Elképesztő külpiaci sikerrel tört ki a startup-fázisból egy magyar cég 

Miért jó, ha a repülőgép karbantartók AR-szemüveget használnak?

Azok a szakemberek, akik a repülőgépek külső átvizsgálását végzik, nagyon nagy szakértelemmel rendelkeznek. Jellemzően sok évnyi munkatapasztalat van a hátuk mögött, viszont ez egy rettentően manuális munka, ezen szeretnénk változtatni.

Olyan kiterjesztett- vagy frissebb kifejezéssel kevert valóság-alapú szoftveres megoldást fejlesztettünk, mely  egy erre alkalmas fejlett okosszemüveg segítségével használható , amelynek az átlátszó lencséjén keresztül egyszerre látja a valós és a virtuális világot a felhasználó.

A high-tech rendszer segítségével a karbantartó mérnökök valós idejű információkat tudnak rávetíteni a légijármű felületére, így az esetleges külső sérülések felmérése és regisztrációja a hagyományos módszerekhez képest jóval gyorsabban, pontosabban végezhető el.

Az eszközt bekapcsolva olyan információhoz juthatunk, mint az adott repülőgép sérüléstörténete, vagy amikor új sérülést kell regisztrálni, akkor szimplán rámutat a géptörzsön, a rendszerünk pedig azonnal meghatározza annak a helyzetét kiterjedését, segíti az adminisztrációt, és lehetővé teszi különféle médiafájlok, mondjuk fotók, videók és hangjegyzetek hozzárendelését is a digitális adatbázisban. 

Mennyivel gyorsítják meg a munkát a digitális eszközök?

Jelenlegi partnereinknél méréseket végeztünk, ezek validált eredmények, és azt mutatják, hogy több mint ötven százalékkal gyorsítjuk fel a folyamatot a manuális módszerhez képest, de

a kapcsolódó munkafolyamatok időigénye akár nyolcvan százalékkal is csökkenthető.

Mikor jött az ötlet, hogy a légi-karbantartó szektor által használt digitális megoldásokkal akarnak foglalkozni?

2015-ben kezdtünk el ötlet szintjén foglalkozni ezzel, 2018-ban jutottunk el a működőképes prototípusig egy kisebb csapattal. Akkor már láttuk, hogy a fejlesztés forrásigénye meghaladja az erőnket, elkezdtünk tőkebefektetők után nézni, ami sikerrel járt, hamarosan aláírtuk első partnerünkkel a megállapodást.

A tavalyi év elég mozgalmas volt, megérkezett a következő tőkebefektetésünk, ez már egy jelentősebb összeg volt, és elindítottunk egy early adopter programot. Jöttek a kezdeti felhasználók, akikkel elkezdhettük élesben a tesztelést.

Most viszont a Baltikum legnagyobb légikarbantartó cége kezdi el használni az AerinX rendszerét. Hogyan sikerült ezt tető alá hozni?

Kellett hozzá egy szerencsés egybeesés. Azt tudtuk, hogy a Magnetic MRO egy innovatív szemléletű karbantartó cég, úgy gondoltuk, hogy ha valaki, akkor ők abszolút nyitottak lesznek ilyen jellegű termékre. Ők pedig pontosan ilyen technológiát kerestek a piacon, így ez egy szerencsés össze találkozás volt.

A napokban, az MRO Europe konferencia és szakkiállítás keretében, Amszterdamban kötöttünk ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást, három hónapos tárgyalási procedúra után.

És nem is rosszkor, a szektor által használt szoftveres megoldások piaca éppen most fog megugrani a jelenlegi közel 7 milliárd dollárról 8 milliárd dollárra szakértők szerint...

Igen, úgy tűnik, hogy ez a korábban nehezen mozgó iparág is megindult az innováció és a digitalizáció irányába. Úgy gondolom, hogy pont jókor voltunk jó helyen.

Vannak más cégek is, amelyek valamilyen szintű innovációs megoldásokat kínálnak, mondjuk a géptörzs felső részének drónnal történő vizsgálatát, és hasonló részfeladatok ellátását, de a mi rendszerünk egyedi, és bízunk benne, hogy egy jó piaci pillanatban sikerült belevágunk.

Ez azt jelenti, hogy nincsen konkurencia?

Konkurenciáról nem nagyon tudunk beszélni, vannak olyan kiegészítő termékek, mint az említett drónos megoldás,

de a mi rendszerünk ennél jóval komplexebb, egy teljes ökoszisztéma kiépítésén dolgozunk, ami platformként is megállja a helyét, bármilyen eszköznek az adatait fogadni tudja.

A Magnetic-üzlet után kiemelték, hogy a cég start-upból immáron scale-uppá érett. Mi jelenti a határvonalat ezek között?

A legerősebb vonal a két kategória között a piaci validáció, ami konkrétan azt takarja, hogy ki és mikor kezdi el használni az adott terméket. Egészen addig, míg ez meg nem történik, egy fejlesztésről beszélünk, addig startup fázisban van.

Amikor már megjelenik az árbevétel, a termék jelen van a piacon, és a partnerek használják a technológiát, akkor mondhatjuk azt, hogy sikerült továbblépni.

Új ötletekről, frissen alakult startupokról sokat hallunk. Olyan sztorit, mint az Önöké, hogy sikerül továbblépni, viszont keveset. Hol mennek félre a dolgok?

Nagyon fontos, hogy mindig egy valós, valamilyen piac, vagy iparág által megélt problémára nyújtson megoldást egy ötlet. Ha nincs probléma, a termék nem fog elkelni a piacon.

Önöknek mi volt az a pont, amin a leginkább nehéz volt túllépni a fejlődés során?

Alapvetően minden nap nehéz, és minden időszaknak megvan a maga nehézsége, de számunkra eddig a legnagyobb vízválasztó a piacra lépés volt, amikor a partnereink először kezdték el élesben használni a rendszerünket.

Kaptak ehhez valamilyen támogatást, vagy önálló munka volt?

Ezt az utat egyedül jártuk ki magunknak, és nagyon nagy eredménynek tekintjük a cég életében, hogy ez sikerült.

Kik voltak azok a tőkebefektetők akik láttak ebben fantáziát, és mennyit kellett befektetniük ahhoz, hogy az AerinX eljusson erre a szintre?

Két magyar tulajdonú tőkebefektető társaságtól kaptunk eddig befektetést: az X Ventrues-től, és a Takarék Kockázati Tőkealaptól kaptunk több lépcsőben összesen 820 millió forint kockázati tőke-befektetést.

Jelenleg is tőkebevonásra készülünk, amit a piaci terjeszkedés felgyorsítására, a növekedés finanszírozására tervezünk felhasználni. Itt már nemzetközi befektető bevonás is terítéken van.

Terveink szerint ez lesz az utolsó finanszírozási kör, amikor befektetést vonunk be, hiszen célunk, hogy ezt követően már teljes egészében a saját árbevételünkre támaszkodjunk.