly védelmet tud nyújtani. Ugyanakkor az is igaz, hogy a teljes védelemhez szükséges a második is. A terhesség 12. hete után az oltás beadásának semmilyen kockázata nincs, az édesanyák komplett védettsége pedig mindennél fontosabb, éppen ezért semmi értelme a szülés utánra halasztani.

Érthető valamilyen viszonylatban a terhes nők bizonytalansága az oltással kapcsolatban?

Az elején az volt, ma már nem. Az igaz, hogy ezek az oltások hirtelen érkeztek. Nem újak ugyan, de használatukat gyorsan el kellett kezdeni, gyakorlatilag rögtön a klinikai vizsgálatok után. A tapasztalatok viszont mellettük szólnak. Magyarországon több mint 5 millió beoltott van már, a mellékhatások gyakorlatilag minimálisak, ennek tudatában vagyunk bátrak és határozottak a várandósokkal kapcsolatban is. Előtte nem volt és nem is lehetett ezzel kapcsolatos tapasztalatunk, most már van.

Visszatérő oltást tagadó gondolat a közösségi oldalakon, hogy azért ne oltassuk magukat, mert senki nem tudja, milyen utóhatásai lesznek a vakcinának mondjuk tíz év múlva.

Hát persze. Ennyi erővel ne menjünk ki az utcára, mert mi van, ha egy cserép a fejünkre esik. Ez egyszerűen nem reális kockázat. Az mRNS-alapú vakcinák nem is okozhatnak semmiféle károsodást vagy sejtelváltozást. Éppen ez a lényegük, információt közvetítenek a sejtek felé, de nem épülnek be a sejtmagba. Egyébként ez a hátulütője a közösségi médiahasználatnak. A negatív hír és álhír az igazi szenzáció, az mindig érdekesebb. A sarlatánok és fotelből hergelők téveszméit könnyebb elhinni, mint egy hiteles járványügyi vagy szülész-nőgyógyász szakember véleményét. Mindig arra kérem a várandós kismamákat, hogy olvassanak el nyugodtan bármit a közösségi médiában, kivéve a terhesgondozásról és az egészségügyről szóló álhíreket.

A másik vélemeny, hogy azért ne olttassanak a kismamák, mert a vakcinákat túl gyorsan fejlesztették ki, így nem megbízhatóak.

Ez is egy olyan fals információ, amit a közösségi médiában terjesztenek előszeretettel A vakcinák egyik része hosszú ideje létezik, a másik részüket azért tudták ilyen gyorsan kifejleszteni, mert a kihívás miatt elképesztő anyagi és szellemi tőkét fektettek bele a világ legnagyobb tudósai és gyógyszergyártói. Egyébként sem a vektorvírus-alapú, sem a klasszikus keleti vakcinák nem újak. Mindkettővel 50-60 éve dolgoznak, és teljes biztonsággal használták más kórokozókra. Most csak módosították a koronavírusra, a tapasztalatok pedig csak az eredményességüket igazolják.

Mivel lehet oltani a várandós nőket?

Két mRNS-alapú vakcinával oltunk, Pfizerrel és Modernával. Ezekről már kifejezetten sok pozitív tapasztalat gyűlt össze addigra, amíg mi elkezdtük oltani a kismamákat.

Nőtt a terhes nők oltási regisztrációja az utóbbi időben?

Határozottan. Attól a pillanattól kezdve, hogy márciusban kiderült, ők is olthatók, egyre nagyobb számban jelentkeznek. Úgy tűnik, az is sokat nyomott a latban, hogy a harmadik hullám alatt egyértelműen kiderült: a kismamákra és a magzatra rendkívül veszélyes lehet a vírus. Egyszerűen nem összemérhető a kockázat-haszon arány. Ha valaki viselősen elkapja a vírust oltás nélkül, az konkrét életveszélyt jelent az édesanyára és a magzatra egyaránt. Kockázatról az oltás esetében azonban nem tudunk. Nincs min gondolkodni, olttatni kell.