MNB: A kkkv-k termelékenységén javítani kell

Az MNB Versenyképességi jelentését Baksay Gergely ügyvezető igazgató és Szalai Ákos a jegybank főosztályvezetője mutatták be.

Baksay Gergely rávilágított, Magyarországon az elmúlt évtizedben sikeresen kialakultak a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági feltételek, melyek 2020-ban a koronavírus válság idején is stabil alapot jelentettek.

Hozzátette, az elért eredmények ellenére, több területen továbbra is jelentős előrelépési tartalékok azonosíthatók. Így a fenntartható gazdasági felzárkózás jegyében folytatni kell a versenyképességi fordulat végrehajtását.

Az MNB versenyképességi indexe alapján Magyarország versenyképessége a 18. az Európai Unióban. A jelentés 159 mutatót vizsgál, melyek 95 százaléka objektív.

MNB versenykésességi indexének 2020. és 2021. évi összesítése

Forrás: MNB

Az egy főre jutó GDP terén Magyarország nem éri el a visegrádi országok és az EU átlagát – mutatott rá Baksay Gergely. A fenntarthatósági index, a versenyképességi index esetében meghaladtuk a többi visegrádi ország eredményét, azonban az uniós átlagot nem sikerült még elérni.

A Tokiói olimpián szerzett érmek tekintetében viszont messze meghaladtuk az uniós és régiós átlagot.

Magyarország, a visegrádi országok és az EU helyezései az egyes rangsorokban

Forrás: MNB

Versenyképességi területek, hitelezés

Az EU-ban Magyarországon növekedett a leggyorsabban a hitelállomány. Ez segített áthidalni a vállalatoknak a kereslethiányos helyzetet és megtartania munkaerőt.

A hitel/GDP arány ugyanakkor még mindig alacsony uniós összevetésben, a GDP 35 százaléka körül alakul. Bőven van még tere a hitelezés egészséges szerkezetű felfutásának.

A magánszektor hitelállományának alakulása

Forrás: MNB

Bankrendszer

Az unióban a magyar bankrendszer esetében a legmagasabbak a működési költségek. Ez korlátot képez a jövedelmezőség és a banki termékek árazása terén.

Működési költségek a bankok eszközeinek arányában (2020)

Forrás: MNB

A bankrendszer digitalizációja ellenben továbbra is érdemi hatékonysági tartalékokat rejt. Az internetbankot használók aránya ugyan 60 százalék közelébe nőtt az elmúlt években, de ez továbbra is alacsony uniós szinten.

Vállalati kötvénypiac

A bankok legfőbb finanszírozási forrása az a bankoktól felvett hitel. Alternatív finanszírozási megoldást a vállalati kötvénypiac jelent.

Az MNB Növekedési Kötvényprogramja érdemben hozzájárult a vállalati kötvénypiac növekedéséhez. A visegrádi országok közül hazánkban nőtt a leggyorsabban a vállalati kötvénypiac GDP arányos állománya, igaz, alacsonyabb bázisról.

Vállalati kötvénypiac GDP arányos állománya

Forrás: MNB

Lakossági állampapírok

A növekvő lakossági államadósság-finanszírozás csökkentette hazánk külső sérülékenységét.

Ma már a háztartási szektor több állampapírt tart, mint a külföld. Ez óriási fordulat – mutatott rá az MNB ügyvezető igazgatója.

Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a járvány alatt is megőrizte stabilitását az állampapírpiac.

A háztartások és a külföld finanszírozása az államadósságon belül

Forrás: MNB

KKV-k munkatermelékenyége

A kis- és közepes vállalkozások termelékenysége az egyik legfontosabb kérdés. A kkv-k e területen dinamikus javulást mutattak fel. 2016 óta kkv-k munkatermelékenysége gyorsabb ütemben javult, mint a nagyvállalatoké.

Uniós összehasonlításban viszont még mindig alacsony a hazai kkv-k munkatermelékenysége, mely az unió átlagának 80 százalékát teszi csak ki.

A KKV-k munkatermelékenysége az EU átlagának árnyékában (2018)

Forrás: MNB

A bankrendszerhez hasonlóan a kkv szegmensben is komoly hatékonyságjavulást lehet elérni a digitalizáció terén.

Haladó digitális üzleti megoldásokat használó kkv-k aránya (2019)

Forrás: MNB

A hatékonyságjavuláshoz szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll. A szélessávú internet sebességét és elterjedését tekintve hazánk az EU élmezőnyébe tartozik.