Amerikai politológus: Az ezermilliárd dolláros mentőcsomagokkal a jövőnket éljük fel
InterjúMiközben dollár ezermilliárdok elköltéséről beszélünk, sokakban nem tudatosul, hogy ezzel megágyazunk a dollár értékvesztésének és az eladósodásnak - mondta az American Greatness lap alapítója, a New York Times publicistája a Növekedés.hunak adott interjújában. Chris Buskirk szerint az új adminisztráció gazdaságpolitikája a 90-es éveket idézi, és nem ad választ a szerkezeti problémákra.
Melyek a főbb gazdasági kérdések, amelyek most a leginkább a fókuszban vannak az USA-ban Ön szerint?
Úgy gondoljuk, az amerikai kereskedelmi és gazdasági tevékenység hasznát az amerikai népnek kell élvezni. Vegyük például a kereskedelempolitikát: fontos kérdés, miként lehetne önfenntartó kereskedelempolitikát kialakítani.
A járvány idején, tavaly március-áprilisban kiderült például, hogy Amerika nem tud a járvány kezeléséhez, illetve a szükségletekhez megfelelő mennyiségű antibiotikumot előállítani. De ugyanez volt a helyzet az olyan védőeszközökkel, mint a maszkok, védőruhák.
Mindez nemcsak ellátási, hanem egyben nemzetbiztonsági problémát is jelent. Az utóbbi harminc év gazdaságpolitikájának fontos eleme volt, hogy profitmegfontolásokból a gyártást külföldre helyezte. Bár érthető a motiváció, de tény, hogy ez a gazdaságpolitika pusztító hatással van az országra.
Holisztikus szemléletben kell a gazdaságra tekinteni, támogatni kell a tudományt, az innovációt, de figyelni kell arra is, hogy mindennek a haszna egyenletesen oszoljon el az országban, ne csak kevesek lássák ennek a gazdaságpolitikának az eredményét.
Az IMF legújabb felmérése szerint a pandémiát követően az Egyesült Államok és Kína lesz képes gyors növekedésre idén és jövőre. Milyennek tartja az amerikai gazdaság jelenlegi állapotát?
Ahogy a gazdasági növekedést jelenleg mérjük, az nem mutatja a lényeget. Tavaly az első és második negyedévben a gazdaság a csökkent a járvány miatt, ezt követően jön a visszapattanás. Ez ugyan jól fest, de lehet, hogy csak a korábbi szintre érünk vissza.
A mutatók jó része hamis képet fest. A Fed például rengeteg pénzt nyomtat, ez is hozzájárul, hogy sok olyan tényező is megjelenik a GDP-ben, amely nem jelent valódi fejlődést, mert például társadalmi tekintetben haszontalan dolgokra költötték az összeg egy részét.
Ugyanakkor a GDP nem tudja megmutatni, azokat a tényezőket, amelyektől jobb lesz az életminőség. Inkább a termelékenység emelését és az innovációt kellene figyelni a puszta GDP növekedés helyett.
Jelenleg az a helyzet, hogy bizonyos innovációkban az Egyesült Államok ugyan elöl jár, de például a vegyipar és az elektronika területén már elveszítette vezető szerepét. Általános hiba, hogy amikor kizárólag a GDP növekedésről beszélünk, abban látjuk az előrelépést, akkor nem a lényeges dolgokra koncentrálunk. A valódi cél az lenne, ha az emberek egészségesebben, boldogabban élnének.
Mit remélnek az 1900 milliárd dolláros Biden-csomagtól? Megoldja ezeket a problémákat, vagy még jobban eladósodik Amerika?
Ha elfogadják a csomagot, akkor azt nem adókból finanszírozzák majd, hanem újabb hitelekből, azaz újabb eladósodást jelent az ország számára. A megemelkedő kiadások fedezete várhatóan újabb államkötvények kibocsátása lesz, amelyeket akár Kína is megvásárolhat.
Rövid távon persze pozitív lehet a csomag hatása, mert pénzhez jutnak az emberek, ami segít rajtuk. De nem oldja meg az alapvető problémát, az ország eladósodottságát, sőt, még fokozza is azt.
Mi most például dollár ezermilliárdok elköltéséről beszélünk, de sokakban nem tudatosul, hogy ezzel egyenesen megágyazunk a dollár értékvesztésének.
Az adósság növekedése pedig aláássa a gazdaságot. Úgy tűnik, Joe Biden gazdasági programja a korábbi, a 90-es évek gazdaságpolitikáját eleveníti fel, miközben a problémák 2021-es évek problémái.
Nemrég tartott előadást a Mathias Corvinus Collegium -
2016 nyarán indítottuk a honlapot, valamivel azelőtt, hogy Donald Trumpot megválasztották az Egyesült Államok elnökének. A munkálatok már 2015-2016 fordulóján megindultak, de végülis nyáron indultunk el. Korábban az üzleti életben dolgoztam, és feltűnt, hogy az amerikai középosztály alig-alig talál magának médiát, a nevesebb orgánumok a liberális-baloldal számára íródnak.
Akkoriban a közbeszéd középpontjában a migráció állt, de az emberek sokat foglalkoztak azzal is, hogy a termelés egyre inkább külföldre került, Ázsiába, mindenekelőtt Kínába, de sok egyéb helyre is, és úgy tűnt, már soha nem települ vissza az országba.
Ezzel együtt a középosztály jövedelme már évtizedek óta stagnál, egyes államokban pedig csökkent is.
Aztán 2015-ben jött Trump, aki azzal kampányolt, hogy vissza kell szerezni az amerikai ipart, a munkahelyeket, a szénbányákat.
Mi azt valljuk, hogy nem lehet erős az az ország, amelynek nincs önmagát fenntartó erős középosztálya, beeleértve ebbe a fizikai dolgozókat is. Főként ezeket a témákat boncolgatjuk.
