Dietetikus: Divatdiéták helyett életmódváltás kellene
InterjúNapjaink rendkívüli élelmiszerválasztéka óriási csábítást jelent, sokan nem is tudnak ellenállni, míg mások folyton a kalóriákat számolják. Pedig az egészséges táplálkozás nem olyan bonyolult, abban mindennek helye van, a lényeg a változatosság, a kiegyensúlyozottság – mondja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára. Erdélyi Alízzal napjaink néhány divatdiétájáról is beszélgettünk.
Harminc éve alakult a szövetségük, ez alatt nagyot változott a világ: óriási az élelmiszerválaszték, rengeteg szűretlen információ kering az egészséges táplálkozásról, és megállás nélkül jönnek az újabb és újabb divatdiéták. Laikusként mindebben szinte képtelenség eligazodni, hogyan képesek a szakemberek?
Nehezen. A dietetikus-hallgatóknak szoktam is mondani, hogy mi régen a könyvtárba jártunk olvasni, most elég élelmiszerboltba menni. Ha csak az élelmiszerválasztékot nézzük,
csupán az elmúlt néhány évben 70 ezer új termék került fel a boltok polcaira az EU-ban. A könyvesboltok rengeteg, táplálkozással kapcsolatos könyvet kínálnak, ha pedig az „egészséges táplálkozás” szókapcsolatot üti be valaki az internetes keresőbe, 4 millió 850 ezer találatot kap!
Ebben az információcunamiban laikusként valóban el lehet veszni, főleg, ha nem tudják, hogy ennek a rengeteg információnak a nagy része nem szakemberektől, tehát nem dietetikusoktól vagy orvosoktól származik. Az egészséges táplálkozás is egy olyan terület manapság, amihez mindenki ért.
Ez az egészséges táplálkozással kapcsolatos fokozott érdeklődés a dietetikus szakmát is népszerűbbé tette?
Abszolút, divatszakma lett, amit az is jelez, hogy míg 30 éve még csak a Semmelweis Egyetemen képezték a kollégákat, majd később Pécset és Debrecenben is. Mesterképzésen okleveles táplálkozástudományi szakember fokozatot is lehet szerezni.
De a kereslet is megnőtt a dietetikusok iránt,
hiszen míg korábban döntően kórházakban, betegekkel foglalkoztunk, élelmezésben dolgoztunk élelmezésvezetőként, napjainkban a wellness szállodáktól az edzőtermekig nagyon sok helyen van igény arra, hogy egyébként egészséges embereknek adjunk étkezési tanácsokat megelőzési céllal, vagy, mert aktuálisan fogyni, erősödni szeretnének, vagyis előtérbe került a dietetikus prevenciós tevékenysége.
Ha már az egészséges embereket említette, szerintem manapság őket a legkönnyebb elbizonytalanítani azzal kapcsolatban, hogy mit ehetnek és mit nem, ha sokáig meg szeretnék őrizni a kondíciójukat, alakjukat. Számukra mi a korszerű táplálkozási ajánlás?
Ez egy nagyon fontos kérdés, mert mi is azt tapasztaljuk, hogy a táplálkozás kezd kicsúszni az emberek kontrollja alól,
sokan már ott tartanak, hogy semmit nem mernek enni, ha egészségesen akarnak élni. Vagy tévesen azt hiszik, akkor maradnak egészségesek, ha valamilyen divatdiétát követnek: mondjuk, nem esznek este 6 után, elhagyják a fehér lisztet, a cukrot, ha avokádót, chiamagot és egyéb „szuperélelmiszereket” fogyasztanak.
A lényeg azonban nem ez, hanem a változatosság, a megfelelő mennyiség és gyakoriság, a kiegyensúlyozott táplálkozás. Ehhez igyekszik hozzásegíteni az embereket az MDOSZ 2016-ban kidolgozott és idén aktualizált táplálkozási ajánlása, az OKOSTÁNYÉR® is. Ebben nincs szó telítetlen zsírsavakról, mert senki sem azt vesz a boltban, és nem azt írjuk, hogy flavonoidokban gazdag legyen az elfogyasztott élelmiszer, hanem azt hogy sok zöldséget, gyümölcsöt egyen mindenki, naponta lehetőleg más-más színűt, tehát közérthető.
A laikusok elveszettségének az átláthatatlan választék és az információözön mellett talán az is oka, hogy a főzőműsorok tulajdonképpen azt sugallják: csak bonyolult és drága ételeket érdemes készíteni, másnak neki se álljunk.
Pedig sok egyszerű étel készíthető egyszerű alapanyagokból. Tényleg nem kell nagy dolgokra gondolni, ha csak az őszi-téli kínálatot nézzük, egy rakott karfiol vagy kelkáposzta, hússal vagy anélkül, rizzsel vagy bulgurral sokféle módon variálható, tápláló és laktató étel. A gyökérzöldségeket, a száraz hüvelyeseket, mint a bab, a lencse, a sárgaborsó, alig fogyasztjuk, pedig itt teremnek meg, és nagyon sok értékes tápanyagot, nyomelemet, vitamint tartalmaznak. Főzelékeket, krémleveseket, salátákat is lehet belőlük készíteni, a lehetőségek száma, ha nem is végtelen, de nagyon nagy. De akár a hétvégéről maradt sült húsból egy wrappal, tortillával, meg különféle zöldségekkel 10 perc alatt össze lehet dobni egy vacsorát a hét elején.
Egy biztos: a tudatos táplálkozás tudatos tervezést igényel, nem lehet impulzívan vásárolni, mert akkor könnyen lehet, hogy nincs, amire szükségünk lenne, amit meg nem használunk el, az csak ránk romlik.
Felsorolni is lehetetlen, hányféle divatdiétát követhet, aki fogyni akar. A dietetikus mit tart a legfontosabbnak a fogyókúrában?
Valóban nagyon sokféle diéta van, és ezek többsége tényleg nagyon látványos eredményt hoz akár már rövid idő alatt is. Csakhogy ezeket nem lehet egy életen át követni.
Ha valaki nem tanul a hibáiból, nem ismeri fel, mitől hízott meg, és nem tanulja meg, mit jelent valójában az egészséges táplálkozás, akkor ugyanoda jut, vagy még többet hízik vissza, amint abbahagyja a diétát. Nem fogyókúrázni kell, hanem életmódot váltani, a tanulást és az időt nem tudja megspórolni az, aki tartós eredményt szeretne elérni.
Még ma is sok férfitől hallom, hogy „a férfi egy mázsa alatt nem férfi”, vagy nőktől, hogy őket nem zavarja a kövérség, mert legalább van mit fognia rajtuk a párjuknak….
…és vannak, akik azt hangoztatják, hogy amit megkívánnak, arra szüksége van a szervezetüknek. Ez természetesen nem így van. Az igazság az, hogy ezeknek az embereknek a java része is nagyon szívesen megszabadulna a túlsúlyától, csak nem kellően motiváltak, hogy tegyenek is ezért. Sokan az étkezésben vezetik le a frusztrációjukat, vagy abban lelik meg az örömforrást, esznek örömükben, bánatukban.
Óriási a csábítás is, gyorspékségek, gyorséttermek, kifőzdék, cukrászdák mellett vezet az utunk nap mint nap, ezer rendelhetünk ezer féle ételt, iszonyú nehéz ellenállni a kísértésnek. Ebben szerintem az is segít, ha tudatosítjuk: az egészséges életmóddal, azon belül a táplálkozással valójában az egészségünkért teszünk.
Az energiagyensúly megtartásával pedig testtömegünket is karbantartjuk. De a másik véglet sem jó, amikor valaki az egészséges életmód megszállottja lesz, nem véletlenül van már neve is ennek a betegségnek: orthorexia nervosa.
Amikor az egészséges táplálkozás szóba kerül, sokan csak legyintenek, hogy az sokba kerül. Egyetért ezzel?
Kétségtelen, hogy a teljes kiőrlésű kenyér drágább, mint a sima fehér, és a csirkemell-filé is, mint a farhát, és igen, vannak családok, ahol nem opció az egészséges életmód, mert éppen hogy megélnek. Aki viszont választhat, annak abba érdemes belegondolnia, hogy
hosszú távon a tápláléka tulajdonképpen a gyógyszere, és akkor már érdemes mérlegelnie: ugyanazért a pénzért egy szelet tortát vesz, vagy mondjuk inkább egy kiló almát?
Beszéljünk néhány trendről is! Óriási divat most a mindenmentes élelmiszer. Aki nem cukorbeteg, nincs laktóz-, glutén vagy egyéb érzékenysége, éljen ezekkel?
Nem, mert egyrészt, mint mondtam, mindennek megvan a helye a táplálkozásban, másrészt több rosszat tesz vele, mint jót. Mert mi a vásárló elvárása? A mindenmentes is legyen ugyanolyan finom, nézzen ki ugyanúgy, álljon el lehetőleg napokig, de ne legyen benne amúgy semmi, ami állítólag ártalmas. Ez egyszerűen lehetetlen elvárás az élelmiszergyártókkal szemben, amit kihagynak, azt muszáj mással pótolni. De nagyon fontos, hogy akinek problémája, tünete van, vizsgáltassa ki magát, és ha az orvosi diagnózis alapján cukorbetegség, inzulinrezisztenica, cöliákia vagy épen laktózintolerancia van, akkor a diéta a terápia, a kezelés elengedhetetlen része, és ilyenkor konzultálni kell dietetikussal.
Óvakodjunk a fehér „gyilkosoktól”: a sótól, a cukortól, a fehér liszttől, sőt egyesek a tehéntejet és a rizst is ide sorolják.
Ennél árnyaltabb a kép. Valóban több sót fogyasztunk a szükségesnél, ezért ennek mérséklése fontos. A cukor csak energiát tartalmaz, mivel a lakosság több mint 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ezért a hozzáadott cukor mennyiségét érdemes csökkenteni. Főleg ha figyelembe vesszük, hogy az édességek „elengedhetetlen kísérője”, a receptúra része a zsiradék, ami a legtöbb energiát szolgáltatja. A tehéntej vagy épen a rizs pedig szerves része a táplálkozásunknak, az ajánlásban szereplő mennyiségben.
A szénhidrát most igazi mumus, pedig ez a szervezet elsődleges és legfőbb energiaforrása, amely éppúgy megtalálható a zöldségekben, a gyümölcsökben, mint a kenyérben vagy akár a ma oly divatos édesburgonyában.
Az ajánlás szerint az étkezés mintegy 55 százalékának szénhidrátnak kell lennie, a hozzáadott cukor pedig a napi energiaszükséglet maximum 10 százaléka lehet. Egy átlagos felnőtt nő napi 2000 kcal energiaszükségletét figyelembe véve ez 200 kcal, ami legfeljebb 50 g cukornak felel meg. Ez kb. 12 csapott teáskanálnyi, de vigyázat, nemcsak a desszertekben, cukros üdítőkben van hozzáadott cukor, hanem például levesekben, mártásokban, szószokban, pékárukban, ízesített tejtermékekben (gyümölcsjoghurtok, túrókrémek) is, és ezeket mind bele kell számolni a napi mennyiségbe.
Akkor a fehér liszt és a fehér cukor helyett sem kell például a süteményekben mandula-, kókusz- vagy egyéb speciális lisztet, cukrot vagy cukorhelyettesítőt használni?
Felesleges. Egyrészt nem vagyunk nagy mandula-, vagy kókusztermelő vidék, és ha lehet, már csak a fenntarthatóság érdekében is, használjunk helyben megtermő alapanyagokat, Másrészt nincs rá szükség. A megadott mennyiség egyharmadát lehet teljes kiőrlésű lisztre cserélni, mert az mégis jobban telít, és magasabb az ásványianyag-tartalma is.
A klímaváltozással, a fenntarthatósággal újabb lendületet kapott a vegetarianizmus és a veganizmus. Valóban jó irány a húsmentes táplálkozás?
Nagyon érdekes megfigyelni, hogyan esik egyik végletből a másikba az emberiség. Pár éve még mindent vitt a paleolit étrend, amelynek a legfontosabb eleme a hús, és ami nem engedélyezi például a gabonafélék, a hüvelyesek és a tejtermékek fogyasztását. Mi ezt ugyanúgy nem támogattuk, mint a teljes húsmentességet – ennél is, annál is azt vetették a szemünkre, hogy nem haladunk a tudománnyal.
Az egészséges táplálkozásban azonban, és ezt nem győzzük hangsúlyozni, mindennek helye van, a lényeg a változatosságon, a kiegyensúlyozottságon van.
Ha valaki alapos megfontolás után, vagy meggyőződésből, nem pedig divatból mégis úgy dönt, hogy ő nem eszik húst, de még állati eredetű élelmiszert sem, vagy éppen ellenkezőleg, döntően csak húst, zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, annak tudnia kell, milyen ásványianyag- és vitaminkészítményeket kell közben szednie, hogy elkerülje a hiánybetegségeket. Emellett évente érdemes laborvizsgálatot is végeztetnie, mert a szervezetünk csodálatosan tud kompenzálni akár évekig is, csak később a szélsőséges táplálkozásból egészségügyi problémák lehetnek.
Az ön számára mit jelent egészségtudatosan táplálkozni?
Mint mindenki, én is szeretek finomakat enni, de emellett figyelek rá, hogy amit eszek, az egészséges és változatos legyen. Számomra fontos, hogy az étellel ne csak a biológiai szükségletet elégítsem ki, de a szeretetet is kifejezzem a családom felé. Igyekszem átgondolni a napjaimat, előre tervezni, járok piacra, de kihasználom az élelmiszeripar adta lehetőségeket, tehát én is használok konzervet, mirelitet, veszek félkész ételt is.
Szeretném, ha tisztelnénk az ételeket, ha nem kiáltanánk ki semmit sem bűnbaknak, és nem emelnénk semmit piedesztálra, mert mindennek helye van a táplálkozásban.
Hová fordulhat segítségért, tanácsadásért, aki dietetikustól szeretne szakszerű információhoz jutni?
A kórházakban, a szakrendelők egy részében, számos egészségfejlesztési irodában állnak rendelkezésre kollégáink. Mindezek mellett természetesen a magánpraxisban is sok helyen találkozhatnak velünk.