Egyre több a kockázati tőkével elért siker

Interjú2019. jan 14.Szabó Anna

A tavalyi 8 milliárd forintos feltöltés után már 22 milliárd forintos kerettel rendelkezik a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. legrégebbi alapja – mondta a Növekedés.hu-nak Csuhaj V. Imre elnök-vezérigazgató. Öt tőkealappal a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. gyakorlatilag a teljes palettát le tudja fedni, amivel a Magyarországon induló, komolyabb vállalkozásoknak tőkét lehet adni.

Hogyan alakult az első tőkealap, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap működése 2018-ban?

Az SZTA 2011-ben alakult meg, 14 milliárd forintos tőkével. A működés megkezdése után nem sokkal elkezdődött az aktív befektetési időszaka, és jelentős mennyiségű forrást helyezett ki. Az első periódusban, vagyis a 2011 és 2016 közötti időszakban 94 támogatási döntéssel 91 vállalkozásnak juttattunk összesen 12,8 milliárd forintot, azaz gyakorlatilag a rendelkezésre álló teljes forrást felhasználtuk. Az idei évtől azonban kibővített kerettel működik a Széchenyi Tőkebefektetési Alap, a kormány az uniós visszaforgó forrásokból ugyanis hozzárendelt plusz nyolcmilliárdot, így jött létre egy 22 milliárdos alap. Az alap kibővítése mellett 2018-ban négy új tőkealap kezelését is megnyertük. (Irinyi Kockázati Tőkealap, Irinyi II. Kockázati Tőkealap, Kárpát-medencei Vállakozásfejlesztési Kockázati Tőkealap, Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap).

Milyen alapelvek határozzák meg a működést?

Elsődleges célunk a hazai kis-és középvállalkozások fejlesztése, illetve hosszú távú növekedési pályára állítása, tőkealapjainkon keresztül. Alapelveink közé tartozik, hogy minden esetben csendestársként szállunk be egy cégbe, azaz csak kisebbségi részesedést szerzünk a vállalkozásban és az operatív szakmai munkába nem szólunk bele. A hozamelvárásainkat az adott iparághoz igazítjuk, nincsenek irreális elvárásaink. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap sajátossága, hogy a kezdetektől igyekszünk olyan hagyományos ágazatok terén végrehajtani befektetéseket, amelyeket más kockázati tőkebefektetők elkerülnek. Alapelvünk az is, hogy mozgassuk a hazai tőkét, ezért annak is örülünk, ha más befektetők (üzleti angyalok, más kockázati tőkebefektetők, vagy intézményi befektetők) is megjelennek az adott cégben. A finanszírozás mellett milyen egyéb segítséget nyújtanak a kiválasztott cégeknek?

A vállalkozást érintő, operatív kérdésekbe nem szólunk bele – nem is célunk, legfeljebb tanácsadó alkalmazásával. Igyekszünk viszont a tulajdonossal közösen kialakítani az optimális pénzügyi, finanszírozási struktúrát, illetve megteremteni a szabályozott működés alapjait.

Milyen újdonságokról lehet beszámolni a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) életében?

A tavalyi 8 milliárd forintos feltöltés után immár 22 milliárd forintos kerettel rendelkezik a legrégebbi alapunk. Folyamatosan jönnek az új befektetések, miközben idén már tíz projektet zárt le sikeresen az SZTA, hozzávetőlegesen kétmilliárd forint értékben. Az utóbbiak között volt olyan, ahonnan komoly, tíz százalék feletti hozam mellett tudtunk kiszállni. Ilyen sikeres véget ért például a Gémtech Gépészeti Mérnöki Technológiai Tervező és Gyártó Kft. nevű fémipari beszállítóval közös projektünk is. Ennek keretében félmilliárd forintos befektetéssel fejlett IT-technológiára épülő hegesztésmonitoring rendszert fejlesztettek ki, amelynek eredményeként 40-50 millió forint értékű termékkel jelentek meg a piacon. Olyan sikeres lett a bemutatkozás, hogy két év múlva az árbevétel meghaladta azt egymilliárd forintot, a nyereségtartalom pedig 35-40 százalékra tehető. A sikert jól mutatja, hogy a társtulajdonos azóta kivásárolt bennünket, sőt, egy multinacionális vállalat is bejelentkezett, hogy megvásárolja a fejlesztést, és maga értékesíti a világban. A megoldás lényege, hogy mobiltelefonon keresztül, akár távolból is valós időben kaphatunk információt a gyártási folyamat bármely részéről.

De sikertörténetként könyveljük el a bonyhádi Schaefer-Oesterle Kft. reorganizációját is, amelyből szintén idén szálltunk ki. A prémium autók bőrbevonatú kiegészítőit gyártó cég évi termelési értéke hatmilliárd forint körüli, s számos munkahelyet hozott létre. Ám a német anyavállalat időközben csődbe jutott, igaz, szerencsére nem engedte el a társaság kezét, hiszen komoly szerződésállománya volt a vezető autógyártókkal, amelyek még arra is hajlandók voltak, hogy előfinanszírozzák az átalakulás idejére a termelést. A reorganizációt vezénylő cég jelentősen csökkentette a selejtarányt, húsz százalékkal emelte a béreket, bővítette a csarnokot, majd több céget versenyeztetve egy francia vállalkozásnak adta el a kft.-t, így mi is megkaptuk a pénzünket. Összesen egyébként már negyven fölött jár azon vállalkozások száma, amelyekből kivásároltak bennünket. Idén eddig nyolc céget reorganizáltunk befektető bevonásával illetve profilváltással, de akad olyan eset is, ahol a nem kellően hatékony külföldi terjeszkedést állítjuk le a talpon maradás érdekében. Milyen új területeket céloznak meg az új alapokkal?

Az SZTA még kifejezetten a hagyományos ágazatokban működő kkv-k tőkefinanszírozására jött létre – ezt a jó gyakorlatát folytatjuk, növelt tőkével. Közel 16 milliárd forint tőkével működnek az Irinyi Kockázati Tőkealapok, amelyek az ipar- és technológiafejlesztést támogatják. Idén két további alap is elindult, amelyek teljesen új elemnek számítanak a magyar kockázati tőkepiacon. Az egyik a 20 milliárd forintos tőkével gazdálkodó Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap, amely a magyar kkv-k határon túli megjelenését és tartós üzleti kapcsolatainak kiépítését támogatja. Ez fordított irányban is működik, azaz segíti a határon túl működő vállalkozások magyarországi tevékenységét, építkezését is. A nemzetgazdaság fejlődését támogató tőke így kilép az országhatárokon túlra. A másik a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amely 13 milliárd forintos keretösszeggel, a Budapesti Értéktőzsde tőkepiac-fejlesztési stratégiájának fontos pilléreként a Magyarországon működő kkv-k tőzsdei megjelenését támogatja.