EXIM: Újraindult a kedvezményes hitelezés, a cégek kapkodnak a lehetőség után

A Baross Gábor Újraiparosítási program refinanszírozása miként kerül az elsősorban export finanszírozással foglalkozó EXIM-hez?

Berta Adrienn: Az EXIM Magyarország életében nem az első, és nem az utolsó olyan szerepvállalás, amikor anticiklikus beavatkozásra van szükség a gazdaságban. A Covid-járvány idején a Kárenyhítő programunknak nagyon nagy sikere volt. Most azért indultunk el a Baross Gábor Hitelprogrammal, hogy a piacot ellássuk forrásokkal, ne történhessen meg az, hogy a vállalkozók megfelelő árazású forrás nélkül maradjanak, és emiatt gazdasági hátrányba kerüljenek.

A program keretében van egy teljesen általános beruházási hitelcélunk, ezt kiegészíti egy zöld szempontrendszerű beruházási hitel, és tartalmaz a program egy forgóeszközhitelt is.

A program szükségességét és a vállalatok forrásigényét is jól mutatja, hogy nagyjából egy hónap alatt a 700 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett program három konstrukciója közül kettőnél fel kellett függeszteni a kérelmek befogadását a hitelkeret kimerülése következtében.

A 700 milliárd forintos keret ugyan kimerült, de a Gazdaságfejlesztési Minisztérium már bejelentette a keret bővítését. Mennyien igényelték eddig a hitelt?

Hatalmas az igény a vállalatok részéről a kedvezményes források iránt.

Február 1-jén indult a program, és egy hónap leforgása alatt a 16 kereskedelmi banki partnerünknél forgóeszközhitelt összesen 912 vállalt igényelt átlagosan 655 millió forint összegben, míg beruházási hitelt 163 cég átlagosan 1,24 milliárd forint összegben igényelt.

A sikeresen pályázott vállalatokon kívül további cégek is vannak, amelyeknek szükségük van a program által biztosított kedvező hitelekre és őket sem szabad forrás nélkül hagyni addig, amíg a piaci kamatozású konstrukciók ennyire magas kamat mellett érhetőek csak el. Emiatt szükség volt a keret bővítése.

300 milliárd forinttal emelkedik a program teljes keretösszege immár 1000 milliárd forintra, amely a GDP közel 2 százalékával egyenértékű.Változnak a kondíciók a keretbővítés miatt?

A program a január végén bejelentett feltételek mellett folytatódik. Az általános beruházás és forgóeszközhitelünk forint alapon 6 százalékon, euró alapon 3,5 százalékon érhető el, a zöld beruházási hitelünkhöz 3 százalékos euró és 5 százalékos forintkamaton lehet hozzájutni. Mindkettő rendkívül kedvező árazás.

Bár magasabb, mint a korábbi, kedvezményes hitelek voltak.

Más most a forrásköltség és a piaci környezet, a háború és a szankciók miatt rendkívül magas kamatkörnyezet alakult ki. A korábbi kedvezményes hitelekhez képest valóban drágább, de ma már nem lehetséges két százalékon hitelezni. A mostani program mögött egy uniós jogszabályi keretrendszer áll, amely lehetővé tette, hogy ilyen típusú hitelprogrammal kijöjjünk a piacra.

De ahhoz képest, hogy egyes kereskedelmi bankok 20 százalék feletti hitelt is kínálnak, nagyon kedvező az árazás.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ugy fogalmazott, viszik a hitelt, mint a cukrot és a keretkimerülés is ezt mutatja. De mi van a számok mögött?

Valóban, mondhatni elkapkodták a hiteleket. Nagy volt az igény egy ilyen konstrukcióra, ezt bizonyítja, hogy elsőként a forgóeszközhitelre szánt keret merült ki február 26-án, majd március 7-én pedig a beruházási keret.

Kisgergely Kornél: Mielőtt a hitel beindult, komoly előkészítő munka folyt. Ugyan február 1-jén volt a hivatalos indulás, de hónapok óta dolgozunk ezen, tárgyaltunk a bankokkal, piaci szereplőkkel egyeztettünk. Szinte mindenki azt jelezte, hogy nagy az igény egy olyan kedvezményes refinanszírozási hitelre, amely a közép- és nagyvállalatok számára is megfizethető kamatokat jelent.

Eleve nagy érdeklődésre számítottunk, de az igénylések volumene végül még ezt is meghaladta, különösen a forgóeszközhitel esetében. Ez azt mutatja, jó helyre céloztunk, tényleg szükség van a kedvezményes forrásokra a vállalati szektorban.

Mekkora összegig lehet felvenni? Ezen a téren történt változás a keretbővítés kapcsán?

Mint ahogy az egyes konstrukciók kapcsán meghatározott a többi feltétel, úgy ez is változatlan, 4-6 milliárd forint, amely már a nagyobb vállalkozások hiteligényét is le tudja fedni.

A kisvállalkozások már régóta el tudják érni a Széchenyi Kártya Program keretén belül a kedvező hiteleket, amelyek limitje 250-500 millió forintnál van. Mi az e feletti igényeket tudjuk kiszolgálni.

Ha figyelembe vesszük az inflációt, látjuk, hogy ez az árazás mélyen negatív reálkamatot jelent a vállalkozásoknak. S bár magasabb mértékű, mint a korábbi kedvezményes konstrukciók, de nem jelent komoly kamatterhet.

Mire igénylik leginkább ezeket a hiteleket?

B.A.: A legnagyobb igény a forgóeszközhitel iránt jelentkezett, mint említettem, összesen 912 vállalat nyújtotta be igényét. Egy hónap alatt a program ezen részére a teljes keretösszeget meghaladó kérelem érkezett be, további kérelmet egyelőre nem tudunk befogadni, de reméljük, mielőbb újra megnyithatjuk a jelentkezést. A korábbi hitelünkből, a Kárenyhítőből jelentős volumen jár le az idei évben, illetve a Növekedési Hitelprogramból is elég sok lejár, annak a pótlására keresték egyes bankoknál a nemrég kimerült keretet. Más bankoknál viszont kifejezetten a beruházási hitelekre van igény, amelyre jelenleg – átmenetileg – szintén nem tudunk további kérelmet befogadni. Az érdeklődések összetétele vegyes, leginkább az adott bank ügyfélállományától, portfóliójától függően változik.

A kereskedelmi bankok mit szóltak a konstrukcióhoz?

K.K.: Mondhatom, hogy kitörő lelkesedéssel fogadták. Az utolsó pillanatig folyt az egyeztetés a kereskedelmi bankokkal. Próbáltuk minden kérésüket figyelembe venni, hogy minél inkább ki tudjuk szolgálni a piaci igényeket. Mikor bejelentettük a Baross Gábor programot, már aznap rengeteg telefonhívást kaptunk.

B.A.: A bankok rettenetesen örülnek, de a „nagyon jó, nagyon vártuk” után a második kérdés az, hogy mikor emelünk keretet, ez a vártnál korábban be is következett. Jól mutatja, mekkora igény van erre a piacon jelenleg. Az uniós keretrendszer 2023. december 31-ig teszi lehetővé, hogy ezt kihasználjuk.

Fixen 6 százalékos a kamat?

K.K.: Igen a lejáratig változatlan.

B.A.: Ha azonban később ennél jobb kondíciókat találnak az ügyfelek, akkor annak nem lesz akadálya, hogy kiváltsák majd ezt a hitelt, visszafizessék és lecseréljék egy kedvezőbbre.

K.K.: Most van egy helyzet, amire a kormány reagált. A jelenlegi extrém kamatszintek mellett nincsenek olyan beruházások, amelyek forintban ki tudják termelni a 20 százalékos kamatot, amivel jelenleg a piacról forrást lehet bevonni. Nem szeretnénk azt látni, hogy a vállalatok tömegesen elhalasztják a hitelből tervezett beruházásaikat. Vagy ne tudjanak termelni, mert nincs, amiből finanszírozhassák a forgóeszköz-állományukat. Mi most erre a helyzetre reagáltunk, és boldogok leszünk, ha a kamatok jövőre úgy alakulnak majd, hogy nem lesz szükség támogatott konstrukcióra.

A Baross Gábor program hogyan illeszkedik az EXIM többi hiteléhez?

B.A.: A Baross Gábor égisze alatt fut az említett három program, illetve a korább két termékünk, a jövő exportőrei és a növekedési hitelünk is. Ezek komplementerként tudnak a Baross Gábor program mögé csatlakozni. Ha kimerítette valaki a támogatást, akkor kiegészítő forráshoz tud jutni, amely egy másik támogatási jogcím alatt fut.

Milyen volt az EXIM tavalyi éve?

K.K.: Rekordévünk volt. 560 milliárd forint volt az új kihelyezés.

A 2021-es is kiemelt év volt az EXIM Magyarország számára. Ebben az időszakban vezettük be a nem csak exportfókuszú cégek számára elérhető, nagyon kedvezményes kamatozású refinanszírozási konstrukciót, ami a Kárenyhítő néven futott. Akkor is egy válsághelyzet volt a gazdaságban, és a cégek, amelyek a lezárások miatt elveszítették a bevételeiket, nagyon nehéz likviditási problémák elé néztek és szükségük volt gyors segítségre, amelyet jelentős részben az EXIM tudott ezekkel a hitelekkel ellátni. Tehát ezek az évek is erősek voltak, de a tavalyi mindet megelőzte.

Mi a gazdaságpolitika egyik eszköze vagyunk. Anticiklikusság jellemzi a tevékenységünket. Amikor a gazdaságnak rosszul megy, akkor felfuttatjuk az aktivitásunkat, hogy próbáljuk enyhíteni a vállalkozásokat érő csapásokat. Azt hittük, a 2021-es év után már nem lesz rosszabb. És akkor kitört a háború, jöttek a szankciók és egy újfajta problémával kellett a magyar gazdaságnak szembesülnie. Erre válaszolva fogadta el a kormány és vezette be az EXIM a Baross Gábor programot.

Az exportorientált vállalatok finanszírozása megmarad az EXIM fő tevékenységként?

A fő fókuszunkban az exportösztönzés áll, de kiegészítő jelleggel végzünk másfajta tevékenységet. Amikor ilyen nagy baj van a gazdaságban, akkor ezektől az exportcéloktól el tudunk vonatkoztatni. Ez történt a pandémia idején, és ez történik most is. Ez bevált, és jól működik.

B.A.: Ettől függetlenül nem veszítünk fókuszt. A nemzetközi finanszírozások és az exportfinanszírozás ugyanúgy a tevékenységünk része marad. De ez egy speciális helyzet.

Anticiklikus szerepvállalásunk felerősödött. A Baross Gábor program egy ékköve az EXIM-nek, hiszünk ebben a programban, hogy ténylegesen hozzá tudunk járulni a magyar gazdaság növekedésének fenntartásához. De ettől függetlenül a normál banki tevékenységünk továbbra is folyik. Pont a héten is 2-3 nagy ügyletet zártunk le, ami exporthoz kapcsolódik.

K.K.: Nem egymás kárára történnek a programok. A klasszikus exporthitelügyi tevékenység, amikor például egy afrikai kormányt hitelezünk, hogy vásároljon egy nagy értékű berendezést egy magyar beszállítótól, sokkal inkább egyedi ügyletek, nagyobb nagyságrendűek. Ezek előkészítési ideje is hosszú.

A jelenlegi környezetben, amikor az egész világgazdaság lassul és a fejlődő országok is egyre nagyobb problémákkal küszködnek, nőnek a hitelkockázatok, kevesebb ország van, amit tudunk hitelezni.

Hogyan osztották meg a feladatokat a Magyar Fejlesztési Bankkal, vagy a nemrég létrehozott Nemzeti Tőkeholdinggal?

K.K.: Az MFB-nek is megvannak a saját programjai. Felosztottuk a területeket, mindenki a saját programjait csinálja és ezeket össze is hangoltuk. A fő cél, hogy a magyar gazdaság ne veszítsen lendületet.

B.A.: Összehangolt a működésünk ezekkel a szervezetekkel. Mind a három szervezet egy minisztériumhoz, a gazdaságfejlesztési tárcához tartozik és megfelelően összehangoltak, felosztottak a szerepek. Komplementer szerepeket vállalunk és egymás elől nem veszünk el területeket és feladatokat.

Hogy alakul a finanszírozásuk, nemrégiben volt egy kötvénykibocsátásuk is.

K.K.: Igen, nemrég zárult le egy kibocsátásunk. A finanszírozást nagyrészt a piacról gyűjtjük. Ehhez kötvényeket bocsátunk ki, amelyet jelentős részben hazai szereplők, bankok befektetési alapok vásárolnak meg. De magyar és külföldi bankoktól is veszünk fel hosszú lejáratú hiteleket. A nemzetközi beruházási intézményekkel jó kondíciójú hitelmegállapodásaink is vannak.

A magyar állam tőkeemelés formájában finanszírozza a tevékenységünket, illetve teremti meg a tőkemegfelelésünket, ahhoz, hogy tovább tudjunk növekedni. A kamattámogatásra pedig azért van szükség, mert mi sem tudunk olyan olcsón felvenni forrást, ahogy az ügyfeleink számára folyósítjuk a hiteleinket. Ezt a különbséget téríti meg az állam kamattámogatás formájában, amely a költségvetést terheli, és mi érezzük ennek a súlyát.

Milyen állapotban vannak a magyar vállalatok? Mit látnak a hitelfelvevőknél, illetve a bankok mit jeleznek vissza?

B.A: Sokéves tapasztalat alapján mondhatom, hogy a refinanszírozási portfóliónk rendkívül egészséges, de ugyanezt látjuk a saját portfóliónk tekintetében is.

K.K.: Ahhoz képest, hogy milyen csapások érték a magyar vállalatokat, hiszen kezdődött a pandémiával, majd jött a háború, az energiaválság, egészen jó. Sokan voltak, akik arra számítottak, hogy tömeges csődökre kerül sor és meglódul a munkanélküliség. Meglepően jó állapotban maradt a munkaerőpiac is. Az energiaárak jelentős megemelkedése szintén komoly sokként érte a vállalkozásokat, akik még alig ocsúdtak fel a pandémiából. Ebből is elég jól jöttek ki a cégek. Nem nőtt a nem fizetők aránya a mi portfoliónkban sem és a kereskedelmi banki statisztikákon sem látszik ez. Ellenállóak a magyar vállalkozások.

Minek köszönhető ez?

B.A.: Példaértékű, ahogy a magyar kormány segíti a vállalkozásokat és ennek van eredménye is, hisz ezt látjuk.

K.K.: A pandémia idején és most is fontos volt, hogy gyorsan reagáljunk a gondokra. Az időben és egymásra épülve érkező kormányzati lépések sokat segítettek abban, hogy ne tegyen jelentős kárt a magyar gazdaságban az utóbbi évek válsághelyzete.

Az export nagyon fontos a magyar gazdaság számára, bár jelentős cserearányromlást szenvedtünk el az utóbbi évben. Hogy látják az idei évet?

Az idei gazdasági növekedést az export húzza. Beruházásokban és a fogyasztásban is stagnálást várunk. Az export segíthet megvalósítani azt a másfél százalékos növekedést, amelyet a kormány idénre tervezett. Különböző hatások érik a gazdaságot.

A cserearányromlás valóban kedvezőtlen dolog. Az árfolyam leértékelődése azonban valamelyest ezt tudja kompenzálni, kétségkívül ez egy segítség az exportáló vállalatoknak.

De az is tény, hogy rövidülnek a beszállítói láncok, egyre többen hozzák közelebb a termelést, mivel a Kínából elinduló beszállítói láncokban az utóbbi időben komoly fennakadások voltak.

Valóban tapasztalható ez, nem csak egy hivatkozási alap, hogy majd ez lesz?

Az ipari cégek ezt látják, jelzik, hogy sokkal több olyan megrendelést meg tudnak nyerni, amit korábban a Távol-Keletről szereztek be. Ez az, ami balanszírozni tudja a megemelkedett költségszintet, amit az energiaársokk okozott. Az Európai Unió keleti részében van helye az iparnak.

Kérdés persze, hogy munkaerő lesz-e hozzá.

Amíg munkaerőhiányra panaszkodnak a vállalkozások, addig nincs olyan nagy baj. De tény, hogy ez kihívás. Az összes vállalkozás még mindig a munkaerő megtalálását említi legnagyobb problémájának.

Mely régióból számíthatunk export növekedésre?

Az exportunk túlnyomó többsége, 85 százaléka az Európai Unióba irányul. Ez a meghatározó. Itt kedvező fejlemények történtek az utóbbi időben. Javultak a növekedési kilátások például Németországban, ahova exportunk jó része megy. Néhány hónapja még mindenki recessziót várt. Ez egy kedvező fejlemény.

A balkáni országok szintén fontos partnerek. A gazdasági növekedés itt tartósan magasabb tud lenni, mint az EU tagországaiban. Rövid távon az uniós országokba irányuló export a legfontosabb számunkra.

Mi a helyzet az orosz-ukrán relációval?

A háború kitörésekor megszüntettük az aktivitásunkat ezekben az országokban. Kinn lévő, jelentősebb hitelállományunk nem volt egyik országban sem. Azt láttuk azonban, hogy az export jelentős része egészségügyi termékekhez kötődik, és erre nem vonatkozott a szankció, ezen cégek vevői jól teljesítenek.

Visszaállítottuk tehát az exportbiztosítási limitjeinket az orosz relációban, és ezen nem szankciós termékek esetében továbbra is vállalunk biztosítást. Leginkább azért állítottuk vissza, mert azok a cégek, amelyeknek sikerült megőrizniük a keleti piacaikat és annak megszerzésére nem kevés pénzt és energiát fordítottak, ezt a krízist túl tudják élni és meg tudják tartani ezeket a piacokat.

Nagyon fontos cél volt a magyar vállalatok kifektetésének elősegítése. Mi ezzel most a helyzet?

Megteremtettük a jogszabályi lehetőségét annak, hogy ebben a folyamatban az EXIM segítsen, vannak is ilyen tárgyalásaink jelenleg is. A cél, hogy minél több olyan regionális magyar multi legyen, mint a MOL vagy az OTP. Ebben a folyamatban mi is tudjuk segíteni a vállalkozásokat. Ha egy vállalat az exportpiacon megvetette a lábát, akkor alapítson ott egy leányvállalatot, fektessen ki.

B.A.: Van erre igény, kereslet a vállalatok részéről. De nagyon sok komplexitást ad egy ilyen hitel a normál hitelezési ügymenethez képest. Tény, hogy az EXIM Magyarországon bejegyzett gazdálkodószervezeteket tud finanszírozni. Ha egy magyar cég célja, hogy vásárol valamit külföldön, abban tudunk segíteni.

Létszámban terveznek változást?

K.K.: Ahol szükség volt, megerősítettük a létszámot, de a hatékonyság területén is vannak még kihasználatlan kapacitások. Sok folyamatot próbálunk automatizálni. A refinanszírozási folyamatban a kommunikációt most a bankokkal egyre inkább igyekszünk automatikus csatornák felé terelni. Tavasszal ez élesedni fog, és még tovább megyünk a digitalizációs irányba.

B.A.: Erősen belenyúltunk a refinanszírozási folyamatokba pont azért, hogy az átfutási idő és a szervezet leterheltsége csökkenjen. Ehhez hozzátartozik a digitalizáció is. Arra törekszünk, hogy a dolgozók hatékonyan végezzék a munkájukat.

K.K.: Jelenleg 330 körül van a létszámunk. Korábban bezártuk a vidéki képviseleteinket, nem láttuk, hogy a költségek és a hasznok arányban állnának. Külképviseleteinket megtartottuk Moszkvában, Isztambulban, Kazahsztánban és Belgrádban.

Milyen 2023-as évet várnak?

A Baross Gábor Hitelprogram 700 milliárdos keretösszegét már szinte teljes mértékben lefedik a beérkezett kérelmek, és az eddigi tapasztalatok alapján nagy biztonsággal mondhatom, hogy az újabb 300 milliárd forinttal kibővített keretet is nagy biztonsággal ki fogjuk tudni helyezni az év végéig. Ezen felül vannak egyedi külföldi vevőfinanszírozási ügyleteink, amely száz milliárdot szintén kitesz.

Vagyis a tavalyi 560 milliárdos új kihelyezést jócskán felül fogjuk múlni. Összesen 3000 céget finanszírozunk jelenleg. A Baross Gáborral teljesen újak is bejönnek majd.

Már több mint fél éve tölti be az EXIM vezetői tisztjét, melyek most a legfontosabb céljai?

A legfontosabb most a Baross Gábor Hitelprogram sikere. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kifektetési politikával kapcsolatban, amit elkezdtünk, az hosszabb távon visszanyerje szerepét. Ez egy új irány, ami korábban nem volt. Az energiaválság átírta a vállalkozások terveit, de ez átmeneti. Ha ezen túl lesz a gazdaság, a kifektetés is előtérbe kerül és ez lesz a legfontosabb irány a számunkra.