A világ élvonalába tartozó csapat áll a soha nem látott tűzijáték mögött 

A beharangozók szerint  nagyot fog szólni az idei augusztus 20-i tűzijáték. Mire számíthatunk?

Komplex audiovizuális élményben lesz része a közösségnek. A Dunaparton négy és fél kilométer hosszan, a Petőfi hídtól egészen a Margit hídig lesznek kilövési pontok.

Uszályokról és bárkákról fogjuk fellőni a rakétákat, terveink szerint az Erzsébet híd és a Lánchíd is be lesz vonva, a járdákról indulnak majd a rakéták, és ha az időjárás engedi, a Szabadság híd íves szerkezetésről is lőni fogunk.

Felállítunk több ezer darab intelligens reflektort a Duna mindkét partján, ezek  különböző formájú csíkokat vágnak majd ki a füstből a fénnyel.

Lesz vetítés is a házfalakra, a Parlamentre, a Budai várra, az égen pedig látványos drónshow-t mutatunk be.

Mi a legnagyobb kihívás egy ilyen volumenű tüzijáték esetében?

A szervezés, leginkább a logisztika az amit nagyon jól össze kell hangolni mindenkivel. Például a hajózással kapcsolatos kérdéseket nagyon jól össze kell hangolni, a helyszínek kiépítésénél külön oda kell figyelnünk arra, hogy a Duna alatt különböző telekommunikációs kábelek futnak, nehogy ezeket átvágjuk.

Jellemzően rengeteg eszközzel dolgozunk, meg kell oldanunk azok Budapestre juttatását, raktározását. A munka másik oldala maga a látványtervezés. A megrendelő erre az eseményre rendelte meg a zenét Elek Norbert zeneszerzőtől, mi pedig ehhez igazodunk, ezt szem előtt tartva terveztük meg a látványt. 

Mennyi tűzijátékot fognak indítani?

Körülbelül negyvenezer effekt lesz fellőve a tervek szerint.

Milyen intézkedéseket meg kell meghozni ahhoz hogy senki ne sérüljön meg?

Van egy több mint száz oldalas biztonsági tervünk, amely az emberek és az épített környezet biztonságát szavatolja .Például csak olyan termékeket használunk amelyeknek van európai minőségi tanúsítványuk, bevizsgált termékek.

Ezek hatótávolsága semmiképp nem nagyobb a Duna szélességénél, emiatt kétszáz-kétszázötven milliméteresnél nagyobb űrméretű bombát nem tudunk fellőni. Oda kell figyelnünk a szélre, az OMSZ több szélmérőt is elhelyezett nekünk szerte a városban, így folyamatosan kapjuk az adatokata légmozgásról.

Ha olyan irányba vinné el az effekteket a szél és olyan erősségűvé fokozódna, ami már veszélyeztetné a környezet, akkor azonnal le kell tudnunk állítani a tűzijátékot. 2006-ban az akkori szervező cég itt hibázott. Nem álltak le, ezért az emberek azt hitték, minden renben van, és maradtak. A végeredmény ismert.

Nekünk van egy nagyon komoly vezetési pontunk és kommunikációs rendszeünk, amely szabotázsvédett. Ha valahol gond van, azonnal tudunk lépni. Emellett a teljes Dunaparton lesz hangosítás, így egyszerre tudjuk tájékoztatni a közönséget, ha vihar jön, vagy bármi miatt meghiúsul a tüzijáték.

Arra is fel  vagyunk készülve, hogy egy-egy bátor kajakos beevez a tüzijátékot vezénylő uszályok közé, ilyen esetben az érintett uszályt ki tudjuk kapcsolni a műsorból anélkül, hogy a nézők ebből bármit észrevennének, míg a vizirendőrök intézkednek. 

Honnan szerezték be a rakétákat?

Olaszországból, Spanyolországból, Portugáliából, de érkeztek Szlovéniából és Lengyelországból is, valamint egy kis részét Kínából rendeltük, mindezt egy elég komoly válogatás előzte meg. 

Magyar gyártmány nincs?

Volt, a rendszerváltás előtt a  balatonfűzfői Nitrokémiai Egyesülésnél gyártották a tüzijáték kellékeit, többek között a hagyományos augusztus 20-i budapesti rendezvényre is. Itt dolgoztam én is, de 1991-ben felvásárolta a gyárat egy nagy múltú olasz cég.

Az új tulajdonos inkább a vadászati lőszer gyártására koncentrált, a pirotechnikát elhanyagolta, és amikor beáramlott a rengeteg kínai termék, megjelentek a nagy hagyománnyal rendelkező spanyol és olasz cégek, már nem volt gazdaságos a magyar gyártást fenntartani, így azt teljesen eltörölték.

Akkor vágott bele a saját üzletbe?

Személy szerint 1989-óta foglalkozom pirotechnikával, én voltam az első Magyarországon, aki az államtól független tüzijátékot csinált 92-ben. Jött a lehetőség a rendszerváltás után, hogy erre maszek cégek is lehetőséget kapnak, mára pedig sikerült akkorára nőni, hogy külföldi rendezvényekre is hívnak minket.

Sőt a 28. Makaói Nemzetközi Tűzijáték Versenyre is kijutottunk, 2016-ban romániai vegyesvállalatunkkal, a Pyro-Technic Transilvániával együtt,  ahol a második helyen végeztünk.

A legnagyobb büszkeségünk most az, hogy a világ legrangosabb tűzijátékversenyére kvalifikáltak minket. Ez Montreálban lesz jövő júliusban. Mi leszünk az elsők, akik ezen a versenyen képviselhetjük Magyarországot.

Hogy néz ki egy ilyen verseny, mi dönti el, hogy ki állhat a dobogóra?

A rendezők meghatározzák, hogy milyen összetételű, kaliberű termékeket lehet használni, mennyi ideig kell tartania a tüzijátéknak.

A zsűri pontozza például azt, hogy a látvány mennyire illeszkedik a zenéhez, mennyire tiszta a kép, milyen anyagokat használunk, milyenek a formák. Ha valamire azt mondjuk, hogy krizantém, annak tényleg gömb alakúnak kell lennie. Montreálban tizenkilenc kritérium alapján megy majd a pontozás, ezeket a verseny előtt nem árulják el nekünk. Makaón a versenyre szánt tűzijátékot az a kolléga, Jakab Szabolcs rakta össze, aki mostani augusztus 20-it is megtervezte. A japánok általában nagyon jól teljesítenek, akkor is ők lettek az elsők, de minden más nemzetet sikerült magunk mögé utasítani…

A kínaiak nem voltak csalódottak? Mégiscsak ők találták fel a tüzijátékot, ráadásul Makaó hazai pálya...

A kínai csapat ott hibázott, hogy a megszokott stílusát hozta, ami ebben a modern, számítógépvezérelt világban, ahol ezredmásodperc-pontossággal lehet a látványelemeket igazgatni, már kissé elmaradottnak számított.

Ráadásul a kínai termékekben hántolatlan rizsszemekre viszik fel a fekete lőport, emiatt nagyon füstölnek. Ha sokat lőnek fel belőlük, akkora füst keletkezik, hogy alig lehet látni magát a tüzijátékot, ezt sem díjazta a zsűri. Mi teljesen más technológiájú lőport használunk, aminek sokkal kisebb a füstje.