Cseh László a visszavonulásáról szóló pletykákról nyilatkozott
InterjúÚj edzéstervvel, gyógytornával és elszántsággal készül az augusztusi Európa Bajnokságra Cseh László, akit valósággal doppingolnak a feltörekvő, egyre sikeresebb fiatal úszók. „Amíg motivációt érzek és az eredményeim is jók, addig nekem is van még helyem a medencében” – nyilatkozta a világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes úszó a Növekedés.hu-nak.
Jól van? Amikor telefonon beszéltünk, azt mondta, épp gyógytornász kezeli.
A problémáimnak genetikai okai vannak, ideg- és izombántalmakkal küzdök, ám a szakemberek segítségével orvosolható minden, szépen javulok. Viccesen úgy fogalmaznék, hogy „csavarodások” vannak a testemben. A helyzet azért nem súlyos, csak figyelnem a kényes pontokra az edzéseken. Ennek a mostani terápiának is az a célja, hogy a teljesítményem még jobb legyen. Persze a kezelések az úszás mellett plusz időt vesznek igénybe, de a siker érdekében vállalható.
Azt érzem, a tornának és az jó edzésterveknek köszönhetően, fizikailag is és lelkileg is „kezdek alakulni”, nyugodtan kimondhatom: nincs baj, jól érzem magam.
A pletykák ezek szerint hamisak, hogy Gyurta Dániel után ön is visszavonulna.
Úgy nézek ki, mint aki ezt tervezi? Dehogy! Amíg motivációt érzek és az eredményeim is ezt mutatják, addig van még helyem a medencében. Csak úgy, mint időm és energiám is, csupán mindezt jól kell beosztanom.
Hiába a jó forma, ha maga a magyar úszósport a viharos idejét éli. Gyárfás botrányai, Gyurta távozása, Hosszú Katinka közüggyé lett magánéleti válsága nem feltétlen jó reklám a külvilág felé…
Nem lehet teljesen kizárni a bulvárt, a féligazságot tartalmazó információkat, amelyeket aztán felkap a média. Részemről megpróbálok mindig annyit mondani és mutatni, amennyit szeretnék. Remélem ez sikerül is. Nyilvánvalóan, ha minden nap én is kiraknék plusz információt magamról, ráadásul ezt sorozatosan tenném, akkor még kíváncsibbak lennének az emberek. Az eredményeimen kívül nem szeretek felesleges információkat adni azért, hogy a bulvárhírekben szerepeljek. Hogy mennyire volt zavaró Katinka magánéleti válsága, én erre azt mondom, nekünk nem ezzel kell foglalkozni. Ez esetben őt kell megkeresni. Ha az eredményemre, tervemre, versenyzésemre kíváncsi, abban tudok segíteni. Számomra ezek a fontosak. Katinka egyébként profi, mindenben megállja a helyét.
Rendben, lapozzuk! Már csak egy hónap és itt az Európa Bajnokság. Újabb éremeső várható?
Úgy gondolom, jó úton haladok a felkészüléssel. Úgy utazom Nagy Britanniába a versenyre, hogy jóslatokba nem bocsátkozom, nem is szeretek erről előre beszélni. Mindenre megvan az esély, ám csakis ott, abban a pillanatban a medencében dől el minden. Nyilván a felkészülésen, az alapokon sok múlik, abban nem lesz hiány. Azt gondolom, hogy 200 pillangón van helyem a válogatottban. Köztudott, hogy Kenderesi Tamás és Milák Kristóf is a vetélytársam ebben a számban, amely nekem is az erősségem. Így már a döntőbe kerülésért is meg kell küzdenem, hiszen a négy nevezhetőből csak kettő juthat be egy nemzetből. Persze, még szerencse, hogy tavaly a budapesti világbajnokságon 200 pillangón címvédőként ezüstérmet szereztem, így azért van kárpótlásom bőven. Tehát nem foglalkozom most azzal, hogy hányadik aranyat vagy ezüstöt szerezném meg Glasgow-ban.
Térjünk vissza az Eb-n indulókra. Többször nyilatkozta, hogy nem szerencsés, hogy a délelőtti előfutamokban egymással versenyez a négy magyar versenyző, míg a vetélytársak tulajdonképpen „befürdik” magukat a középdöntőbe, vagy bizonyos távokon a fináléba.
Valóban. És azt sem tartom annak, hogy ez a nagy magyar vetélkedés akár már délelőtt olyan időt eredményezhet, amellyel nyerni lehetne – ha nem venne ki sok erőt önökből a reggeli csata. Hiszen mindenki tudja, és egyet is ért azzal, miért nem jó ez nekünk, úszóknak. Ám tudomásul kell venni, hogy egy kapitány nem hozhat olyan döntést, hogy csak két embernek ad lehetőséget, ezt másoknak is meg kell adnia. Sós Csaba szövetségi kapitánnyal ezt át is beszéltem. Én sem lehetek ez alól kivétel.
Mennyire érzi riválisnak a már említett ifjoncokat, akik egyre kimagaslóbb eredményeket mutatnak fel?
Örülök neki, hogy akadnak fiatalok, mégpedig olyanok, akik nagyon-nagyon sokra vihetik. Nincs bennem se féltékenység, se félelem. Jó, hogy van kikkel csatázni, arra ösztönöznek, hogy még jobbnak kell lenni. Büszke vagyok arra, hogy ennyi idősen még az élvonalban lehetek. Edzőmmel kijelöltünk egy irányvonalat, azt kell tartanom. Ezen az sem változtatott, hogy Helsinkiben remekelt mind Kenderesi, mind pedig Milák. A helyet én nem tőlük veszem el, ezek kemény megmérettetések, kemény versenyek. Aki a jobb, az győz. Szerencsére nem kell még panaszkodnom.
A felkészülésén a tavalyi évhez képest számos dolgon változtatott. Melyeken?
Megint a gyógytornát emelem ki elsősorban. Ez sok erőt, sőt megújulást hozott. Az edzésterven is végeztünk finomhangolásokat. Edzőmmel azt látjuk, mindez mostanra kezdi hatását kifejteni, minden most áll össze, mind fejben, mind testileg. Úgy gondolom, a változtatás megérte, jobban akarok úszni, mint tavaly.
Többször szóba került az edzője Plagányi Zsolt. Ha egyszer abbahagyja a versenyzést, foglalkozna utánpótlás képzésével?
Nem lennék edző, ha erre irányul a kérdés. Azt érzem, nem lennék erre alkalmas. Egy edzőnek nem csak az a dolga, hogy remek edzéstervet készítsen, hanem a gyerekek lelkét is kell ápolni, ha meg az kell, akkor fel kell tüzelni őket. Azt érzem, belőlem ezek a készségek hiányoznak, késztetésem sincs most erre.
Nézi a labdarúgó világbajnokságot?
Ha a szabadidőm engedi, akkor persze. Jó program délutánra és estére. Ám ha majd véget ér, akkor a futball világa egy szurkolóval szegényebb lesz, ugyanis nem vagyok nagy focimeccs néző.
Bódy Géza