Az internetes zaklatások lenyomozhatók: szakértő mutatja meg, hogyan

Valóban igaz, hogy az internetes zaklatás lenyomozható?

Igen. Mivel a tevékenység interneten történik, és IP-címekkel azonosítjuk a számítógépeket. Ezt különböző böngészőkkel meg lehet kerülni, de alapesetben az internetszolgáltató az egy évig köteles megőrizni azt, hogy ki kapcsolódott föl abban az adott pillanatban és hová.

Gyakran kéri önt fel a rendőrség szakértőnek ilyen ügyekhez?

Igen, aránylag gyakran. A rendőrség pedofilügyekben kéri általában a segítségemet. Az ellen a kaposvári férfi ellen, aki a barátnőjét egy gödörben tartotta, állatmenhelyeket zaklatott, állatokat ölt, és kódolt géppel dolgozott, még tart a nyomozás. Egy másik ügyben az egyik felnőtt zaklatni kezdte a másikat. Az állítólagos sértett azonban olyan képernyőfotóval próbálta igazolni a zaklatást, amiről meg tudtam állapítani, hogy képszerkesztő programmal létrehozott kitaláció.

Melyik ügye kapott nagy nyilvánosságot?

Magánszakértőként vettem részt egy zaklatási ügyben. Azt hisszük, csak gyerekek gúnyolódnak egymáson vagy próbálnak ártani egymásnak, de a felnőttek legalább ennyien vannak. Ebben az adott ügyben két állatmenhely szólalkozott össze, majd az egyik részéről egy zaklató Z. Ágnes állatvédőt kezdte inzultálni. Ágnes fényképeit ellopták, halott édesapjának képét sátánista jelképeknél használták fel, Ágnes, illetve nevelt lánya telefonszámát prostituáltak kiközvetítésével foglalkozó oldalaknak küldték el. Telefonja folyamatosan csörgött, közben a közösségi oldalait és a PayPal fiókját is megpróbálták feltörni, csetbeszélgetéseket hamisítottak, gyászjelentéseket hamisítottak az ismerőseiről. Hónapokon át tartott a nyomozás.

Vannak olyan mindennapos tevékenységeink, amelyeknél azt gondoljuk, hogy biztonságban vagyunk, miközben bármikor támadásnak lehetünk kitéve? 

A legtöbb ember azt gondolja, hogy a tevékenysége lenyomozhatatlan. Ám tudni kell, hogy ez nem igaz.

Bármi, ami informatikával kapcsolatos, beleértve a készpénzfelvételt bankkártyáról, az online vásárlást, a patikai rendelést, a házhoz szállítást, mind adatokat rögzít és tárol. Ez alapján kiderülhet, milyen az egészségi állapotom (gondoljunk csak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térre), miket szoktam vásárolni, mikor hol tartózkodtam. A kedvezményeket ígérő pontgyűjtő kártyákat azért hozták létre, hogy a vásárlási szokásainkat monitorozzák, így célzottabban tudnak statisztikákat készíteni, személyre szabott reklámokat küldeni.

Azt mondja, semmi sincs ingyen?

Amikor valamilyen internetes szolgáltatást ingyen veszek igénybe, akkor én vagyok a termék. Az adataimmal fizetek. A Facebook abból él, hogy hárommilliárd embernek tudja az adatait, ismeri a kapcsolatrendszerét, olyan arcfelismerő szoftvert alkalmaz, amellyel bármilyen csoportképen megtalálnak, akkor is, ha nincs kiírva a nevem. Ilyen rendszere egyébként a rendőrségnek is van.

Ne gondoljuk azt, hogy ha megyünk az utcán, akkor nem lát senki. Tele van az ország biztonsági kamerával, állami és céges szinten egyaránt, illetve minimum a rendszámokat rögzítő rendszerekkel. Az arcfelismerést pedig a maszk használata sem akadályozza meg.

Mi a helyzet a mobiltelefonokkal?

Ha nem is használjuk, csak a zsebünkben pihen a készülék, akkor is meg tudja mondani a mobilszolgáltató, hogy nagyjából négy kilométeres körzetben hol vagyok. Ugyanis egy telefon csak akkor képes hívást, üzenetet fogadni, ha a szolgáltató tudja, hogy melyik bázisállomáshoz van kapcsolódva. Ők ezt nemcsak akkor rögzítik, amikor konkrétan telefonálok. A beépített kameráról és mikrofonról nem is beszélve. De ugyanígy az áramszolgáltató is képes megmondani, épp otthon vagyok-e, hiszen akkor megugrik a fogyasztásom. Ha bekapcsolom a mobilomon a helymeghatározást, pontosan vissza lehet követni, mikor hol jártam és milyen járművel.

Amikor egy ismerősömmel mindketten beültünk egy kávéházba beszélgetni, a Facebook azonnal ajánlotta őt az ismerősömnek: bemérte, hogy mindketten ugyanazon a helyen vagyunk. Ha valaki megszerzi az emailcímemet és ellopja a telefonomat, máris átutalásokat intézhet az internetes bankfiókomon keresztül. Több olyan esetről tudok, ahol házvásárlás előtt állókat loptak meg így súlyos tízmillió forintokkal. Tehát csak akkor vagyok biztonságban, ha elásom magam egy bunkerben és valaki lebetonoz. Ez a kényelem ára.

Mi az, amire mindenképpen figyeljünk oda, ha nem akarunk áldozattá válni?

A legeslegfontosabb az, hogy ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az nem igaz. Ha nagyságrendekkel olcsóbban kínálnak szolgáltatást, lakást, autót, akkor valami mindig van a háttérben. Az internetes vásárlásoknál például érdemes vigyázni az alacsony árakkal dolgozó kamu webáruházakkal.

Az internetes zaklatások esetén – legyen szó gyerekről vagy felnőttről – az a legjobb taktika, ha nem reagálunk a provokációra. A gyerekeket készítsük fel arra, hogy esetleg megtámadja őket valaki. Ilyen esetekben mindig a gyerek feltételezett életkorának megfelelő, másik nemű fiatal fényképét használja az elkövető, majd fényképeket, adatokat kér, végül ezekkel zsarolja az áldozatot. Az elkövető abból töltekezik, hogy visszajelzést kap, feszültséget generál. Ha ezt nem kapja meg, akkor ránk fog unni.

Minden belépésünknél használjunk kétlépcsős rendszert. Azaz nem elég, ha csak az emailcímünket ismeri a rendszer, mert ha azt valaki ellopja, könnyen megszerzi a jelszavunkat is, ami abba a fiókba érkezik. A mobiltelefonunkat pedig védjük megfelelő jelszóval, vagy ami még hatásosabb, használjuk az ujjlenyomat-leolvasót, arcfelismerőt. A számítógépet, laptopot hasonló komolysággal védjük, ugyanis valaki arra használhatja, hogy illegális tevékenységet bonyolítson a mi IP-címünkről, elkerülve a lebukást. Használjunk tűzfalat, vírusirtót és mindig nézzük meg, milyen, esetleg távoli elérést biztosító szoftvert telepítünk. Oda kell figyelni, folyamatosan.”

Ha pedig mégis bajba keveredtünk, igazságügyi szakértőt mindig segítségül hívhatunk. Szakértőként változó áron dolgoznak, de ha húszezer forintos óradíjjal számolunk, nagyon nem lövünk mellé.