Megszűnik az egészségbiztosítás kedvező adózása

Hírek2018. dec 27.Növekedés.hu

Jövőre lényegesen átalakul a munkáltató által önkéntes kölcsönös egészség pénztárba fizetett tagdíj hozzájárulás adókötelezettsége, de módosul az üzleti betegségbiztosítás területe is. A legfontosabb változásokat ismertette lapunkkal a Saldo Zrt. Adótanácsadó Igazgatóság igazgatója. Az eredményes munkavégzés kulcsa a kiegyensúlyozott, egészséges dolgozó. Ez nemcsak a magánszemélyek számára fontos, de a munkáltatónak is. Hazánkban az egészségbiztosítás három pillérű: ide tartozik az önkéntes egészségpénztár, az üzleti egészégbiztosítás, valamint a kötelező egészségbiztosítás.

Önkéntes egészségpénztár

Lényeges változásokra kell azonban számítani januártól. Az egyik ilyen elem, hogy lényegesen átalakul a munkáltató által önkéntes kölcsönös egészség pénztárba fizetett tagdíj hozzájárulás adókötelezettsége – hívta fel lapunk figyelmét a Saldo Zrt. Adótanácsadó Igazgatóság igazgatója. Mint Kökényesiné Pintér Ilona  elmondta, a hozzájárulás kedvező adózása megszűnik, a munkáltató által a tag javára átutalt teljes összege munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül jövőre.
A munkáltatónak a korábbi 40,71 százalék helyett 21 százalék közterhet kell befizetnie. A munkavállalónak pedig a bruttó munkáltatói juttatásra vetítve 33,5 százalék közterhet kell befizetnie, amit a munkáltatónak kell levonnia és a levonást követően utalja a nettó összeget a pénztárba.
Tekintettel arra, hogy a munkáltatói tagdíj hozzájárulás a munkabérrel azonosan fog adózni, az átutalt összeg adózott jövedelemnek minősül majd. Ennek következtében a munkavállaló a munkáltatói hozzájárulás pénztárba utalt nettó összegének 20 százalékáról rendelkezhet (kedvezményt vehet igénybe) az önkéntes pénztári befizetésre vonatkozó 150.000 Ft-os kereten belül.  Meg kell jegyezni, hogy a munkáltatói egészségpénztári tagdíj hozzájárulás adókötelezettségének átalakítása után is e juttatási forma lényegesen kevesebb közteher fizetési kötelezettséget eredményez, köszönve mindezt a 20 százalék kedvezménynek.
Például nettó 100 forint jövedelem munkáltatói egészségbiztosítási hozzájárulás esetén 151,64 forintjában kerül a munkáltatónak, míg munkabér esetén nettó 100 forint 181,96 forint összes költségbe kerül.
Az önkéntes kölcsönös egészségbiztosítás előnye, hogy a magánszemély egyéni számláján lévő összeg erejéig kiegészítő egészségbiztosítási és életmódjavító szolgáltatások vehetőek igénybe. Fontos tudni, hogy a kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások igénybe vétele adómentes, ugyanakkor az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások adókötelesek. A kiegészítő egészségpénztári szolgáltatásba tartozik többek között: - Egészségügyi ellátások: például a fogászat, belgyógyászat, szemészet, bőrgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat illetve a szűrővizsgálatok (melyek ellenértéke után további 10 százalékos prevenicós kedvezmény vehető igénybe). - Gyógyszerek: Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő gyógyszerek, immunbiológiai készítmények, tápszerek, homeopátiás készítmények, gyógyvíz, gyógyiszap, egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemő- és betegápolási cikkek, gyógyvíz, gyógyiszap, valamint OGYI engedéllyel rendelkező termékek. - Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások közé tartoznak például: a természetgyógyászat területén a hagyományos kínai orvoslás, neurálterápia, alternatív fizioterápia, bioenergetika, kineziológia.

Üzleti betegségbiztosítás

Itt is fontos változás lesz jövőre, ugyanis a munkáltató által fizetett betegségbiztosítás adómentessége 2019-től megszűnik. 
2018. december 31.-éig az egészségbiztosítás ugyanis magánszemélyenként a minimálbér 30 százalékáig minden hónapban adómentesen adható, így tehát sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak ezen összegig nem keletkezik közteher fizetési kötelezettsége. A jövő évtől a munkáltató által fizetett egészségbiztosítás, a kedvezményezett magánszemély munkaviszonyából származó jövedelme.
E juttatás, illetve befizetés után a személyi jövedelemadó rendszerében semmilyen kedvezményt nem lehet érvényesíteni – szemben az egészségpénztári tagdíj hozzájárulással – épp annyi közteher fizetési kötelezettség keletkezik e juttatás esetén, mint a bér esetében.

Kötelező egészségbiztosítás

Magyarországon a kötelező társadalombiztosítás gyökerei a XIX. század végére nyúlnak vissza. Egy 1891. évi törvénycikk teremtette meg a jogi alapját annak, hogy az ipari és gyári alkalmazottak kötelező jelleggel vegyenek részt a társadalombiztosítási rendszerben, és befizetéseik ellenértékeként betegségi, baleseti szolgáltatásokra és pénzbeli ellátásokra szerezzenek jogosultságot. Az egészségügyi ellátások és a pénzbeli szolgáltatások fedezetét a bérek 3 százalékát kitevő járulék képezte, melyet 2/3 részben a munkavállaló, 1/3 részben a munkáltató fizetett. A kötelező egészségbiztosítás az elmúlt közel 130 év alatt több ízben átalakult, módosult, de a fő célját tekintve mindvégig a szolidaritást tekintette a legfontosabb elvének.   Ma is a társadalombiztosítási egészségbiztosítás a társadalom tagjainak közös kockázatvállalása alapján működő rendszer, melynek fenntartásához minden foglalkoztatónak és jogosultnak bizonyos befizetésekkel, járulékokkal kell – pénzbeli és természetbeli egészségbiztosítási járulékkal – hozzájárulnia.  

Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári megtakarítás

Ez egy olyan öngondoskodási, speciális megtakarítási forma, amely lehetővé teszi, hogy a magánszemély – a kötelező egészségbiztosítási ellátás mellett - idejében felkészüljön a váratlanul jelentkező egészségügyi kiadások bizonyos mértékű fedezésére, illetve az egészség megőrzése érdekében igénybe vett szolgáltatásokat is igénybe lehet abból venni. A pénztárba való belépés önkéntes, havonta rendszeresen tagdíjat kell fizetni, amelynek minimális mértékét az adott pénztár határozza meg, amely pénztáranként eltérő. Az önkéntes pénztárak forrása a tag által befizetett tagdíj és a munkáltatók esetleges hozzájárulása, valamint egyes nem pénztártag támogatók adománya.
A magánszemély, az általa befizetett tagdíjból 20 százalékot visszaigényelhet az összevont adóalapjának adójának az adókedvezmény levonása után fennmaradó részéből. 
Erről az adóbevallásában kell rendelkeznie, de az összeget nem készpénzben kapja vissza, hanem az általa megjelölt egészségpénztári számláján kerül jóváírásra, amely terhére szolgáltatást tud majd igénybe venni – hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette: lehetőség van arra, hogy az egyéni számláján fennálló számlakövetelését részben vagy egészben elkülönített számlán legalább 24 hónapra lekösse. Ebben az esetben az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott összeg 10 százalékáról is – a 20 százalék mellett – rendelkezhet. A 20 százalék kedvezményen túl szintén további 10 százalék kedvezményre jogosult a magánszemély, amennyiben az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből megbízása alapján a prevenciós szolgáltatást vesz igénybe. Az összevont adóalap adóból történő pénztári befizetés után érvényesíthető együttes kedvezmény, azaz adóról való rendelkezés együttes összege nem haladhatja meg a 150.000 forintot.  Az önkéntes kölcsönös egészségbiztosító pénztárak forrása - a magánszemély tag által befizetett tagdíjon túl - a munkáltatói tagdíj hozzájárulás, valamint a tag javára utalt támogatói adomány.
Az idei év december 31-éig hatályos személyi jövedelemadó törvény értelmében a munkáltatói tagdíj hozzájárulás egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ebben az évben tehát a munkáltatói hozzájárulás után - összeghatártól függetlenül - 40, 71 százalék közteher fizetési kötelezettség keletkezik, amit a munkáltatónak kell megfizetnie és bevallania.
A magánszemélynek 2018-ban a tagdíj hozzájárulás után már nem kell adót fizetnie, s a bevallásában sem kell szerepeltetnie.   BGA