"Érdemes a csehekről és a lengyelekről példát venni"

Amiben - ki kell mondani - sajnos nem vagyunk még erősek: az a szervezés – mondta Balog Ádám, aki idén március 8-án választottak újra a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnökének, korábban az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, jelenleg a Platina Capital Kockázati Tőkealap-kezelő többségi tulajdonosa és elnöke.

Kiemelte: általános tapasztalat, hogy közvetlen vezetőként egy ember se tud 20-30 embernél többet irányítani. Azoknál a vállalatoknál, ahol ennél többen dolgoznak, már pontos belső szabályok kellenek, kell, hogy legyen saját „vállalkozói alkotmány” ami azt fekteti le, hogy mi, hogyan működik. Itthon azonban sok tulajdonos megijed, amikor a felelősséget - részben vagy egészben - vagy a feladatok egy részét át kellene adnia a közép- vagy felsővezetőnek.

Mint hozzátette: az ilyen - a működést megalapozó - szabályrendszerekre sajnos a vállalkozók gyakran szükséges rosszként tekintenek. Sokan nem látják be, hogy ezek segíthetnek a cég gördülékeny, céltudatos működésében.

Minden vállalkozó, végül is, két dologból főz: egyrészt ötletből, vízióból, tehát valami egyéni szándékból, amit nevezhetünk vállalkozói szellemnek is, másrészt azokból az erőforrásokból, amiket ehhez meg tud szerezni.

Ahogy a 18. század végén a francia Jean Baptist Say mondta , aki az egyik első tudós volt, aki kutatta ezt a témát: a vállalkozó az, aki összeköti az elméleti szakembert azzal, akivel az elméletet a gyakorlatban megvalósítja. Manapság ezt úgy mondhatjuk: a tudást kell összekötni az erőforrással. Ennek a megszervezése egy olyan pont, amin itthon egyértelműen lehetne és kellene is még javítani”.

Balog Ádám szerint érdemes a csehekről és a lengyelekről példát venni. Mindkét ország nagyon figyel a brandjeire és okosan építenek arra a saját tudásra, amelyet felhalmoztak.

„A legszélesebb körben lenne szükség a pénzügyi tudatosságra”

A kamarákban és a különféle vállalkozói szövetségekben azt tapasztalom, hogy a tagokban rengeteg a tenni akarás és a jó szándék. Úgy is, hogy ezen szervezetek munkájában  úgy vesznek részt, hogy ezért - természetesen - nem kapnak díjazást - tette hozzá.

Az ezekben a szervezetekben önkéntes feladatokat ellátók  napi nyolc órát, vagy néha sokkal többet dolgoznak vezetőként a saját vállalkozásukban és a maradék szabadidejükből szakítanak arra, hogy a kamarák szakmai munkájában közreműködjenek vagy más vállalkozói szövetségben dolgozzanak a közösségért.

Viszont mindezek mellett azt tapasztalom, hogy Magyarországon az üzleti világ szereplőiben van valamiféle bizonytalanság érzet, valami erőtlenség, amelyet talán az táplál, hogy nem vagyunk elég büszkék arra, hogy vállalkozók vagyunk, létrehozunk, alkotunk, értéket teremtünk. Holott ez mind-mind érték. Igenis a modern piacgazdaság alapköve: a vállalkozó és a vállalkozása

- szögezte le Balog Ádám.

A szakember szerint hazánkban problémát jelent a szükséges szintű pénzügyi tudatosság hiánya is. Pedig alapvető  kérdés, hogy a cégvezetők hogyan szervezik a bevételt, a kiadást, hogy kezelik a pénzt napról-napra, hónapról hónapra, évről évre. Vagy, hogy készülnek-e és ha igen miként készülnek a likviditási kihívásokra, hogyan építenek puffert? Érzik-e kellő mértékben, hogy az adataik  védelme, naprakészsége mennyire elsődleges fontosságú?

Ha a könyvelő csak fél évente ad egy főkönyvet és csak májusban látja a vezető a végleges számokat, akkor már legalább fél évvel le van maradva a valóságtól. Ez számos esetben okoz komoly problémát. Például nem tud megfelelő döntést hozni, ha mondjuk egy új termék árát kell meghatározni, mert nem elég a konkurensek árazási politikáját figyelni, naprakészen ismerni kéne a cég költségstruktúráját is

– magyarázza Balog. Itt a kettős könyvelés vezetői szintű megértése már egy kicsit is bonyolultabb tevékenység esetén szintén elengedhetetlen.

„Merjünk költeni”

Balog Ádám szerint itthon a hálózatosodás területén már vannak biztató jelek, többek közt a klasztereknek köszönhetően. Egyre több vállalkozás fedezi fel az együttműködésekből származó előnyöket, amelyek segítenek abban, hogy a hálózatokban részt vállaló - még  kisebb cégek is - meg tudják állni a helyüket akár a globális piacon is.

Látni a pozitív trendeket, de még ezen a téren is bőven van lehetőség  a fejlődésre. Magyarország - a nyugati országokhoz képest - azért is van lemaradva, mert a piacgazdaság nálunk  fiatalabb  „jövevénynek” számít. A nyugati országokhoz képest több évtizednyi lemaradással kapcsolódtunk be a versenybe, ami  eleve hátrány, hiszen ahhoz, hogy a „hálózatosodás” erőteljessé és igazán hatékonnyá váljon, ahhoz idő kell.

Mint mondta, sajnos a digitalizáció terén is le vagyunk maradva. A költségérzékeny vállalkozók egy részének a drágább szoftvereket szinte lehetetlen eladni. Ezeket a cégvezetőket rendszerint az sem győzi meg, hogy a megfelelő programok és IT eszközök beszerzésével hosszú távon biztosan nyernének. Jelenleg még túlságosan bosszantja őket, hogy először rá kell szánják magukat egy nagyobb értékű beruházásra.

Rendszeresen olvasok ma is olyan elemzéseket, melyek szerint a költségeket kell csökkenteni, olyat sajnos ritkábban, hogy a bevételeket kell növelni

- tette hozzá.

„A haladni akaróknak ezért azt lehet tanácsolni: ha szükséges és ezzel később többet kereshetünk, akkor merjünk költeni. Szerencsére egyre több vállalkozó van, főleg a fiatalabbak körében, akik ezt már belátták” – mondta el Balog Ádám, aki úgy véli: az elmúlt bő tíz évben az állam relatíve sok pénzt adott a vállalkozásoknak.

Ha a pénzmennyiség bővüléséről van szó, azt látni, hogy a hazai adatok kimagaslóak. A versenyképesség fokozásához nem még ennél is több pénzre, vagy átgondolatlan hitelekre van szükség, hanem arra, hogy a vállalkozások képesek legyenek - akár rendszeresen is - újraértékelni azt, miből fakad a működésük saját, valódi hozzáadott értéke, miben rejlik a tudásuk egyedisége, mi az a képesség, amiben különlegesen jók - véli Balog Ádám.