Ázsiai gazdasági csodák és csapdák

Interjú2018. ápr 7.Növekedés.hu

Kína akár el is kerülheti a közepes jövedelmű országok csapdáját, és várhatóan hét-nyolc éven belül átkerül a magas jövedelműek csoportjába. Ám ez az eltolódás alapjaiban változtathatja meg a gazdasági világot – mondta lapunknak Szunomár Ágnes, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének munkatársa a Világgazdasági Tudományos Tanács ülésén. A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) a Világgazdasági Tudományos Tanács (VTT) második ülésén a kínai növekedési kilátásokat elemezték a szakemberek. A tanácskozást Török Ádám, az MTA főtitkára, a VTT elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében többek között elmondta, hogy a világgazdaság növekedési epicentruma a nyolcvanas évek közepén valahol az Azori-szigetek környékén volt, Nyugat-Európa és Észak-Amerika között. Most Irán környékén lehet – Ázsia és a Nyugat között. Húsz év múlva pedig biztosan Ázsiában lesz, Kína, Japán és Dél-Korea környékén. Erről a keletre tolódó epicentrumról, a kelet-ázsiai gazdasági modellek kilátásairól tartott előadást Szunomár Ágnes, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa, a Fejlődés-gazdaságtani Kutatócsoport vezetője. Mint a növekedés.hu-nak kifejtette,

Kína – eddigi eredményei és a már megkezdett strukturális átalakulás révén – valószínűleg képes lesz elkerülni a közepes jövedelmű országok csapdáját, és várhatóan hét-nyolc éven belül átkerül a magas jövedelmű országok csoportjába. További kérdés azonban, hogy vajon képes lesz-e elkerülni azt a „csapda utáni csapdahelyzetet”, melybe Japán és Dél-Korea már magas jövedelmű országként került.
Szerinte az a stagnálás, a negatív növekedés és a defláció, mely Japánt negyedszázada sújtja, s amely Koreát is egyre inkább fenyegeti, ugyanis valójában nem sokban különbözik a közepes jövedelmű országok alapproblémáitól. Így a növekedés e fejlett kelet-ázsiai országokban is kifulladt, a fejlődés megrekedt, s a probléma orvoslására hozott gazdaságpolitikai és intézményi reformok vagy hatástalannak bizonyultak, vagy csupán időlegesen és minimálisan adtak lendületet a gazdaságnak. Az egyik legfőbb különbség talán az, hogy míg a közepes jövedelmi csapda elkerülésére pár pozitív példa és ezáltal néhány potenciális „recept” is kínálkozik, addig a „magas jövedelmű országok csapdahelyzete” sok szempontból feltáratlan terület, így nehéz megbecsülni, mely szektorok, milyen jellegű gazdaságpolitikai döntések játszhatnak fontos szerepet az elkerülésében vagy a belőle való kikerülésben. A magas jövedelmi csapdahelyzet kutatásaink alapján leginkább a lassuló növekedéssel, elöregedő társadalommal, növekvő egyenlőtlenségekkel és az innovációs potenciál visszaesésével jellemezhető, s a legtöbb esetben polarizált társadalmat, politikai feszültségeket eredményez, melyek feloldása komoly kihívás elé állítja az érintett kormányzatokat.
A magas megtakarítási és beruházási ráta, a külső eladósodottság hiánya, az exportorientált fejlődési modell, a gyors tőkefelhalmozás s az így szerzett vagyon nyersanyagokra és energiahordozókra való fordítása, magas színvonalú oktatás vagy épp az elöregedő társadalom és a növekvő eladósodottság mind-mind továbbgondolásra késztet
– sorolta előadásában a szakértő azokat a példákat, amelyek csupán néhányak a Japánt, Dél-Koreát és Kínát egy platformra hozó makrogazdasági hasonlóságok közül. Mint mondta, ennyi hasonlóság után a fentebb sikeres csapdaelkerülőként citált Japán vagy Dél-Korea pozitív példája talán kecsegtetőnek tűnhet Kína számára, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Japán és Dél-Korea is jelentős gazdasági problémákkal küzdött a múltban, és küzd ma is. A három kelet-ázsiai ország – Kína, Japán és Dél-Korea – adott fejlettségi szint eléréséhez kapcsolódó fejlődési útja, gazdasági és társadalmi kihívásai sok szempontból valóban hasonló, ugyanakkor több különbség is megfigyelhető köztük. Valóban ugyanaz a fejlődési út, ugyanolyan típusú „gazdasági csoda” jellemzi a három kelet-ázsiai országot, vagy már a növekedés mozgatórugóiban is mutatkozik különbség? Valóban fennáll-e a közepes jövedelmi csapda lehetősége Kína esetében, vagy képes lesz elkerülni? Ha elkerüli, fennáll-e egy „közepes jövedelmi csapdán túli csapdahelyzet”, amelynek kapcsán ugyancsak idézhető a japán és koreai – de immár negatív – példa Kína számára?

A strukturális átalakulás sajátosságai kapcsán megállapítható, hogy míg Japán és Dél-Korea esetében adott időszakokban a folyamatos gazdasági növekedéshez szükséges termelékenységnövekedést elsősorban az innováció és az új technológiák szolgáltatták, addig a nagy növekedési hullámot, a kínai gazdasági csodát a strukturális átalakulás táplálta.

A termelési tényezők és beruházások újraelosztása, például a munkaerő átirányítása az alacsony termelékenységű szektorokból a magas termelékenységűekbe, de strukturális átalakulás hivatott úrrá lenni a kínai gazdaság mai problémáin is. Az adatok és folyamatok alapján ugyanakkor kijelenthető, hogy Kínában még folyamatban van – és előreláthatóan még jó darabig folyamatban is lesz – e strukturális átalakulás, amely tehát Japán és Dél-Korea esetében már nagyrészt lezárult, mire ezek az országok átléptek a magas jövedelmű tartományba. Szunomár szerint megjegyzendő, hogy a japán és dél-koreai gazdaság a küszöbérték átlépését megelőző három évben gyorsuló ütemben nőtt, míg Kínát lassuló – igaz, az elmúlt években talán stabilizálódó – növekedési ütem jellemzi, amelyben nem mutatkozik különösebb kitörési potenciál. Kényes kérdés a demográfia helyzete is. „Itt arra jutottunk, hogy Kína – bár gazdasági fejlettségét tekintve még sok szempontból nincs velük azonos szinten – demográfiai értelemben a mai Dél-Koreával és Japánnal mozog együtt, bár igaz, számos különbség is mutatkozik. Közös probléma például mindhárom országban az elöregedés, de annak természete eltérő” – fogalmazott Szunomár Ágnes. Hozzátette: Kínában mesterségesen idézték elő ezt az „egy család, egy gyermek” modellel, míg Japánban és Dél-Koreában ez a fejlődés természetes velejárója volt.
A japán, dél-koreai és kínai teljes tényezőtermelékenység (TFP), 1960–2014 (a magas jövedelmi sávba kerülés évét pont jelöli). Forrás: University of Groningen, Penn World Table

Az elöregedés szintje sem azonos: Kínában 2050 után áll csak elő az az állapot, hogy a társadalom negyedét a 65 felettiek adják, míg Japánban már ma is ez a helyzet, és rövidesen Dél-Korea is szembesül e problémával. A munkaerő csökkenése is közös kihívás, Kínában e mögött azonban nem minden esetben a népességcsökkenés áll, hanem a felsőoktatás bővülése és a gazdasági jólét terjedése is szerepet játszik benne. A kínai munkaerő mennyisége tehát távlatilag ugyan folyamatosan csökkenhet, a termelékenysége viszont mindeközben hatalmas ütemben növekszik, tovább táplálva a kínai fejlődés motorját. Az biztos, hogy a kínai gazdaság az elmúlt évek során valóban mélyreható változásokon ment keresztül, céljait és szerkezetét tekintve egyaránt. A kínai növekedés a világbanki várakozások szerint 2018-ban 6,4 százalékra csökken, és az azt követő években is ezen a szinten marad majd. Ezzel Kína fejlődése továbbra is a világátlag kétszerese és a fejlett országok várható növekedési ütemének többszöröse. A világbanki becslés nagyjából egybevág a kínai kormányzat elképzeléseivel is, hiszen az új növekedési normát hosszú távon 6-6,5 százalék körül határozták meg, s ez a szint jó eséllyel valóban tartható is lesz.  Legalábbis egy darabig. Kína ugyanis – bár jelenleg felső közepes jövedelmű ország, mely éppen csak kopogtat a magas jövedelmi szint ajtaján – sok szempontból már ma is osztozik a magas jövedelmi csapda fent sorolt attribútumaiban.

SIKERSZTORIK
Ezeket az órákat hordják a legnagyobb cégek vezetői
A legsikeresebb vezetők számára egy óra a presztízs és az imázs fontos része. Mutatjuk, milyen órákat hord néhány meghatározó nagyvállalat vezetője.
Hírek2019. márc 10.
Így osztja be idejét a világ leggazdagabb embere
Jeff Bezos szerint szükség van nagy ívű, hosszú távú víziókra, azonban időnk, energiánk túlnyomó részét rövid távú, 2-3 évre vonatkozó célkitűzésekre kell összpontosítani.
Siker2019. márc 17.
Ő volt a történelem leggazdagabb embere
A világ aranykészletének a felével rendelkezett. Legendás utazása során annyi aranyat szórt el, hogy azzal az egész régióban évekre tönkretette a nemesfém értékét. Egy hihetetlen történet.
Siker2019. márc 16.
Bill Gates szerint ez a 10 újítás megváltoztatja a közeljövőt
Erős lista a Microsoft egykori alapítójától. Reméljük, hogy nem téved és ezek az újdonságok hamarosan megkönnyítik majd az életünket. Az egészségügyi pontok különösen figyelemreméltók.
Tech2019. márc 15.
100 éve nem volt ekkora vagyonuk az amerikai ultragazdagoknak
Ijesztő: ilyen arányokra utoljára az 1920-as évek végén, még a nagy gazdasági világválság kitörése előtt volt példa.
Pénzügyek2019. feb 26.
Ezek a legkedveltebb nászutas célpontok
A rangsor első helyére a görögországi Santorini került, nem véletlenül, hiszen a lenyűgöző kék-fehér épületeiről híres vulkanikus sziget Görögország egyik legszebb turisztikai célpontja. Mutatjuk a többit is.
Hírek2019. márc 15.