Egyre több a katasztrófa-forgatókönyv Nagy-Britanniában

Interjú2018. aug 15.Növekedés.hu

Második népszavazás, kormányválság, rendezetlen kilépés – alig több mint fél évvel az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnése előtt egyre több a katasztrófa-forgatókönyv Londonban. Az Európai Bizottság stratégiája, hogy a kiválás elég drága legyen ahhoz, hogy más tagállamokat meggondolásra késztessen, de ne legyenek elviselhetetlen – mondta Növekedés.hu-nak Losoncz Miklós, a Budapesti Gazdasági Egyetem kutatóprofesszora. Az EU-t elhagyó ország egyébként később újra kérheti a felvételét. A YouGov közvéleménykutató cég július végi kutatása szerint először kerültek minimálisan többségbe egy esetleges második népszavazás támogatói a szigetországban. Elképzelhetőnek tartja egy újabb referendum kiírását? Nem szeretném gyarapítani a találgatások számát. Ami tény: Theresa May brit miniszterelnök korábban kijelentette, hogy kormánya tiszteletben tartja a választók akaratát az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésére vonatkozóan. Egyúttal azt is elutasította, hogy még egy országos népszavazást tartsanak ugyanebben az ügyben, vagy hogy bármilyen más formában az EU-ban tartsák az országot. A már egyszer eldöntött kérdés újratárgyalása egyébként is ellentétes a jogbiztonság elvével, még akkor is, ha arra az EU történetében már volt példa. Ebben az összefüggésben is érdemes emlékeztetni arra, hogy a brit legfelsőbb bíróság kizárta a kilépési folyamat visszafordíthatóságát. Az uniós intézmények tárgyalási stratégiája is a kilépési folyamat végigvitelének feltételezésén alapul. Egyébként az EU-ról szóló szerződés lehetővé teszi, hogy a közösséget elhagyó ország később kérje a felvételét. Valószínűleg azért is nő a második referendum támogatóinak aránya, mert két évvel az unió elhagyásáról döntő brit népszavazás után sem látható érdemi előrelépés az ügyben. Márpedig az idő szorít, az októberi EU-csúcson meg kellene születnie a végső kilépési megállapodásnak. Mi az oka a helyben járásnak? A Brexit-népszavazáson kiemelkedően magas, 72 százalékos részvételi arány mellett a szavazók 52 százaléka (de csak a szavazásra jogosultak 37 százaléka, azaz a kisebbség) döntött úgy, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az EU-ból. Azóta sem a kormányon lévő Konzervatív Párt, sem a brit társadalom polarizáltsága nem enyhült az EU-hoz való viszony tekintetében. A népszavazásig a törésvonal az EU-ban való maradás és a kilépés között húzódott, utána pedig a „puha” és a „kemény kilépés” között. A referendum ugyanis csak a kilépésről döntött, többek között azzal az indoklással, hogy annak nyomán az Egyesült Királyság visszanyeri (vélt vagy tényleges) szuverenitását. Arról nem szavaztak, hogy konkrétan mi legyen a tartalma az ország és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatrendszerét szabályozó egyezménynek. Ez a kérdés a népszavazást megelőző kampányban sem kapott nyilvánosságot. A kampányban mennyire látta át a brit átlagpolgár, hogy mennyit veszíthet országa, illetve egyénileg is a kilépéssel? A népszavazást megelőző kampányban az EU-ban maradást pártolók aktivitása nagyon sok kívánnivalót hagyott maga után. A kilépést támogatók, akik erőteljes, sőt agresszív kampányt folytattak, nem tényszerű, hanem az érzelmekre ható, féligazságokat, sőt hazugságokat tartalmazó érvekkel kívánták meggyőzni a szavazókat a távozásról. Ebben a légkörben nem volt foganatja a tényszerű tájékoztatásnak. Mivel érvelnek manapság a „puha” és a „kemény” Brexit hívei? A kemény kilépés támogatói a szuverenitás visszaszerzésének rendelik alá az unió belső piacára való bejutást. Így megszüntetnék vagy korlátoznák a munkaerő bevándorlását az EU-ból; az uniós gazdasági jogszabályok hatályon kívül helyezésével visszaszereznék a szabályozási önállóságot; felmondanák az unió joghatóságát az Európai Unió Bíróságának ítéleteit illetően és beszüntetnék a közös költségvetéshez – azon belül a strukturális és kohéziós alapokhoz – való hozzájárulást. E koncepció szerint a szuverenitás visszanyerésének tetemes gazdasági ára lenne. A politikai racionalitásnak ellentmond a gazdasági észszerűség. A puha kilépés hívei az Európai Unió belső piacához történő hozzáférésnek vagy – ami lényegében ezzel egyenértékű – az uniós belső piaci tagságnak tulajdonítanak elsőbbséget annak fejében, hogy nem ragaszkodnak a kemény kilépés attribútumaihoz. Ebben az esetben az Egyesült Királyság korlátozott szuverenitást kapna jelentős gazdasági előnyök fejében, ami viszont eltér a tagságról szóló referendum indokaitól. Ez a megoldás, azaz a gazdasági racionalitás győzelme a politikai felett, nyilvánvalóan nem lenne megfelelő azoknak, akik az EU-ból való kiválásra szavaztak. Theresa May miniszterelnök és kabinetje nemrég egy 104 oldalas dokumentumban részletezte, hogyan képzelik el az unióval fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozását. Brüsszel azonban már vissza is dobta a Brexit-tervet. Melyek a fő kifogások a javaslatcsomag kapcsán? A brit javaslatok nincsenek összhangban az uniós jogszabályokkal. Az EU-s intézmények ragaszkodnak a belső piac (az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad áramlásának) oszthatatlanságához, ám az Egyesült Királyság úgy kíván kilépni a vámunióból, hogy az uniós vámkódex alkalmazása és egyéb megoldások révén bent is maradna. Az uniós intézmények számára azonban elfogadhatatlan, hogy a brit kormány a közös vámpolitikát közösségi fennhatóság nélkül kívánja alkalmazni. Emellett a pénzügyi szolgáltatások piacához való hozzáférésre vonatkozó brit javaslatot is elutasítják az uniós intézmények. Elképzelhető-e, hogy ez a kudarc May kormányfői székébe kerül? Ha igen, ki vehetné át a helyét? A politikai előrejelzés sok bizonytalansággal jár, nem az én műfajom. Az tény, hogy a brit miniszterelnök – akit kinevezésekor a Konzervatív Párton belül alkalmasnak tartottak a kilépést támogatók és az azt ellenzők közötti egyensúlyozásra –, különféle politikai érdekcsoportok foglyává vált. Nem rajta múlik a brit kormány döntésképtelensége, illetve pótcselekvése. Nincs olyan megoldás, amely egyaránt megfelel a kérdésben egyébként megosztott brit parlamenti többségnek és az európai uniós intézményeknek. Ha a brit miniszterelnök túl sokat enged a szuverenitásból, akkor elveszíti parlamenti többségének támogatását, ami kormányválsághoz, illetve ezzel is összefüggésben megállapodás nélküli, vagyis rendezetlen kilépéshez vezethet. Nem tudom, hogy találnak-e megfelelőbb jelöltet a fából vaskarikát csinálni probléma kezelésére. Ha igen, nem lesz könnyű dolga. Miért tárgyal az Európai Bizottság ilyen keményen Londonnal? Az uniós intézmények a brit kilépést az integráció egyéb ügyeitől elkülönítve kezelik. Ezzel el kívánták kerülni, hogy egyes tagállamok érvként, sőt nyomásgyakorlásként használják fel az EU-ból való brit kiválást tárgyalási pozíciójuk vélt vagy tényleges erősítésére. Ugyanakkor a tárgyalások menetét az uniós jogszabályok jelölik ki. Ezekhez ragaszkodnak, és elvetnek minden olyan brit javaslatot, amely nincs összhangban velük. Bármilyen fájdalmas, sőt adott esetekben megalázó brit szempontból, a kiválás feltételeit az európai uniós intézmények szabják meg. Nagyszámú jel szerint az illetékes uniós vezetők olyan feltételeket kívántak meghatározni, amelyek értelmében a brit kiválás költségei elég magasak ahhoz, hogy más tagállamokat meggondolásra késztessenek, viszont ne legyenek elviselhetetlenek, azaz olyan tetemesek, hogy a kilépés büntetésnek vagy bosszúállásnak tűnjön, s ezáltal bátorítást adjon az euroszkeptikus erőknek. További érvényesítendő szempont, hogy az Egyesült Királyság kevésbé kedvező helyzetbe kerüljön az Európai Unión kívül, mint amilyenben volt EU-tagként. Ez egyébként nyilvánvaló, logikusan adódik a tagság lényegéből; a tagságnál az EU-hoz fűződő minden más kapcsolat gyengébb. A tárgyszerű, de viszonylag szigorú feltételek nemcsak az Egyesült Királyságra vonatkoznak, hanem demonstrációs hatásuk is van. Azoknak a politikusoknak, akik országuk kilépését szorgalmazzák az EU-ból, el kell gondolkodniuk ezen a tárgyalási stratégián. A rendezett kilépés egyébként mindkét fél érdeke. A rendezetlen kiválás mindenki számára hátrányos következményekkel járna, de az Egyesült Királyság nagyságrendekkel többet veszítene, mint az EU. Mint jól tudjuk, rengeteg külföldi – köztük magyar – dolgozik a szigetországban. Mire kell készülniük egy rendezett vagy rendezetlen kilépés esetén? Javaslom, hogy folyamatosan figyeljék és értékeljék a kiválási tárgyalásokra vonatkozó információkat, azok közül is azokat, amelyek az európai uniós állampolgárok Egyesült Királyság-beli státuszára vonatkoznak. Hazánk mire számíthat? Milyen teendői lehetnek a következő hónapokban a Brexit kapcsán? A legfőbb probléma a bizonytalanság. A gazdasági szereplőket az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban egyaránt elbizonytalanítja a brit kormány határozatlansága, döntésképtelensége, sőt pótcselekvése a kilépési tárgyalások kimenetelét, illetve az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli kapcsolatrendszerét illetően. Bár a tárgyalásokat az Európai Bizottság folytatja a tagállamok nevében, a tagországok, így hazánk is részt vesz az EU tárgyalási stratégiájának kidolgozásában és figyelemmel kíséri a folyamatot. Nem rajta múlik a bizonytalanság megszüntetése.

SIKERSZTORIK
100% pszichológia: Ebben rejlik a Facebook, Snapchat és az Instagram sikerének titka
A Facebook több mint 2 milliárd, az Instagram 800 millió felhasználóval büszkélkedhet, a Snapchat-et pedig körülbelül 180 millióan használják naponta. Valójában miért kapnak ezek az alkalmazások ekkora figyelmet? Összegyűjtöttük az öt legfontosabb okot.
Siker2018. feb 15.
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Hogyan legyünk sikeresek a 20-as, 30-as, 40-es éveinkben - az Alibaba tulajdonosának jó tanácsai
„Az életben nem az számít, hogy mennyi mindent értél el, hanem az, hogy hogyan élted meg a kemény napjaidat és a hibáidat.” Mondta Jack Ma.
Siker2018. feb 20.
Michael Bloomberg: öt tipp, hogy sikeres vállalkozó legyen
Mindössze öt dologról van szó, ám ezek betartásával lett sikeres vállalkozó Michael Bloomberg, akit később New York polgármesterének választottak.
Siker2018. máj 10.
Kezdő vállalkozó? Akkor erre az öt dologra figyeljen!
Bármibe, és bármikor is vág bele az ember, vannak általános szabályok, amelyek betartása nagy segítséget jelent a kezdő vállalkozónak. Mutatjuk, mit tart a legfontosabbnak egy sikeres vállalkozó, a JÓKENYÉR pékség tulajdonosa, Ludwig Klára.
Siker2018. nov 8.
Soros után ő a második leggazdagabb magyar
Thomas Peterffy, vagyis Péterffy Tamás 15-18 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ 57. legtehetősebb embere.
Siker2019. jan 12.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.