Ekkora béremelkedésre és inflációra számíthatunk 2019-ben

Interjú2018. dec 28.Növekedés.hu

Folytatódik a béremelkedés, de a 2018-as értéknél szerényebb mértékben - mondta Balatoni Andrást, az MNB közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatója a Növekedés.hu-nak. A szakembert a 2019-es gazdasági növekedésről is kérdeztük, és arról, hogy kell-e aggódni a magasabb infláció miatt.

Tíz éve nem volt olyan magas a gazdasági növekedés, mint idén: minek köszönhető ez a megugrás?

Az idei nagy növekedést a jórészt a háztartások magas fogyasztása és a beruházások megnövekedett volumene okozza. A nettó export (az export és import növekedésének együttes hatása) idén inkább lassítja a növekedést, de csak azért, mert jelentős import adódik a beruházásokból. Ezek azonban exportorientáltak, nagy külföldi működőtőke-beruházások, amik termőre fognak fordulni, és újra pozitív lesz az export hozzájárulása a növekedéshez a vizsgált időhorizont második felében. A háztartások fogyasztása azért nő ilyen dinamikusan, mert nagyon kedvezőek a munkaerőpiaci tendenciák: kétszámjegyű a bérnövekedés, visszafogott az infláció, alacsony a munkanélküliség. A háztartások optimizmusa is magas, emellett a megtakarítási ráta is jelentős, nő a háztartások vagyona. Az lakáspiaci fellendülésnek is van egy másodkörös fogyasztásnövelő hatása (ha valaki épít egy házat vagy új lakást vesz, azt be is kell rendezni). A fogyasztás mindemellett szélesebb bázisú lett, míg egy negyedéve úgy tűnt, hogy főleg a tartós és féltartós fogyasztási cikkek kereslete erős, most a szolgáltatások kereslete is dinamikusan emelkedik.

Az egyedi nagyvállalati beruházások az előrejelzési horizonton, 2021-ig 2 ezer milliárdos nagyságrendet tesznek ki, ami elképesztő összeg,

és az idei évben az európai uniós forrásfelhasználás is támogatja a beruházások növekedését. Emellett a költségvetés is sokat ruház be az idei évben, végül pedig van egy általánosan kedvező beruházási klíma köszönhetően annak, hogy a vállalatok kapacitáskihasználtsága magas, a kamatkörnyezet, így a tőke költsége pedig alacsony. Ráadásul a dinamikus béremelkedés miatt a tőke ára a munkához képest relatív értelemben is csökken, és ez egyfajta tőkeintenzívebb gazdasági növekedési pályát eredményez a vállalatoknál. A háztartások beruházása is pozitívan járul hozzá az idei növekedéshez, mivel lakásberuházásuk növekszik és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a bruttó állóeszközfelhalmozás markáns növekedést mutasson az idei évben.

A gazdasági növekedés idén kiemelkedő, 4,7 százalék lehet, de csökkenni fog, jövőre 3,5 százalék, 2020-ban 3 százalék várható az inflációs jelentés szerint. Lehet-e hosszabb távon magasabb, hogy gyorsulhasson a felzárkózás?

Az inflációs jelentés rövidtávú makrogazdasági prognózis, maximum 3 évre szól, vagyis 2021-ig. A hosszabb távú magasabb növekedés lehetséges, de

ennek feltétele, hogy egy nagyívű versenyképességi intézkedéscsomag megvalósuljon, ez viszont már a növekedési jelentéshez tartozik.

Az inflációs jelentés az ismert tények alapján kalkulál, konzervatív módon, és ezek alapján 3,5 illetve 3 százalékos növekedéssel lehet számolni a következő években. Ha a növekedési jelentésben leírt reformok megvalósulnak, ez egy-másfél százalék többletet jelenthet, ez tenné lehetővé, hogy Magyarország átugorja a közepes fejlettség csapdáját.

A jelzett, jövőre várható 8,5 százalék körüli béremelkedést elbírja a gazdaság?

A vállalatok ezt ki tudják gazdálkodni, miután

3 százalék a termelékenységnövekedés, 3 százalék az infláció és 2 százalék szociális hozzájárulási adó csökkentés.

Ha mindezt összeadjuk, 8 százaléktól nem sokkal eltérő bérnövekedésnél a vállalati bérköltségek nagyjából a munkatermelékenységgel összhangban alakulnak, így még a vállalatok jövedelmeződését sem módosítja érdemben a béremelkedés.

A munkaerőhiány, mint kényszer fellép a béremelésben, elősegíti ez a termelékenység javulását?

Azok a vállalatok, amelyeknél kifeszített a munkaerőhelyzet, növelték beruházásaikat, tőkeintenzívebb gazdasági növekedési pályát futnak be. Így ahogy a munkaerőpiac megfeszül országszerte, ez ismételten a beruházások növekedését támogatja a hazai vállalkozások esetében, ami a hosszútávú fenntartható gazdasági növekedési szempontból kedvező hatás.

A 3 százalékos termelékenységbővülést mivel éri el a gazdaság?

Ez a 3 százalékos növekedés ciklikus jellegű, nem kell hozzá strukturális változás. A gazdasági ciklus jelenlegi, érett szakaszában, amikor a foglalkoztatás már megközelítette a teljes foglalkoztatási szintet, a munkaerő bővítésének lehetősége lassul, a termelékenység növekedése gyorsul, vagyis vannak még termelékenységi tartalékok a vállalatok esetében. Ez viszont nem az a hosszú távú versenyképességen alapuló termelékenységbővülés, amire mi sokszor és sok helyen rámutattunk. Elkerülhetetlen lesz a strukturális termelékenység-növekedés.

Elindultak-e azok a változások, melyeket az MNB 180 pontos javaslatcsomagja tartalmaz?

Az Inflációs jelentésben konzervatívan csak azokkal az intézkedéssekkel számolunk, amelyeket már elfogadtak, vagy nagyon valószínű azok elfogadása. Mivel sok újdonság egyelőre nem ismert a versenyképességi csomaggal kapcsolatban, ezért azzal nem tudtunk számolni. Jól jelzi ezt az is, hogy nem változtattunk 2019-től a növekedési prognózisunkon. Az Inflációs Jelentésben ugyanakkor  bemutatjuk azokat az alternatív pályákat, amelyeket a Monetáris Tanács kiemelten fontosnak tartott.

A Tanács megítélése szerint a gazdasági pályát kétirányú kockázat övezi, ezek közül az egyik kiemelt jelentőségű a versenyképesség javulását bemutató alternatív forgatókönyv.

Ebben az esetben a gazdasági növekedés gyorsabb, az infláció mérsékeltebb lehet, mint az alappályánkon, vagyis minden szempontból jobb kimenetnek tekinthető, mint a jelenlegi alappályánk.

Térjünk vissza az alapokhoz, nézzük az inflációt.  Az indirekt adók hatásaival szűrt maginflációban enyhén 3 százalék fölötti szintet vártok, mi a várakozás hosszabb távon?

Jövőre kicsit több mint 3 százalék a várakozás, 2020-ban viszont a 3 körüli célszinten fog mozogni.

Nálunk 3 százalék, az eurózónában és Csehországban 2 százalék az inflációs cél. Mikor juthatunk el oda, hogy nálunk is az alacsonyabb értékre csökkenjen?

Időről időre felülvizsgáljuk az inflációs célunkat, jelenleg úgy látjuk, hogy a jelenlegi gazdasági növekedés és a várt felzárkózás tükrében ez a 3 százalékos célszint tekinthető optimálisnak a magyar gazdaság számára.

Szabó Anna - Fellegi Tamás