Az Év Tanára a legszegényebb régióban élő fiatalokkal is csodát tett

Interjú2021. nov. 3.Szabó Anna

Az Év Tanára díjjal ismerték el Titi Katalin közoktatási szakértő, a budapesti Pitypang Utcai Általános Iskola igazgatójának munkáját. Ő dolgozta ki az „Út az érettségihez” nevű oktatási programot, melyet kifejezetten a hátrányos helyzetű gyerekek oktatási igényeinek figyelembevételével alakított ki. A programban résztvevő, a halmozottan hátrányos helyzetű tiszabői régióból érkező diákjai valamennyien sikeres érettségi vizsgát tettek. Az Év Óvodapedagógusa Háger Erzsébet, a legjobb külhoni tanár Fülöp József lett idén.

Egy méltán híres faluban kezdett el tanítani. Hány éves szakmai tapasztalat áll Ön mögött?

Pedagógusi pályájámat 1992-ben kezdtem, bár már az érettségi után is tanítottam képesítés nélküli tanítóként szülőfalumban, Vizsolyban. Sokszor vissza is éltem diákjaim előtt szülőfalum nevezetességével, a Bibliával, és mondogattam viccesen a gyerekeknek, hogy: „Egyből a Biblia után én következem, mint a szülőfalum híressége, és ha majd Vizsolyban járnak, tekintsék meg a szobromat.” Ezen mindig jót derültünk a diákjaimmal, de eljött ez a pillanat, amikor tényleg így érzem magam, csak azt sajnálom, hogy ezt édesanyám már nem érhette meg.

A Budenz József Általános Iskola és Gimnáziumban 1993-tól 2021 tavaszáig dolgoztam,majd idén szeptembertől az a megtiszteltetés ért, hogy a Pitypang Utcai Általános Iskola intézményvezetője lehetek.

Ön hozta létre és dolgozta ki az „Út az érettségihez” nevű oktatási programot, melyet kifejezetten a hátrányos helyzetű gyerekek oktatási igényeinek figyelembevételével alakított ki. A 7. éve folyó oktatási program eredményeként a halmozottan hátrányos helyzetű tiszabői régiónak (Tiszabő, Magyarország legfiatalabb átlagéletkorú települése ill. öt környező falu) a programban résztvevő diákjai valamennyien sikeres érettségi vizsgát tettek. Milyen eszközökkel lehetett motiválni a tanulóit?

Érdekes fordulata a sorsnak, hogy Budapest II. kerületi iskoláin kívül kipróbálhattam magam Tiszabő és környékén élő diákok nevelési, oktatási körülményei között is. „A két véglet”- szoktam mondogatni – és tényleg!

Az Út az érettségihez program a Magyar Nemzeti Bank és a Pénziránytű Alapítvány által támogatott, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat keretein belül folyik. Nehéz körülmények között élő diákok számára teremt esélyt a szakmaszerzésre, illetve az egyetemi továbbtanuláshoz, valamint segít a pénzügyi kultúra, a pénzügyi ismeretek és készségek olyan szintre emelésében, amely tudás birtokában felnőtt korukban képesek lesznek tudatos és körültekintő döntéseket hozni.

Arra neveljük őket, hogy előre tervezzenek, képesek legyenek megfontoltan, a lehetőségeket mérlegelve meghozni döntéseiket.

Többen közülük nemcsak sikeresen leérettségiztek, hanem már az egyetemi tanulmányaikat is megkezdték az elmúlt évek alatt. Programunk 7 ével ezelőtti kezdete óta közel 300 diák tanult nálunk, közülük valamennyien sikeres érettségi vizsgát és/vagy szakvizsgát tettek.

Az említett tanulókon kívül a Tiszaroffon szervezett nyári táborokban is nagyon sok helyi, illetve kárpátaljai fiatal részesült pénzügyismereti oktatásban a program keretében.

Min múlik leginkább a hátrányos helyzetű roma diákok felzárkóztatása?

Félelmek, feszélyezettség és aggodalom jellemzi még azokat a roma fiatalokat is, akik eljutnak az érettségiig, sőt, még azokat is, akik felvételt nyernek valamelyik egyetemre.

Így nagy szükség van a diákok felzárkóztatására, mentális megerősítésére, érettségi- és továbbtanulási lehetőségeik kiterjesztésére. Fontos, hogy megkapaszkodjanak a munkaerőpiacon, magabiztosabban viselkedjenek a munka világában, amikor esetleg különböző szakmai pozíciókba kerülnek majd.

A program keretein belül meghívott példaképek, kulturális kirándulások, táborok mind-mind segítik a kitűzött célok megvalósulását.

Fő feladatunk olyan alapokat és olyan önbizalmat adni ezeknek a fiataloknak, hogy nyitottak legyenek, elmozduljanak a megszokott életükből, érezzék, hogy a világ őket is várja, a lehetőségek nem behatároltak, de ezért nekik is tenniük, akarniuk kell.

„Én a tudásom alapján kerültem oda, nem azért, mert cigány vagyok, és nekem lehetőséget kell adni. Azért kerültem oda, mert az elvárásoknak megfeleltem.” – szeretnénk, ha egyre többen mondanák ezt az Út az érettségihez programban résztvevő diákok.

Programunk tovább folytatódik: az érettségit tett diákok helyére új, a középiskolát most kezdő tanulók kerülnek, így újabb hátrányos helyzetű fiatalok számára nyílik lehetőség, hogy a programhoz csatlakozva kibontakoztassák képességeiket.

Egyik legfontosabb vállalása a hétköznapi pénzügyek tanítása, a pénzügyi tudatosság bevitele az oktatásba.

A Pénziránytű Alapítvány által támogatott, évek óta sikeresen működő pénzügyismereti tábor a pénzügyi tudatosságot fejlesztő, játékos tanulásra és tevékenykedtetésre épülő, de mégis a nyár pihenését magával hozó diáktábor szintén sikeres a diákok körében. Célunk az, hogy olyan pénzügyismereti képzést nyújtsunk, mely nyitottá tesz a társadalom tagjainak problémáira is.

A diákok a saját pénzügyi lehetőségeiken túl mások élethelyzeteit is átéljék, toleránsabbak és elővigyázatosabbak legyenek embertársaikkal.

Jobban megbecsüljék a saját helyzetüket, illetve igyekeznek úgy élni, hogy közben másoknak se okozzanak nehézséget, a hátránnyal élőknek pedig nyújtsanak segítő kezet. A diákok minden évben megcsillogtathatják kreativitásukat, a világ társadalmi problémái iránti nyitottságukat. A kitalált tárgyak többsége a való életben is megállnák a helyüket.

A kitalált termékek prototípusa mellé mindig reklámot is kellett forgatniuk a termék népszerűsítése, megismertetése érdekében. Az elmúlt évek digitális oktatása hihetetlen mértékben meglátszik a reklámok minőségén és technikai bravúrjain.

Fülöp József a külhoni Év Tanára, Háger Erzsébet az Év Óvodapedagógusa, és Titi Katalin az Év Tanára elismerést Szilágyi Pétertől (j), a Miniszterelnökség miniszteri biztosától vették át.

Mi a véleménye az élményalapú oktatás hatékonyságáról?

Egész életemben az élményalapú oktatásra törekedtem. A tanulásra építő módszerek a közvetlen tapasztalat a hatékony tanító erejét aknázzák ki, és a szubjektív megélés feldolgozásával teszik az élményeket, a tanulást maradandóvá. Az említett dolgok megcáfolhatatlan tényként szerepelnek az én értékrendemben is, de hiszem és vallom, hogy a lényeg a szeretet és a humor.  

Ha a gyermek érzi, hogy minden körülmények között számíthat a tanítójára, aki ráadásul bizonyos helyzeteket tud humorral kezelni, sőt, a jó hangulat át meg átszövi az óráját, másra nincs is szükség.

Ha a tanórák emlékéhez pozitív érzések kapcsolódnak, akkor a tanulási folyamat új ismeretei össze tudnak kapcsolódni egy megfelelő élménnyel, és ez nagyban segíti a tudás elmélyülését és későbbi felidézését. Hogyan kényszeríted a gyerekeket, hogy ilyen nagy létszámban vegyenek részt a versenyeken? – kérdezték tőlem mindig pedagógus társaim. Én pedig rendszeresen rácsodálkoztam a kérdésre: kényszerítem? Dehogy! Ők maguk szeretnék kipróbálni határaikat, képességeiket. Én csak annyit mondtam nekik, hogy semmi nem függ az eredménytől, legfeljebb mindenki látja majd, hogy milyen irányban kell továbbhaladnia, mi az, ami érdekli, a többi nem számít.

Miközben sokszor valódi kihívás a diákok figyelmét lekötni, az Ön óráin nem látni unatkozó diákot. Mi a titka ennek?

Fő irányvonalam az elmúlt években már kipróbált, évekkel ezelőtt általam kezdeményezett és kidolgozott művészeti program lett. Úgy gondolom, hogy nem csupán pedagógiai szempontból, de az élet minden egyéb más területén egyaránt fontos, hogy a gyerekek élvezettel olvassák a jó regényt, szavalják a verset, gyönyörködjenek a szobrokban, rajzokban, festményekben, zenében, élvezzék a színdarabokat, filmeket.

Azon a tényen kívül, hogy művészeti élmény nélkül az ember élete, személyisége lényegesen szegényebb lenne, illetve, hogy számtalan készséget fejleszthetünk a különböző művészetek oktatásával, pedagógiai és pszichológiai szempontból is gyógyító ereje van valaki más bőrébe bújni,

ezáltan saját gondjainkat félretenni legalább drámaórákon. és színjátszás közben. A XXI. században ezt különösen elengedhetetlenül fontosnak tartom.

Az, hogy jó úton jártam, talán az bizonyítja a legjobban, hogy nagyon jó kapcsolatot ápolok a mai napig számtalan diákommal és szülővel egyaránt.

Milyen célkitűzésekkel vágott neki a Pitypang Utcai Általános Iskola vezetésének?

Mind intézményvezetői, mind pedagógiai szempontból a továbbiakban fontos célkitűzésem a modern pedagógiai utak további keresése, amelyek segítenek a tanároknak a mai fiatal generációt eljuttatni az egyre gyorsabb és igényesebb társadalmi elvárások különböző szintjeire. Nagyobb, szélesebb körű látásmóddal rendelkezni, jobban megismerni a kompetenciák fogalmát a mai oktatásban, továbbá alkalmazkodni a folyton változó igényekhez, és ebben is köszönöm dr. Gór Csaba segítségét.

Vezetési stílusom alapja a motiváció, őszinteség, empátia, következetesség és demokrácia. A problémák megoldásában legfontosabbnak a pozitív hozzáállást, a humort, a jó értelemben vett rugalmasságot és a megértő egymásra figyelést tartom.

Fontos számomra, hogy lehetőséget biztosítsak arra, hogy a munkatársaim kibontakoztathassák aktivitásukat, fejlődhessenek, továbbléphessenek. Célom, hogy egy mindenki által sikeresnek és eredményesnek tartott intézményt irányíthassak.

Vezetőként is igyekszem H. Firestone bölcs véleményéhez tartani magam: „Akkor hozod ki a legjobbat másokból, ha magadból is a legjobbat adod.”