GIRO: A bankoknak túl sok kötelező feladatuk volt, ezért halasztották az azonnali fizetési rendszert

Miért kellett elhalasztani az azonnali fizetési rendszert?

A banki szereplők oldalán azonosított kockázatok miatt a Pénzügyi Stabilitási Tanács 2019. május 28-i ülésén úgy döntött, hogy a pénzügyi stabilitás fenntartása, az elektronikus fizetésbe vetett bizalom megőrzése és a szolgáltatással tervezett ügyfélélmény elérése érdekében a banki ügyfelek számára az azonnali fizetés 2020. március 2-ától lesz elérhető.

Azt látni kell, hogy a bankszektor szereplőinek több, jelentős IT fejlesztést kellett és kell jogszabály kötelezettségeknek való megfelelés miatt megvalósítania. Ilyen a PSD2 vagy éppen a közelmúltbeli GDPR megfelelőség is.

Ezek kiegészülve az Azonnali fizetési rendszer projekttel együtt olyan jelentős terhet jelentettek a bankok számára, amelyet nehéz volt kezelni.

A GIRO elkészült időben a rendszer központi infrastruktúrájával?

Igen. Az MNB és a GIRO Zrt. oldaláról az infrastruktúra teljes mértékben készen áll. 2019. július 1-től a rendszer éles próba üzeme kezdődik meg, amelynek során a csatlakozó bankok valid forint tranzakciókat küldhetnek. 

A rendszer bevezetéséhez szükséges feltételeket nem teljesítő bankok a lakossági piac mekkora hányadát adják?

A projekt során a résztvevő felek (bankok, valamint a GIRO) rendszeres előrehaladási riportot készítettek. Április-május hónapokban néhány banki szereplő jelezte, hogy a júliusi indulást kockázatosnak tartják, ugyanis fejlesztéseikben csúszás jelentkezett, ami pedig a tesztelési időszak rövidülését jelentette volna. Ez pedig hatással lett volna a pénzügyi stabilitás fenntartására, az elektronikus fizetésbe vetett bizalom megőrzésére valamint a szolgáltatással tervezett ügyfélélmény elérésére egyaránt.  

Ennek fényében indokolt, hogy a vonatkozó rendeletben meghatározott 2019. július 1-i időpontban csak a rendszer éles próbaüzeme induljon meg, a lakossági és vállalati ügyfelek számára pedig a teljes indulásra egy későbbi időpontban kerüljön sor.

Mit jelent a gyakorlatban az "éles próbaüzem", ami július 1-től indul?

Tekintettel arra, hogy a központi infrastruktúra MNB és GIRO oldalról elkészült és éles üzembe állt, lehetővé teszi, hogy a bankok az éles infrastruktúrájukkal ehhez csatlakozzanak, és ily módon valós átutalásokkal tényleges forintos kiegyenlítés mellett próba tranzakciókat hajtsanak végre.

A próba üzem során a tranzakciók értékébe és a lebonyolításába bevont számla számok köre korlátozott lesz, hiszen a banki ügyfelek számára az azonnali fizetés 2020. március 2-tól válik elérhetővé.

A próba üzem célja, hogy mind a központi infrastruktúra, mind a banki rendszerek tekintetében a későbbi valós működést szimulálva megbizonyosodjon minden szereplő a fizetési rendszer megfelelő működéséről.

Milyen feladatokat kell még teljesíteniük a bankoknak ahhoz, hogy jövő év március elején beindulhasson az azonnali fizetés?

A pénzforgalmi rendelet módosítása egyértelművé tette, hogy az azonnali fizetési szolgáltatás bevezetéséhez kapcsolódóan minden, a rendszerre vonatkozó elvárás változatlanul marad, csupán a hatályba lépés időpontja módosul.

2020. március 2-ig terjedő időszakban a bankok rendelkezésére áll a GIRO központi tesztrendszere és a fizetési rendszer éles infrastruktúrája is.

A hátralévő időszakban a bankokkal egyeztetésre kerülő, tesztelés - és próba üzemben végrehajtandó feladatok hárulnak majd a szereplőkre, amelynek keretében többek között sor kerül üzletmenet folytonossági tesztekre, performancia tesztekre is.