Gabonatermesztők: Hektáronként közel 500 eurós lemaradásban vannak a magyar termesztők

Mekkora lehet az egyes gabonafélék termése az idei évben? Hogyan viszonyul a megtermelt mennyiség az elmúlt évek átlagához?

Az őszi árpa és búza termése jobb lett a szokottnál. Az előbbiből nagyságrendileg 1,5 millió tonna, az utóbbiból 5 millió tonna termett.

Magyarországon közel egymillió hektáron termesztünk búzát. Az őszi búzából hektáronként 5,9 tonna terméssel számolunk, mely 0,3 tonnával jobb az elmúlt évek átlagánál.

Napraforgóból közel 1,8 millió tonna, kukoricából 7,5 millió tonna, szójából pedig közel 170 ezer tonna teremhet az idén. E három gabonafélének a betakarítási számai azonban gyengébbek lehetnek az előző évek átlagánál.

A többi gabonafélénél átlagos termésadatokat várunk. Pontos számokat ugyanakkor csak a betakarításnál lehet mondani.

Meglátása szerint milyen irányba változhat a gabonaféléknek, például a búzának és a kukoricának az ára?

A világpiaci árak előbb vagy utóbb mindig begyűrűznek a hazai szántóföldi növénytermesztés áraiba. Fontos látni, hogy az itthoni termés nem befolyásolja sem a magyar, sem a világpiaci árakat. Utóbbit alapvetően a nagyobb globális trendek és a helyettesítő termékek árának változásai határozzák meg.

2020 őszétől emelkedő trendben mozognak a gabonafélék világpiaci árai. Magyarországon is ezt a folyamatot érzékeljük.

A megtermelt gabonák mekkora hányada megy belföldi felhasználásra és mennyit exportálunk belőlük?

A Magyarországon megtermelt minden őszi kalászos gabona kettő tonnájából egy tonna exportpiacon talál gazdára.

A magyar belső búzafelhasználás a következők szerint oszlik meg. 1,1 millió tonna megy malomipari célokra. 800 ezer tonna takarmányozási célokat, 2-300 ezer tonna pedig a vetőmag szükségletet fedez. Végezetül 100-150 ezer tonnát tesz ki az ipari felhasználás.

Kik a főbb exportpartnereink jelenleg?

A környező országoktól kezdve mindenki. A legstabilabb vevőink Szlovénia, Olaszország és a Bosnyákok, de még a görög piacra is jut minden évben magyar búza.

Az idén nagy a külföldi kereslet a hazai búza iránt. A tervek szerint 2-2,5 millió tonna fogja elhagyni az országot ebben a szezonban.

A kiszállítás ugyanakkor technikailag áthúzódhat jövő márciusig, főleg, ha a Duna vízállása alacsony lesz és nem lehet hajózni rajta.

Mely országokban lát jelentősebb export-növekedési lehetőséget? Mely gabonafélékre lehet nagyobb igény?

Lengyelországban és Németországban csak később kezdenek aratni. Emiatt pontos adatokat még nem tudunk. Ezen országok a terméseredményeiktől függően jelennek meg a magyar piacon. Vannak olyan évek, amikor a lengyelek látják előre, hogy kevés lesz a gabona, mert az őszi vetések nem vészelik át a telet. Ekkor már a nyár elejétől elkezdenek agresszívan vásárolni a magyar piacon.

Lengyelország azonban elsődlegesen Ukrajnából szerez be gabonaféléket. Ha ott valamilyen gond van, akkor jönnek hozzánk. Alapvetően minden gabonaféle érdekes a külföldi vevőknek, úgymint az árpa, a búza, a kukorica, a repce vagy a napraforgó.

Véleménye szerint mekkora a mezőgazdasági ágazat hatékonysága és beruházási igénye?

A magyar szántóföldi növénytermesztést a nyugat-európai termesztéssel 30-50 paraméter alapján hasonlítjuk össze.

Vannak különbségek, de a legfontosabb különbség, hogy a magyar szántóföldi növénytermesztés bevétele hektáronként 300-500 euróval el van maradva a nyugat-európai országoktól. Erre több nagyvállalat kutatása is rámutatott.

Ezt a hátrányt rövid időn belül le kell dolgozni, mert különben tovább fog romlani a versenyképességünk.

Az agrár digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, illetve a növények hely-specifikus kiszolgálását figyelembe vevő agrotechnika használata elengedhetetlen.

Az elmúlt években az építőipari árak drasztikus emelkedése miatt az építkezés jellegű beruházások és fejlesztések a háttérbe szorultak.

Rengeteg nyert építéssel kapcsolatos pályázatot visszaadnak a termelők, hiszen mire elbírálják a pályázatot, jó 40-70 százalékkal növekednek a költségek.

Komoly nehézséget jelent, hogy nincs elég olyan kivitelező, akik mezőgazdasági építkezéseket vállalnának. Óriási a hiány e téren.

A szántóföldi növénytermesztők emiatt inkább a gépberuházásokat, technológiai fejlesztéseket és gépek beszerzését részesítik előnyben.

Ennek hatására a gépárak is jó 30-40 százalékkal emelkedtek. Egy gép megvásárlása viszont még mindig csupán 30-90 napot vesz igénybe, míg például egy építkezéshez szükséges idő nagyságrendileg másfél év.

Mekkora segítséget jelent az állami vidékfejlesztési program?

A precíziós átállási támogatás és a szállító, építési beruházási támogatás komoly segítséget jelent. Emellett az aratás-utáni eszközök, gépek beszerzését segítő pályázatot is kimondottan jónak tartom.

A mezőgazdasági szereplők fontosnak tartják azonban, hogy a pályázatokat gyorsabban elbírálják, és ezáltal a beruházások gyorsabban megvalósuljanak.

Szeretném arra a problémára is felhívni a figyelmet, hogy a szántóföldi növénytermesztés minden inputanyaga drasztikusan megemelkedett. Ez érdemben visszafogja a beruházási kedvet, amire viszont óriási szükség lenne a technológia és az eszközállomány megújítása szempontjából.