Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Indul a babaváró hitel, ki mennyit nyer vele, és mibe kerül a költségvetésnek?

Elemzések2019. jún. 28.Fellegi Tamás

A terveknek megfelelően elindul a Családvédelmi akcióterv július 1-jén, melynek legnagyobb költségvetési kihatású része az úgynevezett babaváró hitel. Mit jelenthet ez a hitelfelvevőknek, a bankoknak, és végül a költségvetésnek?

Gyerek nélkül is vonzó

Néhány hónapja, az ötlet megjelenésekor foglalkoztunk a babaváró hitellel, és azt taglaltuk, hogy észszerű korlátozásokhoz kötik-e ezt a viszonylag szokatlan lehetőséget, esetleg ténylegesen a gyermekvállalás lesz-e a feltétel, vagy szabad a gazda, mindenki viheti, legfeljebb egy viszonylag kedvező kamatozású, ám a megszokottnál jóval nagyobb összegű személyi hitel lesz belőle.

Miután hétfőn indul a program, érdemi változtatás már nem valószínű, így tűnik, az utolsó verzió lett. Minden házaspár, ahol a feleség már nagykorú, de a hiteligénylés pillanatában még nem töltötte be 41. életévét, és legalább az egyik félnek az első házasságáról van szó, lehet igényelni a hitelt. Feltétel még, hogy az egyik félnek 3 éves társadalombiztosítási jogviszonya legyen (ez csak munkaviszony, valamint nappali tagozatos felsőoktatási jogviszony alapján valósul meg), és a felek egyike sem lehet a KHR-listán, mint adós, viszont ha kifizette adósságát, rögtön igényelheti a babavásó hitelt, nem kell megvárnia az egy évet, amíg törlik a listáról.

A hitel összege maximum 10 millió forint, a futamidő maximum 20 év, a havi törlesztő nem lehet több mint 50 ezer forint, emellett a bank hitelképesnek kell, hogy találja az igénylő házaspárt (ezt a gyakorlat fogja meg mutatni, hogy zajlik). Ami a leglényegesebb:

a gyermekvállalás nem feltétele a hitelfelvételnek, csak a kedvezménynek. Kedvezmény nélkül egy kedvezőnek tekinthető személyi kölcsönhöz juthat a felvevő, sőt annál jobb is a konstrukció: jóval hosszabb a futamidő és nagyobb az összeg.

Nagyvonalú konstrukció

Gyermek születése esetén, már amennyiben az idén júliustól számítva 5 éven belül történik, már igen gálánssá válik a konstrukció. Egy gyermek születése esetén kamatmentessé válik a hitel, igaz, fizetni kell egy díjat az államnak, cserébe az állami garanciáért, ami nagyjából fél százalékos kamatnak felel meg. Ami talán túl laza feltétel, hogy eleinte senkinek nem kell kamatot fizetni, mindenkit megillet a feltételezés, hogy öt éven belül gyereke lesz.

Ha nem lesz, akkor viszont vissza kell fizetnie egy összegben az öt évre felhalmozott kamatot, mégpedig az ÁKK aukcióin kialakult 5 éves állampapír átlaghozamának 130 százaléka + 2 százalékpont mértékben. Az öt éves hozam jelenleg 1,62 százalék, ennek 130 százaléka 2,1 százalék, így a normál kamat az első öt évre gyermekszületés nélkül mindössze 4,1 százalék, ehhez jön a fél százalék körüli garancia. Az öt év letelte után azonban újabb 3 százalékpont hozzáadódik a kamathoz, ami már 7,1 százalék. 20 éves hitel esetén így egy köztes érték adódik, a THM körülbelül 6,7 százalék. Alacsonyabb, mint bármely személyi kölcsöné.

Ha második gyermek születik, de úgy, hogy az első is már idén július 1-eje után születik, akkor a tartozás 30 százalékát engedik el, ha harmadik gyerek is születik, a teljes hátralévő részt.

Igazságos?

Nézzük ezek után, kinek mit jelenthet a hitel. Amint az előbb említettük, aki nem akar gyereket, kap egy meglehetősen kedvező személyi kölcsönt. Ez a része igazságtalannak tekinthető például a 41. évüket betöltött nőkkel szemben, sőt, bárki mással szemben, hisz nincs gyermekhez kötve (túl olcsó a büntetőkamat, viszont ha sokkal nagyobb lenne, irreálisan nagy terhet róna a hitelfelvevőknek). Hogy erre mi lett volna egy jobb megoldás? Talán az, ha a hitel csak a tényleges gyerekszületéskor lenne felvehető: ez a gyerekvállalásra is sokkal inkább ösztönzött volna, mint önmagában csak a kamatelengedés.

Aki gyermeket szül, az tényleg jól jár (már ha ésszerűen használja fel a pénzt), aki kettőt vagy hármat a megadott öt éves időszakban, az pedig csinos összeget kap egyben az államtól (két gyereknél 2,5-3 millió forint közti összeg, háromnál 7,5-10 millió közti). Persze akinek júniusban születik gyereke, pláne ha ikrei, netán hármas ikrei, az igen méltánytalannak tartja a dolgot (utóbbi egyből 10 milliós ajándéktól esik el), de hát valahol meg kellett húzni a határt.

A bankoknak is ajándék

Nos, ami a bankokat illeti,

nekik egy ajándék lesz a hitel, hisz kockázatot nem vállalnak, az államtól viszont megkapják azt a bizonyos kamatot, ami most 4,1 százalék lenne.

Ennyiért a jelenlegi helyzetben korlátlanul kihelyeznék szinte a teljes kihelyezhető pénzüket, nem is kizárt, hogy a hitelnek lesz egy elszívó hatása a bankközi piacról, ami automatikusan emelni is kezdi a bankközi kamatszintet, sőt, akár az öt éves állampapír hozamát is. Ez persze attól függ, mennyi babaváró hitelt fognak folyósítani.

Hány szerződés lehet?

Ezek után nézzük meg, mennyi lehet a felvett hitel volumene öt év alatt, majd ezt követően számolhatjuk, milyen költségei, illetve kockázatai lehetnek az államnak. Nyilván nagyon nehéz megbecsülni, hogy hányan és mennyi hitelt vesznek fel, ezért az állam sem tud egyelőre érdemben kalkulálni, így csak becsléseket lehet alkalmazni. Az egyszerűség kedvéért megnézzük, mi történne, ha szinte mindenki felvenné a hitelt, aki jogosult rá, és ebből adódik egy felső korlát.

Korábbi számításaink szerint nagyjából 1,4 millió magyar hölgy van a megadott korosztályban. Hogy közülük hányan felelnek meg a kritériumoknak, az megállapíthatatlan, pláne, hogy a kritériumok egy részét a férj is teljesítheti. Ugyanakkor nem kizárt, hogy a következő hónapokban meredeken megemelkedik az esküvők száma, ez a legkönnyebb módon teljesíthető feltétel. Az egyszerűség kedvéért úgy tekintjük, hogy a hölgyek közel fele megfelelhet a kritériumoknak, ez 700 ezer lenne, de hogy közelebb jussunk a realitásokhoz, számoljunk 500 ezerrel.

Állami terhek

Nos, 500 ezer hitelfelvevő szorozva a maximális összeggel, az ötezer milliárd forint. Ha mindenki szülne egy gyereket, akkor a teljes összeg kamatát az államnak kéne fizetnie: ez hitelenként a mai számokkal 7,5 millió forint, összesen 3750 milliárd forint, ami 20 évre elosztva 187,5 milliárd évente. Ez ugyancsak nem kevés, de kibírható a költségvetés számára. A valóságban azonban kizárt, hogy az összes hitelfelvevő szülne, hisz sokan eleve úgy veszik fel a hitelt, mint személyi kölcsönt, esetleg már több gyermek boldog szüleiként.

Kamatelengedés

Ha azt számoljuk, hogy minden második esetben meglesz a baba (talán ez is túlzott becslés), akkor is havi 94 milliárd a kiadás 20 éven át, a születésszám viszont érdemben még nem nő, igaz, talán nem is csökken tovább.

A kormány célja azonban elsősorban a második és harmadik gyermek vállalásának ösztönzése.

Ha csupa fiatal házasokról lenne szó a hitelfelvevők között, akiknek még nincs gyerekük, nyugodtan számolhatnánk, hogy minden második esetben lesz kistestvér a megadott időszakon belül, azonban sok hitelfelvevő már boldog családanya lesz, több gyermekkel (talán ebben is finomodhatott volna a konstrukció), így inkább az becsüljük, hogy minden harmadik esetben lesz második gyerek, és mondjuk, minden ötödikben harmadik.

Tőkeelengedés és a nemfizetők

Így az összes hitel hatodából kellene 2,5-3 millió forintot elengedni (87 ezer eset), és ezek közül 50 ezer esetben a teljes összeget, ez összesen valamivel kevesebb, mint 600 milliárd forint, egy évre 30 milliárd. Az összes költség így nagyjából évi 125 milliárd forint 20 éven át (mai kamatszintek mellett), kibírható tétel. Ami komoly kockázati tényező lehet, az esetleges nemfizetők aránya. Ha legrosszabb esetnek azt számítjuk, hogy az összes hiteles 20 százaléka nemfizetővé válik mondjuk átlagosan félidőben, akkor ennek költsége a kamattal növelt teljes összeg tizede, ami 875 milliárd forint. Ez persze jórészt később jelentkezik, így rövid távon nem okoz gondot, de a későbbiekben igen nagy tétel.

A számítások persze csak hozzávetőlegesek, hisz a költségek is inkább 25 évre oszlanak el (öt éves a hitelfelvételi időszak), bár feltehetően a nagyobb részét az első időszakban igénylik. Vélhetően a döntéshozók is kiszámolták a gyakorlatban lehetséges legnagyobb költséget, és arra juthattak, hogy az

évi 200 milliárdot az időszak során nem haladja meg,

ezt pedig vállalhatónak találták.