Az olajembargó irreális, válságot és ellátási gondokat hozna Európában 

Az Európai Bizottság új szankciókat léptetne érvénybe az orosz olajimportra. Az orosz energiahordozóktól függésben az első három ország között vagyunk: 2023-ig reális-e, hogy nem importálunk orosz energiát?

A Bizottság friss bejelentése az olajszállításokra vonatkozik: a javaslat hat hónap alatt megszüntetné az orosz nyersolajszállításokat, év végéig pedig a finomított termékek behozatalát. A rendelkezésre álló információk alapján Magyarország és Szlovákia 2023 év végéig kaphatna türelmi időt a szállítások teljes leállítására.

A bizottsági javaslat mind európai, mind hazai szinten irreális.

Az elemzőházak egybehangzó véleménye szerint az olajembargó jelentősen megemelné a nyersolaj világpiaci árát, ami gazdasági válságba sodorná az Uniót, emellett regionális szinten ellátási nehézségeket is okozna. Magyarországon a helyzet még súlyosabb lenne, mert a hazai finomító kapacitások orosz nyersolaj feldolgozására vannak beállítva és ennek módosítása legalább két évet venne igénybe.

A Mathias Corvinus Collegium Zöld Tusa rendezvényén a napokban úgy fogalmazott, hogy nincs olyan forgatókönyv, hogy ne kelljen ellátási problémákkal szembesülnünk. Melyek most a legfőbb kockázatok ezen a téren? Például reális lehet, hogy a bolgárok megcsapolhatják az országon keresztülfutó gázvezetéket?

Az állításom az azonnali gázembargóra vonatkozott, ami azóta – úgy tűnik, hogy – szerencsére lekerült az asztalról. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa, Kadri Simson a héten azt mondta, hogy még májusban összeállítják a gázszállítások korlátozására vonatkozó tervezetet.

Az előzetes információk alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság arra fog javaslatot tenni, hogy az EU a jelenlegi beszerzések kétharmadával csökkentse orosz gázimportját év végéig.

Európa kitettsége és a földgáz nehéz helyettesíthetősége miatt azonban ez a korlátozás is irreálisnak tekinthető és a bevezetése nem csak áremelkedést, de nagy eséllyel ellátási problémákat is okozna. Általánosságban az mondható, hogy az energiaszállításokat érintő szankciók borítékolhatóan gazdasági problémákhoz vezetnének, az pedig, hogy hogyan érintik az ellátásbiztonságot, az intézkedések súlyától és ütemezésétől függ.

A bolgárok illegális vételezése – észszerű keretek között – nem tűnik reálisnak, mert ha azt Bulgária megtenné, Oroszország azonnal leállítaná a teljes szállítást, így Bulgária nem jutna kellő mennyiségű gázhoz, viszont elesne a tranzitbevételektől.

Valószínűbb, hogy Bulgária közép-európai gázkereskedőktől fog – szintén orosz eredetű – gázt vásárolni.

Mint említette: válsághelyzet van, most az a kérdés, fel lesznek-e töltve a tározók ősszel. Hogyan látja a helyzetet most?

A betárolási időszak csak áprilisban indult, így korai megmondani, hogy a fűtési szezon elejére megfelelő mennyiségű tartalékot tudnak-e felhalmozni az üzemeltetők.

A szállítások egyelőre – Lengyelország és Bulgária kivételével – zavartalanok, azonban az árak rendkívül magasak, így előfordulhat, hogy a tárolók üzemeltetői kivárnak a vásárlásokkal. Tavaly részben ez a magatartás okozta az ősszel kirobbanó energiaválságot.

Jelenleg úgy tűnik, hogy ha nem lesznek gázszállításokat érintő szankciók, akkor a tárolókat fel lehet majd tölteni kellő mértékben (igaz magas áron), ha azonban az EU szankciókat vezet be, erre nem lesz lehetőség.

A megújuló energiaforrásokhoz a ritkaföldfémek behozatalát sokszorosára kellene növelni, ami óriási korlát. Honnan lehetne beszerezni ezeket a ritkaföldfémeket, egyáltalán, reális lehet ekkora növekmény?

Az exportáló országok súlya nyersanyagonként eltérő, de Kína, Oroszország és Afrika a legtöbb alapanyag esetében meghatározó.

A fő nehézséget az okozza, hogy a szükséges ritkaföldfémekből és számos más egyéb – a zöld technológiákhoz szükséges – nyersanyagból az előrejelzések globális kínálathiányt vetítenek előre.

Ez azt jelenti, hogy a következő években fokozódni fog a vásárlók közötti verseny, amit már az elmúlt időszakban tapasztalt áremelkedés is előrevetít.

Azt, hogy az európai vállalatok a jövőben pontosan mely országokból mennyi nyersanyagot fognak tudni vásárolni, nem lehet pontosan megmondani, de azt igen, hogy egyre nehezebben lesznek képesek beszerezni a szükséges nyersanyagmennyiséget.