Fekete Péter: az igazi cirkuszművészek a legnagyobb állatvédők

Az elmúlt években sokan támadták a cirkuszokat az állatszámok miatt. Mint a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos, és mint a Fővárosi Nagycirkusz korábbi  főigazgatója mit szól hozzá, hogy a kormány ezzel kapcsolatban is megszondázza a közvéleményt?

Nem ördögtől való erről megkérdezni az embereket, mert ez azt az üzenetet is hordozza, hogy az ostorcsattogtatás kora lejárt. A cirkuszokban már régen nem állatidomítás folyik, a manézs az a hely, ahol be lehet mutatni a felnövekvő generációknak, hogyan élhet együtt harmóniában az állat és az ember, miként építhető ki az egymás iránti tisztelet és feltétlen bizalom. 

A kérdésfeltevésre adható igenlő válasz azonban nem éppen ezt sugallja, konkrétan nyílt színen történő állatkínzást emleget és azt, hogy a porondon is ütik az állatokat. A másik válaszlehetőség szerint az állatok ezt a létet tartják megszokottnak, ezért nem kell betiltani az állatszámokat.

A kérdést és a válaszokat kétségtelenül másként is meg lehetett volna fogalmazni. Egyrészt bántalmazás évtizedek óta nem fordulhat már elő, másrészt sokkal többről van szó, mint megszokásról. Akinek van kutyája macskája, lova, és felelős gazda, aki rendszeresen foglalkozik az állattal, láthatja, hogy milyen fantasztikusan lehet őt együttműködésre, munkára motiválni. Nem kényszer, hanem szinte szükséglete az állatnak, hogy foglalkozzanak vele, tanítsák. Az állat meg akarja mutatni, amit tanult, pacsit ad, ül, fekszik. A cirkuszban sincs ez másként, ha az állatok valamit megszoktak, akkor az az, hogy rendszeresen foglalkoznak velük, feladatuk van, ahogyan egyébként egy őrző-védő vagy vakvezető kutyának is.

Annak, hogy a cirkuszi állatszámok betiltásával kapcsolatban egyáltalán bekerült egy kérdés az Állatvédelmi konzultációba, jelentheti azt, hogy van ilyen szándék a kormányon belül?

A cél ezzel nem több és nem kevesebb, mint hogy a kormány megismerje az emberek véleményét ebben a kérdésben is, és a különböző álláspontok megismerésével felelős döntést hozzon. Bármilyen javaslat, változtatás csak ez után lehetséges, megelőzné a szekér a lovat, ha én most bármit prejudikálnék.

Azt azonban fontos látni, hogy a hagyományos cirkusz, amelynek három ága az akrobatika, a humor és az állatszámok, napjainkra egy állandóan változó és önmagát megújító művészeti ággá vált, és ez megújulás nagyon látványosan megmutatkozik az állatszámoknál is.

Nem lenne meglepő a szigorítás, számos országban korlátozták vagy be is tiltották az állatszámokat, döntően a radikális állatvédők nyomására.

Az állatvédők szerepe fontos, a felelős állattartás, mint fogalom nekik köszönhetően terjedt el, de közöttük is vannak, akik többet ártanak az ügynek, mint amennyit használnak. Amikor például az interneten olyan cirkuszi videókat tesznek közzé, amelyek évekkel ezelőtt készültek, ráadásul nem is Magyarországon, és amelyeken egyébként tényleg felháborító módon bánnak az állatokkal, nem is sejtik, milyen komoly károkat okoznak azoknak a cirkuszművészeknek, akik az állat nem munkaeszköz, hanem családtag.
Nem túlzás, ha azt mondom, hogy a sokszor generációk óta az állatokkal foglalkozó cirkuszművészek a legnagyobb állatvédők, akik sokkal többet tesznek az állatokért, mint a netes kommentelők. Annak érdekében pedig, hogy minden szakemberünk megkapja a legkorszerűbb ismereteket, minden, hazánkban működő cirkuszt hozzásegítünk, hogy az állatokkal foglalkozó szakembereik részt vegyenek az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának kurzusain. 

Mi történik azokkal a vadállatokkal, amelyek kiöregednek vagy megbetegszenek, és már nem lehet velük fellépni?

A cirkuszosok családtagként gondoskodnak azokról az állatokról is, akik már nem szerepelnek porondon. A nagymamát sem csak addig szeretjük, míg nyugdíjba nem megy, a cirkuszi szakemberek hasonlóan élik meg az idős állat iránti gondoskodást.

A konzultációs kérdés kifejezetten a vadállatok cirkuszi szerepeltetésére irányul. Milyen jogszabályok vonatkoznak ma erre?

A vadállatokat nálunk az irányadó nemzetközi egyezménynél is szigorúbb feltételek mellett lehet csak cirkuszban szerepeltetni. Egy kormányrendelet alapján magyar porondra 2007. szeptember 28-a óta nem hozható újabb elefánt, orrszarvú vagy főemlős, 2010. január 1. után pedig a washingtoni egyezmény I. függelékében szereplő veszélyeztetett állatfajok vadon befogott egyedeit sem lehet cirkuszi előadás céljára beszerezni, betanítani, valamint szerepeltetni.

Vagyis, ha az ázsiai oroszlánok, a tigrisek, vagy az elefántok utolsó egyedi elpusztulnak, egyúttal el is tűnnek a magyar cirkuszokból. Ez a medvékre, majmokra is igaz lenne, de őket már jó ideje nem is szerepeltetik magyar cirkuszokban. A cirkuszokban mindezek miatt egyre inkább nagymacskák, és háziállatok lépnek fel.

Ha jól tudom, a Fővárosi Nagycirkusz az egyetlen, amelynek állandó épülete van. Ezen kívül hány úgynevezett utazó cirkusz működik hazánkban?

Közel húsz utazó cirkusz létezik, de évente nyílnak újak, és zárnak be magáncirkuszok. Az EU-tagságunk okán az unióból is érkezhetnek akadály nélkül cirkuszok. Ezek számáról nincs nyilvántartás.

Az utazó cirkuszok kizárólagos bevételi forrása a belépődíj. Hogyan tudnak létezni most, hogy a járvány miatt hónapok óta nem vagy csak korlátozottan működhettek?

Nagyon nehezen, hiszen valóban nincs semmilyen bevételük, de az állataikról most is gondoskodniuk kell. Ezért az állami támogatást is élvező Fővárosi Nagycirkusz valamennyi bajban lévő utazócirkusznak anyagi forrást, illetve eleséget biztosít, erre korábban mintegy 50 millió forintot fordítunk, tavasszal ismét tervezzük 30 millió forint kiosztását. A február 13-án bemutatott Dinasztiák című online műsorunkban fellépési lehetőséget kap több mint 70 cirkuszművész, akiket a világjárvány nem csak a nézőktől, de a megélhetésüktől is megfosztott.

Európa cirkuszai zárva vannak, egyedül Magyarország biztosít ily módon gyakorlási és fellépési lehetőséget a cirkuszművészeknek – köztük olyanoknak, akik állatszámokkal: papagájokkal, kutyákkal és lovakkal lépnek porondra, s akik az állataikról példa értékűen gondoskodnak. Nem véletlenül tartják számon Magyarországot Európa vezető cirkuszművészeti központjaként.