Borulnak az uniós agrártámogatások? – Az EU-s források jövője körül sok a kérdőjel
InterjúA gazdatüntetésekről és a közös agrárpolitikáról is beszéltünk Mezei Dáviddal az MBH Bank agrárkapcsolatokért és agrártámogatásokért felelős vezetőjével.
Sok a bizonytalanság akörül, hogy mi lesz az uniós agrártámogatásokkal 2028 után. Ön, hogy látja: mire lehet számítani?
A közös agrárpolitika részaránya már több évtizede folyamatosan csökken az európai uniós költségvetésben. Ugyan az uniós agrártámogatások nominális értéke lényegében nem változik, az infláció miatt a reálértékük fokozatosan apad.
Hogy mi lesz 2028 után, arról biztosat nem lehet mondani, de vannak arra utaló jelek, hogy négy év múlva paradigmaváltásra fog sor kerülni. Eddig ugyan voltak kisebb-nagyobb szabálymódosítások, de 2003 óta az uniós agrártámogatások rendszere gyökeres változáson nem esett át.
Viszont elképzelhető, hogy 2028-tól egy gyökeresen új rendszer lép életbe. Szerintem elég árulkodó, hogy a 2028-as agrárpolitikával kapcsolatos első hivatalos munkadokumentum egy környezetvédő kutatóintézettől származik.
A kérdéses anyagban sok olyasmi szerepel, ami az ágazatnak rossz hír lehet. Jelenleg van egy Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, amely az agrárpolitika teljes büdzséjéért felel. Az említett dokumentum javaslata szerint viszont a pénzek nagy része kikerülne a felügyeletük alól.
A KAP költségvetésének akár 80-90 százaléka átkerülne a környezetvédelmi területre, és az átcsoportosított forrásokat csak kifejezetten környezetvédelmi célokra lehetne elkölteni.
A lehetséges változásokra miként tud felkészülni az agrárium?
Az egyik, amit az agrárium és az agrárigazgatás tehet, hogy megtanulja miként tudja jobban eladni magát.
Például nekünk és az ágazati szereplőknek is magától értetődik, hogy Európának, az európai fogyasztóknak az a legjobb, ha a saját élelmiszerszükségletét a kontinens maga termeli meg.
Hisz az élelmiszer-biztonság is így garantálható a legkönnyebben.
Ráadásul az Európai Unió által támasztott környezetvédelmi, állatjóléti, klímavédelmi elvárások a legszigorúbbak a világon. Viszont azoknak, akik nem ezzel a területtel foglalkoznak, akik távol kerültek a mezőgazdaságtól, mindez egyáltalán nem evidens.
Szerintem nagyon fontos, hogy unió-szerte hatékony és erős marketingje legyen az ágazatnak. Ne egy tüntetés-sorozatnak kelljen felhívni rá a figyelmet, hogy milyen fontos a mezőgazdaság.
Ami a gazda-tüntetéseket illeti: ki lehet mondani, hogy legalább részben sikeresek voltak? Végül is a Bizottság törölte azt a javaslatát, amely a növényvédőszerek felhasználásának csökkentésére vonatkozott.
A gazda-tüntetések eredményeit még korai lenne értékelni. A Bizottság tett gesztusokat, de pont a növényvédőszereket érintő rendelet politikai értelemben egyébként is egy halott ügy volt.
Hisz azután, hogy az Európai Parlament tavaly novemberben már leszavazta, sejthető volt, hogy a Tanács se támogatná a kezdeményezést. Gyakorlatilag egy megbukott rendeletet vont vissza az Európai Bizottság elnöke.
A gazdatüntetések másik – önmagában nem túl jelentős – eredménye, hogy az Európai Bizottság javaslatára idén sem lesz kötelező 4 százalékos területpihentetés.
A gazdák helyette fehérjenövényekkel, vagy két főnövény közötti, úgynevezett köztes növényekkel is teljesíthetik ezt a kötelezettséget. Az érintett területen ugyanakkor egyáltalán nem lehet majd növényvédőszereket használni.
Most még nehéz megítélni, hogy amit láttunk az egy trendforduló és valóban egy új, a gazdák érdekeit jobban figyelembe vevő irányba mozdul el az EU zöldpolitikája, vagy csak ideiglenes korrekcióról van szó és az európai parlamenti választások után minden megy majd ugyanúgy tovább, mint régen.
